Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

22.01.2013 Views

4.2.2.3. Minirotációs (1 éves) főz energetikai faültetvény állomány és hozamvizsgálata A mátészalkai kísérleti főz állomány kb. 13 ha-os ún. A1-es területen található. Az adott főz klón a kutatások alatt még bejegyzés alatt állt, ezért csak egy, a tulajdonos által megadott, kitalált névvel lehet jellemezni a főz klónt: ’S-311’. (Képmelléklet 4.8-10. képek.) A tulajdonos közlése szerint ezt a főz fajtát több főz klón keresztezésébıl, japánok állították elı. A kutatások sajnos nem lehettek teljes körőek, mivel talajvizsgálatok nem készültek egyéb külsı okokra visszavezethetıen, ezért komplex talajtani és klimatikus elemzéseket nem lehetett készíteni. Ennek ellenére 2005. szeptemberében az állomány felvételezések, valamint tömegmérések alapján hozambecslések is készültek. 4.2.2.3.1. A kísérletek, vizsgálatok illetve a mintavételi és a mérési eljárás Az A1 parcellán 6 illetve 8 mintaterületet jelöltem ki mérıszalaggal és speciális jelölési technikával. A mintaterületek számát a terület nagysága alapján határoztam meg (A1:12,36 ha). A déli sarok ponttól kiindulva egymástól eltolva jelöltem ki a vizsgálandó 10*10 méteres mintaparcellákat. A mintaterületeket úgy alakítottam, hogy a terület közepén egy ikersor legyen, így a telepítési sor- illetve tıtáv alapján, egy mintaterületbe három szimpla- illetve dupla ikersor, valamint átlagosan 180-360 db tı esett. Ezért összesen 14 db mintaterületen vizsgáltam a tövek megeredését és a tıvesztési tényezıt. Az adott mintaterületre felvettem a megeredési mátrixot, amely alapján meghatározható az eredeti, a jelenlegi tıszám, illetve a hiányzó tövek száma, amely adatokból meghatározható az elıbb említett megeredési és tıvesztési mutató. Ezen kívül a terület sajátossága függvényében meghatároztam a hajtási mátrixot, amelybıl illetve a mért tövek tulajdonságai alapján becsültem az átlagos hajtásszámot a területen. Továbbá minden mintaterületen 20 db tövet jelöltem ki, amelyeken átmérı és magasság méréseket végeztem. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a telepítést megelızıen a területen kender-termesztés folyt, ezért az A1-es parcellán több mintaterületen, a kender teljesen, vagy részben elnyomta a főz állományt, amelynek következményeként ezekben a mintaterületeken, a megeredési tényezı a nullához közelített. Ezen mintaterületek átlagát nem vettem a teljes állomány átlagába, mivel ennek figyelembe vétele teljesen meghamisítaná az eredményeket, hiszen egyéb helyeken nem kell az adott állománynak a kenderrel megküzdenie. Tömegmérést végeztem az egyes állományokban, ahol véletlenszerően az átlagnak megfelelı paraméterekkel rendelkezı egyedeket választottam ki, és ezeknél mértem az egyes hajtások tömegét. A megeredési mátrix és a tömegmérések alapján nagy szignifikancia értékkel, vagyis magas R 2 értékkel becsültem az állomány teljes tömegét a vegetációs idıszak 4. negyedében. A terepi felmérés során felvett tıszám, átmérı, magasság és hajtásszám adatok excel táblázatban kerültek kiértékelésre. Meghatároztam az átlagos hajtásszámot, mely az ’S-311’ klón esetében a szimpla- illetve a dupla ikersortávval 2,1-2,6 illetve 2,76-3,12 között változott. A mintaterületeken felvettem a klón magassági és átmérı adatait egyaránt, amelyek a késıbbi terepi felmérések során és a hozam becslések alkalmával nagyon fontos alapadatok lesznek. Az különbözı telepítési tıszám mintaterületei között azonban jelentıs eltérések figyelhetık meg, amelyek a 4.10. sz. táblázatban találhatók a mellékletben. 4.2.2.3.2. További vizsgálatok További vizsgálatok szükségesek a betakarítások elıtt. Szükséges meghatározni az újonnan Magyarországra behozott főzfa klón sőrőségét, égéshıjét, főtıértékét és hamutartalmát, 76

nedvességtartalmát és elemi összetételét. Ezenkívül a betakarítási idıszakban szükséges felmérni az állományt, ahol átmérı, magasság, növıtér és tömegméréseket kell végrehajtani. Ezenkívül a betakarítás során munkatükröket kell felállítani a tesztelt betakarítási technikákon és technológiákon. Talajvizsgálatokat kell elvégezni a megfelelı hazai adaptálhatóság érdekében. 4.2.2.3.3. Megállapítások A kutatás során megállapítható volt, hogy az ’S-311’-es főz klón nagymértékő magassági és átmérı növekedéssel rendelkezik, az eddigi hazai vizsgálatoknál jóval nagyobb eredményeket produkált. Megállapítható továbbá, hogy az ’S-311’ főzfa klón esetében, a vegetációs idıszak 4. negyedében, a tövek átlagosan 88,03, illetve 79,30 %-ban maradtak meg a szimpla- illetve a dupla ikersor esetében a telepítési tıszámhoz képest, amely megeredési tényezık magasnak nevezhetık. A két telepítési technológia között eltérés figyelhetı meg a tı- és a mellmagassági átmérık átlagos adatai között, mivel a duplasoros technológia esetében a vastagodás alacsonyabb mértékő. A dupla ikersor esetében a magassági értékek is 10 %-kal alacsonyabbak. A tömegmérések alapján megállapítható, hogy a magasabb tıszám a dupla ikersortáv javára dönti a mérleget a hozam eredmények esetében (átlagos abszolút száraz tonna/ha: 10,0 (szimpla) illetve 13,0 (dupla)). Mindemellett szükséges kitérni a betakarítási technológiára, mivel a szimpla ikersortáv esetében a terület letermelésére alkalmas technológia létezik, a dupla ikersortáv esetében azonban, ahol 4 sor található egymás mellett 0,7-0,8 m távolságra, nem található olyan gép, amely a 4 sort tud egyszerre betakarítani, vagy olyat, amely kereke nagy biztonsággal elférne a sorok között. Ezért az elsı éves hozamok tekintetében a dupla ikersortávos technológia biztosan nagyobb hozamot produkál, viszont a második és a további években a nem megfelelı betakarítási technológia miatt bekövetkezı tıvesztés magával von egy nagymértékő hozamcsökkenést, amellyel a szimpla ikersortávos technológia a további években nagyobb tömeget produkálhat a dupla sortávos technológiával szemben. 4.2.3. A minirotációs energetikai faültetvényeken végzett állomány-, tı- és hozamvizsgálatok eredményeinek összefoglalása és megállapításai A mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények állomány- és hozam vizsgálataihoz kapcsolódó kutatások során a következı megállapítások tehetık: 1. A középmély, esetleg sekély termırétegő, felszínig nedves, esetleg állandó vízhatású, öntés réti talajon, a tatai faültetvény területen az egyes fafajok hozamai igen eltérıek. 2. A tatai faültetvény vizsgálatok során a nemesnyár klónok között van olyan (’Koltay’, ’Pannónia’), amelyik kiugróan nagy teljesítményt mutat. Ezzel, a klónnal, klónokkal feltétlenül tovább kell folytatni a kísérleteket, amely a királyegyházai és a tatai faültetvényeken meg is történt. 3. A közép mély, esetleg sekély termırétegő, felszínig nedves, esetleg állandó vízhatású, öntés réti talajon, a nemesnyár klónok éves hozama a 3-4. évig jelentısen nı. A hozam a 4. évben is jó, jelentıs csökkenés az 5. évben következik be, de a tövek átmérıjében jelentıs differenciálódás tapasztalható. Ez a faültetvény levágását követıen jelenthet problémát, ugyanis a különbözı mérető tövekrıl lényegesen eltérı számú, és növekedési intenzitású hajtások nınek. Ezek az ültetvényben egymás konkurenseiként 77

4.2.2.3. Minirotációs (1 éves) főz energetikai faültetvény állomány <strong>és</strong> hozamvizsgálata<br />

A mát<strong>és</strong>zalkai kísérleti főz állomány kb. 13 ha-os ún. A1-es területen található. Az adott<br />

főz klón a kutatások alatt még bejegyz<strong>és</strong> alatt állt, ezért csak egy, a tulajdonos által<br />

megadott, kitalált névvel lehet jellemezni a főz klónt: ’S-311’. (Képmelléklet 4.8-10.<br />

képek.) A tulajdonos közl<strong>és</strong>e szerint ezt a főz fajtát több főz klón keresztez<strong>és</strong>ébıl, japánok<br />

állították elı. A kutatások sajnos nem lehettek teljes körőek, mivel talajvizsgálatok nem<br />

k<strong>és</strong>zültek egyéb külsı okokra visszavezethetıen, ezért komplex talajtani <strong>és</strong> klimatikus<br />

elemz<strong>és</strong>eket nem lehetett k<strong>és</strong>zíteni. Ennek ellenére 2005. szeptemberében az állomány<br />

felvételez<strong>és</strong>ek, valamint tömegmér<strong>és</strong>ek alapján hozambecsl<strong>és</strong>ek is k<strong>és</strong>zültek.<br />

4.2.2.3.1. A kísérletek, vizsgálatok illetve a mintavételi <strong>és</strong> a mér<strong>és</strong>i eljárás<br />

Az A1 parcellán 6 illetve 8 mintaterületet jelöltem ki mérıszalaggal <strong>és</strong> speciális jelöl<strong>és</strong>i<br />

technikával. A mintaterületek számát a terület nagysága alapján határoztam meg (A1:12,36<br />

ha). A déli sarok ponttól kiindulva egymástól eltolva jelöltem ki a vizsgálandó 10*10<br />

méteres mintaparcellákat. A mintaterületeket úgy alakítottam, hogy a terület közepén egy<br />

ikersor legyen, így a telepít<strong>és</strong>i sor- illetve tıtáv alapján, egy mintaterületbe három szimpla-<br />

illetve dupla ikersor, valamint átlagosan 180-360 db tı esett. Ezért összesen 14 db<br />

mintaterületen vizsgáltam a tövek megered<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> a tıveszt<strong>és</strong>i tényezıt. Az adott<br />

mintaterületre felvettem a megered<strong>és</strong>i mátrixot, amely alapján meghatározható az eredeti, a<br />

jelenlegi tıszám, illetve a hiányzó tövek száma, amely adatokból meghatározható az elıbb<br />

említett megered<strong>és</strong>i <strong>és</strong> tıveszt<strong>és</strong>i mutató. Ezen kívül a terület sajátossága függvényében<br />

meghatároztam a hajtási mátrixot, amelybıl illetve a mért tövek tulajdonságai alapján<br />

becsültem az átlagos hajtásszámot a területen. Továbbá minden mintaterületen 20 db tövet<br />

jelöltem ki, amelyeken átmérı <strong>és</strong> magasság mér<strong>és</strong>eket végeztem.<br />

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a telepít<strong>és</strong>t megelızıen a területen kender-termeszt<strong>és</strong><br />

folyt, ezért az A1-es parcellán több mintaterületen, a kender teljesen, vagy r<strong>és</strong>zben<br />

elnyomta a főz állományt, amelynek következményeként ezekben a mintaterületeken, a<br />

megered<strong>és</strong>i tényezı a nullához közelített. Ezen mintaterületek átlagát nem vettem a teljes<br />

állomány átlagába, mivel ennek figyelembe vétele teljesen meghamisítaná az<br />

eredményeket, hiszen egyéb helyeken nem kell az adott állománynak a kenderrel<br />

megküzdenie.<br />

Tömegmér<strong>és</strong>t végeztem az egyes állományokban, ahol véletlenszerően az átlagnak<br />

megfelelı paraméterekkel rendelkezı egyedeket választottam ki, <strong>és</strong> ezeknél mértem az<br />

egyes hajtások tömegét. A megered<strong>és</strong>i mátrix <strong>és</strong> a tömegmér<strong>és</strong>ek alapján nagy<br />

szignifikancia értékkel, vagyis magas R 2 értékkel becsültem az állomány teljes tömegét a<br />

vegetációs idıszak 4. negyedében. A terepi felmér<strong>és</strong> során felvett tıszám, átmérı,<br />

magasság <strong>és</strong> hajtásszám adatok excel táblázatban kerültek kiértékel<strong>és</strong>re.<br />

Meghatároztam az átlagos hajtásszámot, mely az ’S-311’ klón esetében a szimpla- illetve a<br />

dupla ikersortávval 2,1-2,6 illetve 2,76-3,12 között változott. A mintaterületeken felvettem<br />

a klón magassági <strong>és</strong> átmérı adatait egyaránt, amelyek a k<strong>és</strong>ıbbi terepi felmér<strong>és</strong>ek során <strong>és</strong><br />

a hozam becsl<strong>és</strong>ek alkalmával nagyon fontos alapadatok lesznek. Az különbözı telepít<strong>és</strong>i<br />

tıszám mintaterületei között azonban jelentıs eltér<strong>és</strong>ek figyelhetık meg, amelyek a 4.10.<br />

sz. táblázatban találhatók a mellékletben.<br />

4.2.2.3.2. További vizsgálatok<br />

További vizsgálatok szükségesek a betakarítások elıtt. Szükséges meghatározni az újonnan<br />

Magyarországra behozott főzfa klón sőrőségét, ég<strong>és</strong>hıjét, főtıértékét <strong>és</strong> hamutartalmát,<br />

76

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!