Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

szél és a geotermikus energia hasznosítására a jelenleginél nagyobbak a lehetıségek, de
Magyarországon a legjelentısebb megújuló energiaforrásként a biomassza jöhet
számításba. (BARÓTFI, 1996., BARÓTFI, 1998., BOHOCZKY, 2005., MAROSVÖLGYI, 2002.b.)
A megújuló energiaforrások elıtérbe helyezésének szükségességét nyomatékosítja az a
körülmény, hogy hazánk egy olyan gazdasági közösséghez, az Európai Unióhoz
csatlakozott, amely maga is jelentıs energiahordozó behozatalra szorul. Az Európai Unió
az elmúlt években megfogalmazta és meghirdette a megújuló energiaforrások
használatának növelését elıirányzó stratégiáját és akcióprogramját, amelyet számos
jogszabály révén (2001/77/EC, 2001/0265 (COD)) már hatályba is léptetett. Az Európai
Unióban a tagországokkal szembeni elvárás az, hogy a megújuló energiahordozókat
nagyobb mértékben hasznosítsák. A megújuló energiaforrások arányának a tagországok
összes energiafelhasználásában – tagországonként differenciáltan – 2010-re el kell érnie a
12 %-ot. (Az Európai Unió Fehér Könyvének célkitőzései szerint.) Ezzel párhuzamosan a
megújulókkal termelt villamos energia részarányát 22,1 %-ra kívánják növelni.
(MAROSVÖLGYI, 2001.b, MAROSVÖLGYI, 2002.a)
Magyarországon ezek a célkitőzések a biomassza jelenlegi kihasználásának nagyobb fokú
energetikai célú hasznosítását teszi szükségessé. A biomassza jelentıs mértékő
hasznosítása növelné Magyarország energiamérlegében a biomassza arányt, tehát a téma a
magyar EU-s elıírások teljesítését javítja, valamint csökkenti az importfüggıséget.
(KERÉNYI, 2001., BOHOCZKY, 2001., PÁLVÖLGYI ET FARAGÓ, 1995., MAROSVÖLGYI ET
IVELICS, 2004.a, MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b)
Magyarország felé konkrét elvárás fogalmazódott meg, a nemzeti stratégia kialakítása
során cél, hogy a magyar teljes energiafelhasználásban 2010-re a megújuló energiaforrások
részarány elérje a 7 %-ot, amely alacsonyabb értéket képvisel, mint a többi európai uniós
tagország vállalása. A megújuló energiaforrások a magyar teljes energiafelhasználásban
elérte a 4,1-4,2 %-ot 2004-re, 2005-ben pedig 5,8 % volt. (BAI, 2005., BAI, 2006.)
A villamos energiatermelésben, a Magyarország által aláírt Csatlakozási szerzıdés
következtében 2010-ig 3,6 % fogyasztáshoz viszonyított megújuló energiaforrásokból
származó áramtermelést ír elı. Ezt az értéket 2005. év végére meghaladta a biomassza
alapú erımői beruházások és fejlesztések segítségével, mivel 2005-ben ez az arány 4,1 %
volt, (Kazincbarcika, Pécs, Ajka, Mátra – településeken található erımővek mőködésével).
(BAI, 2006.)
A megújuló energiahordozók közül napjainkban jelentıs mértékben megnıtt a biomassza
győjtınévvel illetett mezı- és erdıgazdasági hulladékok, melléktermékek és energetikai
fıtermékek iránti érdeklıdés. Ebbe a körbe tartoznak az energetikai célú termesztett
növények, a másodlagos (állati eredető) hulladékok és fıként disszertációm központi
témája, az energetikai célú mini vágásfordulójú faültetvények.
Az értekezés keretein belül a megújuló energiaforrások egyik jelentıs képviselıjével a
faanyaggal, ezen belül is az energetikai célú minirotációs faültetvényekbıl származó
dendromasszával, illetve ennek termesztés-technológiájával, hozamával, géprendszerével
és hasznosításával kívánok részletesen foglalkozni.
2