Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
2 éves ’Pannónia’ nemesnyár fajta esetében a következı fatömeg-egyenesek és fatömeg görbék adódnak (4.15-16. sz. diagramok): M-Teljesfa tömege (kg) M-Teljesfa tömege (kg) 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4.15. sz. diagram: 2 éves Pannónia nemes nyár klón fatömegének meghatározása fatömeg-egyenes eljárásokkal I. 2 éves Pannónia Lineáris (2 éves Pannónia) Hatvány (2 éves Pannónia) y = 0,001x + 0,2003 R 2 = 0,9047 y = 0,0074x 0,7466 R 2 = 0,9071 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 G1,3- Mellmagassági körlap (mm2) 4.16. sz. diagram: 2 éves Pannónia nemes nyár klón fatömegének meghatározása fatömeg-görbés eljárásokkal II. 2 éves Pannónia Hatvány (2 éves Pannónia) Polinom. (2 éves Pannónia) y = 0,0007x 2 + 0,0081x + 0,0743 R 2 = 0,9052 y = 0,0062x 1,4933 R 2 = 0,9071 0 10 20 30 40 50 60 70 D 1,3-mellmagassági átmérı (mm) Hasonlóan a fatömeg-görbés eljárásnál a fatömeg-egyenes esetében, a fiatalkori növekedésnél a fatömeg-egyenes „fatömeg-görbébe” hajlik át, hiszen nagyobb biztonsággal határozható meg a fatömeg hatvány függvénnyel, mint egyenessel. A rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvényeknél a következı „fatömeg-egyenes” adódik: M = a*G1,3 b , (4.2.2.2b) 70
− M - a kidöntött teljesfa tömege kilogrammban, − G1,3 - a kidöntött tı mellmagassági átmérıje (cm), − a,b - konstansok. A (4.2.2.1), a (4.2.2.2), a (4.2.2.3), a (4.2.2.4), valamint a (4.2.2.5) összefüggések alapján a 4.5. sz. mellékletben található diagramok megmutatják 3, 4, 5 éves ’Pannónia’ nemesnyár állományokban kijelölt parcellákban található tövek mellmagassági átmérıje, mellmagassági körlapja és a teljesfa tömege közti összefüggéseket. (A tömeg mérések mindegyik állományban elsı betakarításnál lettek kivitelezve.) Igazoltam, hogy a fatömeg-egyenes és a fatömeg-görbés eljárások csak bizonyos feltételekkel és átalakításokkal alkalmazhatók a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények fatömegének és hozamának meghatározására, a gyakorlatban is elfogadható korrelációval. (Melléklet: 4.6. sz. táblázat.) A kutatásaim szerint a fiatal korú ’Pannónia’ nemesnyár klón állományaiban elvégzett fatömeg becsléseknél a hatvány függvény – egy esetet kivéve – nagyobb korrelációs koefficienssel rendelkezett, mint a hagyományos fatömeg-egyenes, illetve a fatömeggörbés eljárások. Megállapítható továbbá, hogy a 4 éves állományok fatömeg becslése esetén adódtak a legalacsonyabb R 2 értékek, valamint ebben az állományban a fatömegegyenes módszer alkalmasabb, mint a hatvány függvény. Ezen kívül 0,9-nél nagyobb átlagos R 2 értékekkel lehetett megbecsülni az egyes tövek tömegét, amely a gyakorlatban elfogadott mértéknek felel meg. Tehát a módszer alkalmazható nemesnyár, valamint egyéb mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények fatömegének és fahozamának becslésére. A parcellákban található tövek átlagos teljesfa tömegének meghatározására szolgál a következı képlet: Ŕ=∑(i=1…n)M/n (4.2.2.3) − Ŕ - a parcellánkénti átlagos teljesfa tömeg (kg/tı), − n-a mérések száma (minimális mérésszám: teljes mintaparcella 5 %-a, illetve a varianciaanalízis vizsgálatnak megfelelıen, állományfüggı szám, ebben az esetben 5-10 %). A varianciaanalízis elvégzése után, ebben az esetben, 6 %-os felvételezéssel biztonságosan lehet végrehajtani a kutatásokat, becsléseket. − M – (4.2.2.1a), (4.2.2.1b), (4.2.2.2a), (4.2.2.2b) összefüggések alapján meghatározható. A megeredési vizsgálatok segítségével az adott területen található átlagos megeredési tényezıvel megbecsülhetı a minirotációs faültetvény tényleges fahozama: Y=(BMT)*MT*S*Ŕ (4.2.2.4) − Y - az adott fafaj/fafajta/klón hektáronkénti éves hozama (ÉNT/ha/év - élı nedves tonna hektáronként évente), − MT - megeredési tényezı, egynél kisebb szám, − BMT – az adott betakarítás utáni megeredési tényezı, 71
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
- Page 81 and 82: 4.9. sz. táblázat: a királyegyh
- Page 83 and 84: nedvességtartalmát és elemi öss
- Page 85 and 86: 4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNY
- Page 87 and 88: Kanadában; ahol 2-4 soros önjár
- Page 89 and 90: motorfőrésszel és vágástéri a
- Page 91 and 92: kiszállítás és nem kell megszak
- Page 93 and 94: 901. A nagy-mobilitású gépeknél
- Page 95 and 96: állományokban 25-50 t/ha fatömeg
- Page 97 and 98: terelı rotor nem vesz részt az ap
- Page 99 and 100: kell állítani, mert a csúszótal
- Page 101 and 102: 5. A MINI VÁGÁSFORDULÓJÚ ENERGE
- Page 103 and 104: Ezért az egyes faültetvényekrıl
- Page 105 and 106: A szilárd biomasszákat, mint ener
- Page 107 and 108: indikátor kialakítása, amely nem
- Page 109 and 110: görgıs préseken készített 3-25
- Page 111 and 112: megállapítható, hogy két szakas
- Page 113 and 114: A vizsgálataim azt mutatják, hogy
- Page 115 and 116: leveleivel 3,8 % között változot
- Page 117 and 118: 6. AZ ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖS
- Page 119 and 120: 5.1. A kutatásaim megállapított
- Page 121 and 122: 7. ÖSSZEFOGLALÁS A fejlett orszá
- Page 123 and 124: 8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsık
- Page 125 and 126: 22. BERNA, 1998. G. BERNA: Integrat
− M - a kidöntött teljesfa tömege kilogrammban,<br />
− G1,3 - a kidöntött tı mellmagassági átmérıje (cm),<br />
− a,b - konstansok.<br />
A (4.2.2.1), a (4.2.2.2), a (4.2.2.3), a (4.2.2.4), valamint a (4.2.2.5) összefügg<strong>és</strong>ek alapján a<br />
4.5. sz. mellékletben található diagramok megmutatják 3, 4, 5 éves ’Pannónia’ nemesnyár<br />
állományokban kijelölt parcellákban található tövek mellmagassági átmérıje,<br />
mellmagassági körlapja <strong>és</strong> a teljesfa tömege közti összefügg<strong>és</strong>eket. (A tömeg mér<strong>és</strong>ek<br />
mindegyik állományban elsı betakarításnál lettek kivitelezve.)<br />
Igazoltam, hogy a fatömeg-egyenes <strong>és</strong> a fatömeg-görb<strong>és</strong> eljárások csak bizonyos<br />
feltételekkel <strong>és</strong> átalakításokkal alkalmazhatók a rövid vágásfordulójú energetikai célú<br />
faültetvények fatömegének <strong>és</strong> hozamának meghatározására, a gyakorlatban is elfogadható<br />
korrelációval. (Melléklet: 4.6. sz. táblázat.)<br />
A kutatásaim szerint a fiatal korú ’Pannónia’ nemesnyár klón állományaiban elvégzett<br />
fatömeg becsl<strong>és</strong>eknél a hatvány függvény – egy esetet kivéve – nagyobb korrelációs<br />
koefficienssel rendelkezett, mint a hagyományos fatömeg-egyenes, illetve a fatömeggörb<strong>és</strong><br />
eljárások. Megállapítható továbbá, hogy a 4 éves állományok fatömeg becsl<strong>és</strong>e<br />
esetén adódtak a legalacsonyabb R 2 értékek, valamint ebben az állományban a fatömegegyenes<br />
módszer alkalmasabb, mint a hatvány függvény. Ezen kívül 0,9-nél nagyobb<br />
átlagos R 2 értékekkel lehetett megbecsülni az egyes tövek tömegét, amely a gyakorlatban<br />
elfogadott mértéknek felel meg. Tehát a módszer alkalmazható nemesnyár, valamint egyéb<br />
mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények fatömegének <strong>és</strong> fahozamának<br />
becsl<strong>és</strong>ére.<br />
A parcellákban található tövek átlagos teljesfa tömegének meghatározására szolgál a<br />
következı képlet:<br />
Ŕ=∑(i=1…n)M/n (4.2.2.3)<br />
− Ŕ - a parcellánkénti átlagos teljesfa tömeg (kg/tı),<br />
− n-a mér<strong>és</strong>ek száma (minimális mér<strong>és</strong>szám: teljes mintaparcella 5 %-a,<br />
illetve a varianciaanalízis vizsgálatnak megfelelıen, állományfüggı<br />
szám, ebben az esetben 5-10 %). A varianciaanalízis elvégz<strong>és</strong>e után,<br />
ebben az esetben, 6 %-os felvételez<strong>és</strong>sel biztonságosan lehet végrehajtani<br />
a kutatásokat, becsl<strong>és</strong>eket.<br />
− M – (4.2.2.1a), (4.2.2.1b), (4.2.2.2a), (4.2.2.2b) összefügg<strong>és</strong>ek alapján<br />
meghatározható.<br />
A megered<strong>és</strong>i vizsgálatok segítségével az adott területen található átlagos megered<strong>és</strong>i<br />
tényezıvel megbecsülhetı a minirotációs faültetvény tényleges fahozama:<br />
Y=(BMT)*MT*S*Ŕ (4.2.2.4)<br />
− Y - az adott fafaj/fafajta/klón hektáronkénti éves hozama (ÉNT/ha/év -<br />
élı nedves tonna hektáronként évente),<br />
− MT - megered<strong>és</strong>i tényezı, egynél kisebb szám,<br />
− BMT – az adott betakarítás utáni megered<strong>és</strong>i tényezı,<br />
71