Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

folytatására. Ezen adatokból határoztam meg a faültetvények által szolgáltatott teljesfa
tömegét (kg/tı), az állományok hozamát, illetve a fajlagos fakészletet.
A korábbi kutatások során teljes körő talajvizsgálatok, meteorológiai elemzések és
erdészeti klimatikus besorolások készültek, amelyekre a disszertáció terjedelme miatt nem
térek ki részletesen.
A tatai faültetvény kísérletek során nemesnyár, főz, akác és bálványfa energetikai célú
faültetvényekkel végeztem vizsgálatokat, az ún. belsı és külsı kertben.
A fontosabb vizsgálatba vont fafajok és klónok a következık:
− Nemesnyár klónok: (’Beaupré’, ’BL-Contanzo’ (régi elnevezése: ’BL’),
’Pannónia’, ’Kopeczky’, ’Koltay’, ’Raspalje’, ’S-298-8’, ’I-214’, ’Agatha-F’ (régi
elnevezése: ’OP-229’, ’Unal’), (Képmelléklet: 4.5-7. Képek.)
− Akác klónok (Kommersz),
− Főz klónok (kenderfőz egyes fajtái),
− Bálványfa.
A különbözı parcellákon tı- és mellmagassági átmérıt, magasságot, tı- és sortávolságot
valamint egyes esetekben a tövek tömegét vizsgáltam.
A kutatási munka során használt mőszerek:
− GPS helymeghatározó eszköz,
− Tolómérı,
− ”Waldmeister” típusú mm beosztású átlaló,
− 0-100 kg mérési tartományú óramutatós gyorsmérleg,
− Suunto PM5/1520 típusú famagasságmérı,
− 30 és 50 m-es mérıszalag,
− szárítószekrény.
Elsısorban akác fafajjal, valamint nemesnyár klónok közül elsısorban ’Pannónia’,
’Koltay’, ’Kopeczky’ és ’Beaupre’ fajtákkal végeztem hozamméréseket.
A vizsgálatok során mintaterületes-mintafás módszert választottam, amelyben a
felmérendı parcellákban egyenletesen, szisztematikusan elszórva, változó területő
mintaterületeket jelöltem ki, amelyekrıl a jellemzı faegyedek (mintafák) ki lettek
termelve. A kivágott faegyedeken tıátmérıt, mellmagassági átmérıt, magasságot és
fatömeget mértem. Az így mért értékek alapján a hektáronkénti fatömeg megbecsülhetı
volt. Mindemellett ez a módszer olyan beavatkozást jelentett, amely a késıbbi vizsgálatok
eredményét befolyásolja, hiszen a kivágott egyedek befolyásolták a növıteret, ezáltal az
egyes tövek növekedését és ezért csak egyszeri méréseket tett lehetıvé, a további
méréseket csak bizonyos feltételekkel, illetve korrekciókkal lehet elfogadni. Ezért
szükséges nagy számú méréssorozat kialakítása, amellyel megállapítható a mellmagassági
átmérı vagy a tıátmérı, és a teljesfa tömegének összefüggése. Bár VEPERDI, 2005. szerint
a tıátmérı kevésbé alkalmas az ilyen célú becslésekre, mivel a tıátmérıt ma már csak
kivételes esetekben használják, elsısorban az álló fán történı nehezebb mérhetısége
mellett. Az egyik legfıbb ellenérv, hogy még kisebb mérető fák esetén is, a terpesz erısen
torzíthatja az értékeket, vagyis általánosságban elmondható, hogy függvényesítéshez
kevésbé alkalmas, mint a mellmagassági átmérı. Ezért a mellmagassági átmérıt és a
mellmagassági körlap összeget alkalmaztam a teljesfa tömegének becslésére.
A tömeg, illetve a hozam becslésére számos számítási eljárás áll rendelkezésre. A 2.2.1.
fejezetben kitértem a szakirodalomban leginkább alkalmazott, és alkalmazandónak tartott
68