Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
5.2.1.2. A magyar energiafa és a szilárd biomassza értékelı indikátorok 5.3. A biobrikett (fabrikett, egyéb lignocellulóz brikett) elıállításával 100 kapcsolatos, mőszaki- és anyagvizsgálatok, valamint azok eredményeinek hasznosulása 102 5.3.1. A biobrikett-gyártásról általában 102 5.3.2. A kísérleti brikettáló üzem mőszaki-technológiai jellemzıinek bemutatása és fejlesztése 103 5.3.3. Az új vizsgálati módszerek bemutatása 104 5.3.3.1. Morzsolódási tényezı meghatározása 104 5.3.3.2. Nedvszívási kísérletek 104 5.3.3.3. Hamutartalom és főtıérték meghatározása 105 5.3.3.4. A faforgácsokkal és faporokkal végzett kísérleti eredmények összefoglalása 105 5.3.4. Kísérletek nemes nyár energetikai faültetvényrıl származó dendromasszával és egyéb lignocellulózokkal 106 5.3.4.1. Az újabb alapanyagokkal végzett kísérleti eredmények összefoglalása 110 6. AZ ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AZOK HASZNOSULÁSA, ÚJ KUTATÁSI FELADATOK KIJELÖLÉSE 6. 1. Új tudományos eredmények összefoglalása 111 6. 2. Az új tudományos eredmények hasznosulása és a gyakorlati hasznosítás lehetıségei 114 6. 3. Új kutatási feladatok kijelölése 114 7. ÖSSZEFOGLALÁS 115 8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 117 IRODALOMJEGYZÉK KIVONATOK (MAGYAR ÉS ANGOL NYELVŐ) MELLÉKLETEK Mellékletjegyzék Diagramjegyzék Táblázatjegyzék Ábrajegyzék KÉPMELLÉKLET Képjegyzék 111
1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelentısége Az energetikával kapcsolatos kutatásokról megjelenı publikációk egybehangzóan a világ energiafelhasználásának növekedését jelzik (és prognosztizálják). Ez a tendencia az utóbbi években-, évtizedekben bekövetkezett demográfiai robbanással, életszínvonal növekedéssel és a nagymérető technikai fejlıdéssel függ össze. Tekintettel arra, hogy az energiaigény növekedését kiváltó tendenciák tartósnak vehetık, a jelenlegi energiaigényt kielégítı fosszilis energiaforrások viszont végesek, elıtérbe kerültek a megújuló energiákkal/energiahordozókkal, ezen belül is a dendromassza energetikai hasznosításával foglalkozó kutatások. A folyamatot nagymértékben gyorsította az a felismerés, hogy a globális klímaváltozásért nagymértékben az energetika a felelıs, és ez a káros hatás csak a megújuló energiák és energiahordozók egyre nagyobb mértékő elhasználásával mérsékelhetı. Ennek eredményeképpen a világ központi témái közé tartozik az energia helyzet optimalizálása, jobbá tétele. Energetikai-gazdasági-társadalmi probléma jelentkezik, hiszen a népesség növekedésének következtében növekszik az energiaigény. A világnak meg kell oldania az energia helyzet problémáit, amelyet csak nehezít az a tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készlete kimerülıben van. Változtatásra van szükség, amelyet azonban csak fokozatosan lehet véghez vinni, és amelyhez állandó, többszintő felmérések és elırejelzések, valamint kísérletek, kutatások, vizsgálatok, ezen kívül alkalmazások és beruházások szükségesek. Elsısorban el kell érni, hogy növekedjen, a fenntartható fejlıdés érdekében, a világ energia felhasználásában a megújuló energiahordozók részaránya. Ezt a folyamatot segítheti elı a minirotációs faültetvények energetikai hasznosításának fejlesztése. Továbbá a fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése, a légkörszennyezés okozta károk enyhítése szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélı energiaforrások minél nagyobb mértékő bevonását az energiafelhasználásba. (BAI ET ZSUFFA, 2001., MAROSVÖLGYI, 2001.a.) A megújuló energiaforrások alternatívát kínálnak a fosszilis energiahordozók felhasználásának mérséklésére, így például a biomassza, ezen belül a dendromassza energetikai hasznosításának legfontosabb környezetvédelmi hatása, hogy eltüzelésekor nem növeli a légkör széndioxid terhelését, mert elégetése esetén körülbelül annyi CO2 szabadul fel, amennyit termesztése során a légkörbıl leköt. Tehát például a lignocellulózok energetikai hasznosítása révén elérhetı egy környezetkímélı energiatermelés, amelynek egyik legfontosabb jellemzıje a zárt CO2 ciklus. A lignocellulózok azok a természetes anyagok, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak lignint, cellulózt és hemicellulózt. A legnagyobb mennyiségben, a növényekben, a fitomasszában, tehát az elsıdleges biomasszában lelhetık fel. (BAI, 2002., MAROSVÖLGYI ET AL., 2005., HANCSÓK, 2004.) A megújuló energiaforrások keresése Magyarország számára azért is kiemelten fontos, mert hazánk köztudottan szegény ásványi eredető energiahordozókban. A megújuló energiaforrások tekintetében a nap, a szél, a geotermikus energia és a biomassza terén Magyarország jelentıs potenciállal rendelkezik, ugyanakkor ezeknek az energiahordozóknak a használata számos ok miatt csekély mértékben terjedt el. A nap, a 1
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
1. BEVEZETÉS<br />
1. 1. A téma jelentısége<br />
Az energetikával kapcsolatos kutatásokról megjelenı publikációk egybehangzóan a világ<br />
energiafelhasználásának növeked<strong>és</strong>ét jelzik (<strong>és</strong> prognosztizálják). Ez a tendencia az utóbbi<br />
években-, évtizedekben bekövetkezett demográfiai robbanással, életszínvonal<br />
növeked<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> a nagymérető technikai fejlıd<strong>és</strong>sel függ össze.<br />
Tekintettel arra, hogy az energiaigény növeked<strong>és</strong>ét kiváltó tendenciák tartósnak vehetık, a<br />
jelenlegi energiaigényt kielégítı fosszilis energiaforrások viszont végesek, elıtérbe<br />
kerültek a megújuló energiákkal/energiahordozókkal, ezen belül is a dendromassza<br />
energetikai hasznosításával foglalkozó kutatások. A folyamatot nagymértékben gyorsította<br />
az a felismer<strong>és</strong>, hogy a globális klímaváltozásért nagymértékben az energetika a felelıs, <strong>és</strong><br />
ez a káros hatás csak a megújuló energiák <strong>és</strong> energiahordozók egyre nagyobb mértékő<br />
elhasználásával mérsékelhetı.<br />
Ennek eredményeképpen a világ központi témái közé tartozik az energia helyzet<br />
optimalizálása, jobbá tétele. Energetikai-gazdasági-társadalmi probléma jelentkezik, hiszen<br />
a népesség növeked<strong>és</strong>ének következtében növekszik az energiaigény. A világnak meg kell<br />
oldania az energia helyzet problémáit, amelyet csak nehezít az a tény, hogy a világ fosszilis<br />
energiahordozó-k<strong>és</strong>zlete kimerülıben van. Változtatásra van szükség, amelyet azonban<br />
csak fokozatosan lehet véghez vinni, <strong>és</strong> amelyhez állandó, többszintő felmér<strong>és</strong>ek <strong>és</strong><br />
elırejelz<strong>és</strong>ek, valamint kísérletek, kutatások, vizsgálatok, ezen kívül alkalmazások <strong>és</strong><br />
beruházások szükségesek. Elsısorban el kell érni, hogy növekedjen, a fenntartható fejlıd<strong>és</strong><br />
érdekében, a világ energia felhasználásában a megújuló energiahordozók r<strong>és</strong>zaránya. Ezt a<br />
folyamatot segítheti elı a minirotációs faültetvények energetikai hasznosításának<br />
fejleszt<strong>és</strong>e.<br />
Továbbá a fosszilis energiahordozó-k<strong>és</strong>zletek rohamos csökken<strong>és</strong>e, a légkörszennyez<strong>és</strong><br />
okozta károk enyhít<strong>és</strong>e szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélı energiaforrások<br />
minél nagyobb mértékő bevonását az energiafelhasználásba. (BAI ET ZSUFFA, 2001.,<br />
MAROSVÖLGYI, 2001.a.)<br />
A megújuló energiaforrások alternatívát kínálnak a fosszilis energiahordozók<br />
felhasználásának mérsékl<strong>és</strong>ére, így például a biomassza, ezen belül a dendromassza<br />
energetikai hasznosításának legfontosabb környezetvédelmi hatása, hogy eltüzel<strong>és</strong>ekor<br />
nem növeli a légkör széndioxid terhel<strong>és</strong>ét, mert eléget<strong>és</strong>e esetén körülbelül annyi CO2<br />
szabadul fel, amennyit termeszt<strong>és</strong>e során a légkörbıl leköt. Tehát például a lignocellulózok<br />
energetikai hasznosítása révén elérhetı egy környezetkímélı energiatermel<strong>és</strong>, amelynek<br />
egyik legfontosabb jellemzıje a zárt CO2 ciklus. A lignocellulózok azok a term<strong>és</strong>zetes<br />
anyagok, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak lignint, cellulózt <strong>és</strong> hemicellulózt. A<br />
legnagyobb mennyiségben, a növényekben, a fitomasszában, tehát az elsıdleges<br />
biomasszában lelhetık fel. (BAI, 2002., MAROSVÖLGYI ET AL., 2005., HANCSÓK, 2004.)<br />
A megújuló energiaforrások keres<strong>és</strong>e Magyarország számára azért is kiemelten fontos,<br />
mert hazánk köztudottan szegény ásványi eredető energiahordozókban. A megújuló<br />
energiaforrások tekintetében a nap, a szél, a geotermikus energia <strong>és</strong> a biomassza terén<br />
Magyarország jelentıs potenciállal rendelkezik, ugyanakkor ezeknek az<br />
energiahordozóknak a használata számos ok miatt csekély mértékben terjedt el. A nap, a<br />
1