Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
- TAGS
- egyetem
- ilex.efe.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4.1.4. Főz energetikai faültetvények<br />
A meglévı kísérletek <strong>és</strong> a hazai termeszt<strong>és</strong>i tapasztalatok szerint főz energetikai<br />
faültetvényt csak felszínig nedves hidrológiai adottságú termıhelyen <strong>és</strong> a hullámterek mély<br />
fekv<strong>és</strong>ő területein szabad létesíteni, ahol már nemesnyár nem termeszthetı. A nemesnyár<br />
termeszt<strong>és</strong>ére alkalmas termıhelyen a nemesnyár faterm<strong>és</strong>e minden esetben lényegesen<br />
nagyobb, mint a főzé, ezért ilyen termıhelyre semmilyen tekintetben nem ajánlott füzet<br />
ültetni. (HALUPA, 1998.)<br />
A hullámtérben partvédelemre alkalmas termel<strong>és</strong>i célú ültetvényben célszerő füzet<br />
termeszteni, elsısorban ott, ahol a hozam eléri hektáronként, évenként a 20 tonna abszolút<br />
száraz faanyagot. Jelenleg hazánkban nagyobb, összefüggı főz termeszt<strong>és</strong>re alkalmas<br />
terület nem igen található a hullámtéren kívül. Az itt-ott elıforduló kisebb, általában<br />
néhány tized hektáros főz termıhelyek, foltok, a nemesnyár termıhelyek között találhatók.<br />
Amennyiben ezekre a területekre energetikai faültetvényt telepítenének, akkor a főzre is a<br />
nemesnyárnál megadott termeszt<strong>és</strong>i technológia alkalmazása javasolt. (MAROSVÖLGYI ET<br />
AL., 2005.)<br />
4.1.5. ’Puszta szil’ energetikai faültetvények<br />
’Puszta szil’-bıl eddig csak egy hálózati kísérlet létesült, ami még kev<strong>és</strong> értékelhetı<br />
eredményt adott. Az eddigi tapasztalatok szerint a puszta szil alkalmazása egyes<br />
termıhelyeken lehetıvé teszi az akác felváltását, mert jó fatulajdonságai mellett a<br />
betakarítása is könnyebb, mint az akácnak.<br />
A ’Puszta szil’ hazai termeszt<strong>és</strong>ével kapcsolatos eddigi tapasztalatok szerint a mélyben sós,<br />
a sztyeppesedı réti talajokon esetleg már szikes termıhelyeken is, még megfelelı<br />
faterm<strong>és</strong>t ad, azokon a termıhelyeken, ahol az ezüstfán (Eleagnus angustipholia) kívül más<br />
fafajjal eredményes fatermeszt<strong>és</strong> nem folytatható. (RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003.)<br />
A ’Puszta szil’ tuskón nagyon nagy tömegő (esetenként 100 db) 1 éves sarjhajtás<br />
keletkezett. Mivel korán fakad <strong>és</strong> a nedvkering<strong>és</strong>e a többi fafajhoz, például az akáchoz<br />
képest korábban indul, a fakitermel<strong>és</strong>t már február végéig el kell végezni. Ellenkezı<br />
esetben a tuskón nagyon erıteljes nedvszivárgás lesz. A szivárgó nedvben élı<br />
alacsonyrendő élılényekbıl vastag barna lepedék képzıdik, ami nagyon igénybe veszi a fa<br />
vitalitását.<br />
A ’Puszta szil’-t is az akáchoz hasonlóan kis területen (háztájiban) 1,5 x 1,0 m-es vagy 1,5<br />
x 0,5 m-es ültet<strong>és</strong>i hálózatban célszerő ültetni, elsısorban ott, ahol az ápoláshoz szükséges<br />
gép rendelkez<strong>és</strong>re áll. Széles körben, nagy területen a puszta szilt is a 2,5 –2,8 x 1,0 m-es<br />
ültet<strong>és</strong>i hálózatban célszerő ültetni. A ’Puszta szil’ termeszt<strong>és</strong>ét az akáchoz hasonlóan kell<br />
végezni. Ezért az akácra megadott termeszt<strong>és</strong>i technológiát célszerő alkalmazni.<br />
(MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)<br />
49
Change language