Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
II. a) nyárfatermesztési termıhelycsoport − Mély termırétegő, (de szárazabb félszáraz-üde) nyár termıhelyek. Ezt a kedvezıtlenebb (többletvízhatástól független, és a változó vízgazdálkodású) hidrológiai állapot, vagy a 10-15 % körüli szénsavas-mész tartalom jelenléte okozza. II. b) nyárfatermesztési termıhelycsoport − Közepes termıréteg mélység, − Félszáraz-száraz vízgazdálkodási fok, − Humuszos homok, vályogos homoktalaj, Vagy − Idıszakos vízhatású hidrológiai adottság, 10-15 %-os szénsavas mésztartalom mellett, − Rövid termesztési idıtartam mellett. III. a) nyárfatermesztési termıhelycsoport − Mély termıréteg, − Idıszakos, állandó vagy változó hidrológiai adottság mellett, üde- félnedves vízgazdálkodási fokú, − Esetenként túlnedvesedı (tenyészidıszakon kívül 3-4 hétig, tenyészidıszakon belül 2-3 hétig akár felszínig nedves, belvízborításos is lehet. III. b) nyárfatermesztési termıhelycsoport – Közepes, sekély-közepes termırétegő. – Idıszakos, állandó vízhatású, esetleg változó vízgazdálkodási fokú félszáraznedves vízgazdálkodású. A felszínhez közel elhelyezkedı víztorlasztó rétegek hatására a felszín könnyen és gyakran túlnedvesedı, vagy hosszasabban belvízborított, többnyire már határ-termıhelyek. A határtermıhelyen az ültetvényszerő nyárfatermesztés nem javasolt. (HALUPA ET SIMON, 1985., HALUPA, 1982., HALUPA, 1998., RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003., TÓTH, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003., MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) 4.1.3.2. A nemesnyárra vonatkozó termesztés-technológiai mőveletek áttekintése A nemesnyár energetikai ültetvények létesítésénél nagyon fontos a jó talaj-elıkészítés. A jó minıségő talaj-elıkészítés alapfeltétele annak, hogy az ültetés utáni 2-3 évig tartó jó minıségő talajápolással meg lehessen gátolni az erıteljes elgyomosodást. A gyomirtásnak, a talaj tisztán tartásának különösen nagy a fontossága a kitermelés után. Nagyon fontos a magas kóros gyomnövények (mint a vaddohány, az aranyvesszı, stb.) eltávolítása, mert ezek jelentısen gátolják a sarjhajtások megjelenését, növekedését. Foltokban ez a gátló hatás olyan erıs is lehet, hogy ki is pusztíthatja a nyárat. (HALUPA ET SIMON, 1985.) A gyomosodás megelızése érdekében, különösen az elgazosodott parlag területeken célszerő és ajánlatos a szántás elıtt totális vegyszeres gyomirtást végezni. Ma már rendelkezünk olyan vegyszerekkel és technológiával, amivel a kitermelés után hirtelen fellépı gyomosodást is meg lehet akadályozni. A nemesnyárasok létesítése történhet simadugványozással is. A simadugványozással végzett telepítés elıtt szintén nélkülözhetetlen a vegyszeres gyomirtás, a terület elgyomosodásának megakadályozása érdekében még a nyár dugvány kihajtása elıtt. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) 48
4.1.4. Főz energetikai faültetvények A meglévı kísérletek és a hazai termesztési tapasztalatok szerint főz energetikai faültetvényt csak felszínig nedves hidrológiai adottságú termıhelyen és a hullámterek mély fekvéső területein szabad létesíteni, ahol már nemesnyár nem termeszthetı. A nemesnyár termesztésére alkalmas termıhelyen a nemesnyár fatermése minden esetben lényegesen nagyobb, mint a főzé, ezért ilyen termıhelyre semmilyen tekintetben nem ajánlott füzet ültetni. (HALUPA, 1998.) A hullámtérben partvédelemre alkalmas termelési célú ültetvényben célszerő füzet termeszteni, elsısorban ott, ahol a hozam eléri hektáronként, évenként a 20 tonna abszolút száraz faanyagot. Jelenleg hazánkban nagyobb, összefüggı főz termesztésre alkalmas terület nem igen található a hullámtéren kívül. Az itt-ott elıforduló kisebb, általában néhány tized hektáros főz termıhelyek, foltok, a nemesnyár termıhelyek között találhatók. Amennyiben ezekre a területekre energetikai faültetvényt telepítenének, akkor a főzre is a nemesnyárnál megadott termesztési technológia alkalmazása javasolt. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) 4.1.5. ’Puszta szil’ energetikai faültetvények ’Puszta szil’-bıl eddig csak egy hálózati kísérlet létesült, ami még kevés értékelhetı eredményt adott. Az eddigi tapasztalatok szerint a puszta szil alkalmazása egyes termıhelyeken lehetıvé teszi az akác felváltását, mert jó fatulajdonságai mellett a betakarítása is könnyebb, mint az akácnak. A ’Puszta szil’ hazai termesztésével kapcsolatos eddigi tapasztalatok szerint a mélyben sós, a sztyeppesedı réti talajokon esetleg már szikes termıhelyeken is, még megfelelı fatermést ad, azokon a termıhelyeken, ahol az ezüstfán (Eleagnus angustipholia) kívül más fafajjal eredményes fatermesztés nem folytatható. (RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003.) A ’Puszta szil’ tuskón nagyon nagy tömegő (esetenként 100 db) 1 éves sarjhajtás keletkezett. Mivel korán fakad és a nedvkeringése a többi fafajhoz, például az akáchoz képest korábban indul, a fakitermelést már február végéig el kell végezni. Ellenkezı esetben a tuskón nagyon erıteljes nedvszivárgás lesz. A szivárgó nedvben élı alacsonyrendő élılényekbıl vastag barna lepedék képzıdik, ami nagyon igénybe veszi a fa vitalitását. A ’Puszta szil’-t is az akáchoz hasonlóan kis területen (háztájiban) 1,5 x 1,0 m-es vagy 1,5 x 0,5 m-es ültetési hálózatban célszerő ültetni, elsısorban ott, ahol az ápoláshoz szükséges gép rendelkezésre áll. Széles körben, nagy területen a puszta szilt is a 2,5 –2,8 x 1,0 m-es ültetési hálózatban célszerő ültetni. A ’Puszta szil’ termesztését az akáchoz hasonlóan kell végezni. Ezért az akácra megadott termesztési technológiát célszerő alkalmazni. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) 49
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 77 and 78: − M - a kidöntött teljesfa töm
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
- Page 81 and 82: 4.9. sz. táblázat: a királyegyh
- Page 83 and 84: nedvességtartalmát és elemi öss
- Page 85 and 86: 4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNY
- Page 87 and 88: Kanadában; ahol 2-4 soros önjár
- Page 89 and 90: motorfőrésszel és vágástéri a
- Page 91 and 92: kiszállítás és nem kell megszak
- Page 93 and 94: 901. A nagy-mobilitású gépeknél
- Page 95 and 96: állományokban 25-50 t/ha fatömeg
- Page 97 and 98: terelı rotor nem vesz részt az ap
- Page 99 and 100: kell állítani, mert a csúszótal
- Page 101 and 102: 5. A MINI VÁGÁSFORDULÓJÚ ENERGE
- Page 103 and 104: Ezért az egyes faültetvényekrıl
II. a) nyárfatermeszt<strong>és</strong>i termıhelycsoport<br />
− Mély termırétegő, (de szárazabb félszáraz-üde) nyár termıhelyek. Ezt a<br />
kedvezıtlenebb (többletvízhatástól független, <strong>és</strong> a változó vízgazdálkodású)<br />
hidrológiai állapot, vagy a 10-15 % körüli szénsavas-m<strong>és</strong>z tartalom jelenléte<br />
okozza.<br />
II. b) nyárfatermeszt<strong>és</strong>i termıhelycsoport<br />
− Közepes termıréteg mélység,<br />
− Félszáraz-száraz vízgazdálkodási fok,<br />
− Humuszos homok, vályogos homoktalaj,<br />
Vagy<br />
− Idıszakos vízhatású hidrológiai adottság, 10-15 %-os szénsavas m<strong>és</strong>ztartalom<br />
mellett,<br />
− Rövid termeszt<strong>és</strong>i idıtartam mellett.<br />
III. a) nyárfatermeszt<strong>és</strong>i termıhelycsoport<br />
− Mély termıréteg,<br />
− Idıszakos, állandó vagy változó hidrológiai adottság mellett, üde- félnedves<br />
vízgazdálkodási fokú,<br />
− Esetenként túlnedvesedı (teny<strong>és</strong>zidıszakon kívül 3-4 hétig, teny<strong>és</strong>zidıszakon<br />
belül 2-3 hétig akár felszínig nedves, belvízborításos is lehet.<br />
III. b) nyárfatermeszt<strong>és</strong>i termıhelycsoport<br />
– Közepes, sekély-közepes termırétegő.<br />
– Idıszakos, állandó vízhatású, esetleg változó vízgazdálkodási fokú félszáraznedves<br />
vízgazdálkodású.<br />
A felszínhez közel elhelyezkedı víztorlasztó rétegek hatására a felszín könnyen <strong>és</strong> gyakran<br />
túlnedvesedı, vagy hosszasabban belvízborított, többnyire már határ-termıhelyek. A határtermıhelyen<br />
az ültetvényszerő nyárfatermeszt<strong>és</strong> nem javasolt. (HALUPA ET SIMON, 1985.,<br />
HALUPA, 1982., HALUPA, 1998., RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003., TÓTH, 2003. IN<br />
FÜHRER ET AL. 2003., MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)<br />
4.1.3.2. A nemesnyárra vonatkozó termeszt<strong>és</strong>-technológiai mőveletek áttekint<strong>és</strong>e<br />
A nemesnyár energetikai ültetvények létesít<strong>és</strong>énél nagyon fontos a jó talaj-elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>. A<br />
jó minıségő talaj-elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> alapfeltétele annak, hogy az ültet<strong>és</strong> utáni 2-3 évig tartó jó<br />
minıségő talajápolással meg lehessen gátolni az erıteljes elgyomosodást.<br />
A gyomirtásnak, a talaj tisztán tartásának különösen nagy a fontossága a kitermel<strong>és</strong> után.<br />
Nagyon fontos a magas kóros gyomnövények (mint a vaddohány, az aranyvesszı, stb.)<br />
eltávolítása, mert ezek jelentısen gátolják a sarjhajtások megjelen<strong>és</strong>ét, növeked<strong>és</strong>ét.<br />
Foltokban ez a gátló hatás olyan erıs is lehet, hogy ki is pusztíthatja a nyárat. (HALUPA ET<br />
SIMON, 1985.)<br />
A gyomosodás megelız<strong>és</strong>e érdekében, különösen az elgazosodott parlag területeken<br />
célszerő <strong>és</strong> ajánlatos a szántás elıtt totális vegyszeres gyomirtást végezni. Ma már<br />
rendelkezünk olyan vegyszerekkel <strong>és</strong> technológiával, amivel a kitermel<strong>és</strong> után hirtelen<br />
fellépı gyomosodást is meg lehet akadályozni.<br />
A nemesnyárasok létesít<strong>és</strong>e történhet simadugványozással is. A simadugványozással<br />
végzett telepít<strong>és</strong> elıtt szintén nélkülözhetetlen a vegyszeres gyomirtás, a terület<br />
elgyomosodásának megakadályozása érdekében még a nyár dugvány kihajtása elıtt.<br />
(MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)<br />
48
Change language