Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

visszaszorítása. A belvíz következményeként változó termıhelyek kiváló nemesnyártermesztési
területek lehetnek, ha az egyéb termıhelyi feltételek is kedvezıek.
Az állandó vízhatású termıhelyek a nyárak vízszükségletét általában zavartalanul
kielégítik. Ha az egyéb termıhelyi feltételek is megfelelıek, akkor leginkább kedvezı
nyárfa-termıhelyek lehetnek. (HALUPA ET SIMON, 1985.)
A felszínig nedves hidrológiai adottságú termıhelyek eredeti állapotban, meliorácios
beavatkozás nélkül nyárfatermesztésre nem alkalmasak. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)
Valamennyi nemesnyár fajta nagyon igényes a talajra. A fizikai talajféleség és
talajszerkezet egybevetésével következtetni lehet a talaj szellızési viszonyaira,
vízbefogadó, (kapilláris vízemelı) képességére, a tárolható és a felvehetı (hasznos) vízre,
de még a talajélet feltételeire is.
Elınyös az olyan fizikai féleségő és humuszállapotú termıréteg, amelynek egyidejőleg jó a
vízbefogadó és a vízvisszatartó képessége, valamint a növényzet számára érvényesülı
vízleadó képessége is. Ez az ún. hasznosítható vízkészlet függ a termıréteg mélységétıl, a
talaj pólustérfogatától, a talaj humusztartalmától és a humusz minıségétıl. A humuszos
rétegek a nemesnyárak termesztési lehetıségeit illetıen általában termıréteget jelentenek.
Mégis elveszti elınyös megítélését, ha homoki termıhelyen 50-60 cm humuszos felszíni
réteg alatt 60-70 cm, vagy ennél vastagabb száraz durva homok réteg van, mert az a
drénhatás miatt kiszárítja a felette levı humuszos réteget is. (HALUPA ET RÉDEI, 1993.)
Viszont kedvezı lehetıséget teremthet a nemesnyárak termesztéséhez, ha homokos vályog,
agyagos vályog, pl. réti csernozjom talajon 80-100 cm vastag humuszos réteg van, mert
ennek jó víztároló és vízleadó képessége még többletvízhatástól független hidrológiai
helyzetben is elınyös.
Az erdıssztyepp klímában a szikesség kizárja az ültetvényszerő nyárfa-termesztést.
Továbbá alkalmatlanok a nemesnyár termesztésre a rossz vízgazdálkodású és szellızetlen
kötött talajok. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005., RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003.)
A nemesnyárak termesztésénél alkalmazott termıréteg-vastagság kategóriák: igen mély
termıréteg (IME): legalább 140-150 cm, mély termıréteg (ME): legalább 120 cm, középmély
termıréteg (KME): legalább 80-90 cm, sekély-közepes termıréteg (SEK): legalább
60-70 cm, sekély-közepes termıréteg vastagság már határ-termıhelyet jelent.
I. a) nyárfatermesztési termıhelycsoport:
Optimális nyár termıhelyek
− Mély vagy igen mély termıréteg,
− Idıszakos vagy állandó vízhatású üde-félnedves vízgazdálkodási fok,
− Humuszos homok, vályog, gyengén agyagos vályog talaj,
− Kivételesen egyes igen mély termırétegő, vastag (80-100 cm mély) humuszrétegő
vályogtalaj, többletvízhatástól független termıhelyek is ide tartozhatnak.
I. b) nyárfatermesztési termıhelycsoport
− Középmély termıréteg, a mélyhez közelítı, legalább 90-100 cm mélységő
átmeneti sávján,
− Idıszakos vagy állandó vízhatás, üde-félnedves vízgazdálkodási fok,
− Humuszos homok, vályog vagy gyengén agyagos vályog talaj,
− Rövid termesztési idıtartamú nyárasokat lehet rá tervezni.
47