Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

A speciális arató-aprító gépekkel csak a vékonyabb (8-10 cm vastag) anyagot tudják
betakarítani. A meghatározó kritikus méreteket jobb termıhelyen rövidebb idı alatt elérik,
ezért jobb termıhelyen a vágásérettség ideje rövidebb, mint gyengébb termıhelyen.
(MAROSVÖLGYI ET AL., 2005., RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET AL. 2003.)
4.1.3. A minirotációs nemesnyár energetikai faültetvények
Az akácon kívül az energetikai faültetvények egyik legfontosabb fafaja a nemesnyár. A
nemesnyár fajtakísérletek tapasztalatai szerint energetikai faültetvény létesítéséhez nagyon
gondosan meg kell választani az alkalmazandó fajtát.
Egy adott termıhelyen a legjobb növekedéső nyárfajta dendromassza termése kétháromszorosa
is lehet a termıhelynek és a termesztési célnak nem megfelelı fajta
faterméséhez viszonyítva. Különösen fontos, hogy a nemesnyár energetikai faültetvényt
legalább közepes fatermı képességő termıhelyre ültessék, ahol a termesztési idıszakban
az évenkénti térfogat növedék legalább 10 m 3 , vagy annál nagyobb.
Az egyes fajták között nem csak növekedésben, de a fa térfogati sőrőségében is nagy
eltérések lehetnek. Az ’Agathe F’ nyárfajta abszolút száraz térfogati sőrősége
köbméterenként átlagosan 420 kg. A ’Pannónia’ nyáré 410 kg, a ’BL Constanzo’ nyáré
400 kg, a Blanc du Poitoué’ 370 kg (HALUPÁNÉ, 1983. in MAROSVÖLGYI ET AL. 2005.)
A fajta megválasztásakor figyelembe kell venni a növekedés mellett a sarjadó-képességet
is, mint fontos tulajdonságot.
A rendszeres tıre vágáskor a sarjadó-képesség befolyásolja azt, hogy a fák törzsének
letermelése után hány és milyen növekedéső sarj képzıdik, és milyen azok egészségi
állapota. Ezen kívül nagyon jelentıs, hogy milyen a fajta ellenálló képessége a
rozsdagombával szemben.
Az eddigi vizsgálatok szerint a nemesnyár energetikai faültetvények létesítésére a
legalkalmasabbnak bizonyultak a ’Koltay’, a ’Pannónia’, az ’Agathe F’, a ’Raspalje’ és a
’Beaupre’, (valamint az újonnan kipróbált – jelen kutatás eredményeképpen – az ’AF2’,
’Monviso’, ’AF6’ nyár fajták). Az egyes nemesnyár fajták termıhely tőrésében és a
növekedésük menetében még akkor is lehetnek eltérések, ha ezek a tulajdonságok látszólag
azonosak.
4.1.3.1. A nemesnyár fajták termıhely-igénye
A nemesnyárak termesztésében a helyi, konkrét hidrológiai adottságok jellege általában
döntı jelentıségő. A többletvízhatástól független hidrológiai állapot már önmagában
általában kedvezıtlen és elégtelen a nemesnyárak termesztéséhez. A vízellátást azonban
javíthatják esetenként a felszín alatt oldalirányban tovaszivárgó vizek.
Kedvezı vízgazdálkodási tulajdonságai folytán alkalmasak lehetnek a mélyen humuszos
mély, igen-mély termırétegő vályog, homokos vályog, csernozjom, réti csernozjom talajú
többletvízhatástól független termıhelyek is, ha az ıszi-téli feltöltıdés idıszakában
befogadják és tárolják a csapadékot, esetleg oldalirányból is további többletvízhez jutnak.
Az ilyen termıhelyeken ültetvényszerő nyárfatermesztésre csak a termıhelyi és a
környezeti adottságok kedvezı együtthatása esetén szabad berendezkedni. Az ilyen
termıhelyen az eredményes nemesnyár fatermesztés elengedhetetlen feltétele a talaj
vízbefogadó, vízvezetı és víztároló képességét, azaz a vízgazdálkodását javító megfelelı
talaj-elıkészítés, a rendszeres talajápolás és a vízfogyasztó gyomkonkurencia
46