Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

4.1.2.1. A minirotációs akác energetikai faültetvények termıhelyigénye
Az akác rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények termıhely igénye eltér a
nyárétól, nem szereti a kötött, levegıtlen, felszínig nedves, esetleg vízállásos
termıhelyeket. Kedvezı számára, ha a tavaszi talajvízszint nem éri el a felszíntıl számított
80-100 cm-t. Ezért termıhely igény tekintetében a nemesnyárakkal jól kiegészítik egymást.
A sziklás, köves és kavicsos, karbonátos földes váztalajok, a futóhomok talajok energetikai
akác faültetvény létesítésére nem alkalmasak. (RÉDEI, 1983., RÉDEI, 1997.)
A legalább 40-50 cm kalcium-karbonát-mentes és vályogos termırétegő csonka
erdıtalajok, a nem karbonátos humuszos homoktalajok, a két vagy többrétegő gyengén
humuszos homoktalajok alkalmasak energetikai célú akác faültetvény létesítésére, ha a
gyökerek az eltemetett humuszrétegeket hasznosítani tudják. (RÉDEI, 2003. IN FÜHRER ET
AL. 2003.)
A hullámterekben a magas fekvéső humuszos öntéstalajokra és a homokos vagy vályogos
nem karbonátos öntéstalajokra érdemes akácot ültetni. A lejtıhordalék talajokon gyakran a
fagyveszély akadályozó tényezı. A sötétszínő erdıtalajok nem alkalmasak akáctelepítésre.
A barna erdıtalajok közül a laza, levegıs szerkezető, jó vízellátású agyagbemosódásos
barna és a rozsdabarna erdıtalajokon, a barnaföldön, a kovárványos barna erdıtalajokon és
a csernozjom barna erdıtalajokon érdemes akácot termeszteni. A CaC03-mentes barna
erdıtalajokon lehet, sıt célszerő akác energetikai faültetvényt, vagy energia erdıt
létesíteni. A csernozjom talajok közül a vastag humuszrétegő csernozjom jellegő
homoktalaj, valamint a kilúgozott csernozjom talajok is általában alkalmasak
akáctermesztésre. A mészlepedékes csernozjom talajon a szénsavas mész nagyobb
mennyisége akadályozhatja az akác termesztését. A nátriumtelítettségő talajtípusok egyike
sem alkalmas akáctermesztésre. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005., HALUPA ET RÉDEI, 1993.)
4.1.2.2. Akác energetikai faültetvény létesítését megelızı munkálatok
4.1.2.2.1. Termıhely-vizsgálat
A termıhely vizsgálat célja a fafaj illetve a fajta és az alkalmazandó termesztés
technológia meghatározása. Helyszíni bejárás után termıhely-vizsgálat végzése, szükség
esetén laboratóriumi vizsgálat, különös tekintettel az esetleges talajhiba megállapítására.
4.1.2.2.2.Terület-elıkészítés
A megfelelı terület-elıkészítés célja a terület alkalmassá tétele talaj-elıkészítésre,
(cserjék, bokrok, magaskóros növényzet eltávolítása, égetéssel, mechanikai
megsemmisítéssel, szárzúzással. Erısen eltarackosodott Solidago-s, Calamagrostis-os
területen teljes gyomirtás alkalmazásával)
4.1.2.2.3. Talaj-elıkészítés
35-40 cm-es mélyszántás. Homoktalajon az ültetés elıtt. Kötött talajon ıszi ültetés esetén
június, július hónapokban. Tavaszi ültetéskor szeptember vagy október hónapban.
50-70 cm-es mélyforgatást csak kivételes esetben, erısen elgyomosodott, felhagyott
szántón, vagy parlagterületen indokolt végezni.
4.1.2.2.4. Ültetés
Sorjelölés (gépi vagy kézi sorhúzással); ültetési anyag szállítása, kezelése.; gyökér
visszavágás (szükség szerint); csemetevermelés.
44