Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

A megoldás elınyei megegyeznek a 2 éves vágásfordulójú technológia esetében leírtakkal.
További elıny a nagyobb anyagkoncentráció. Olyan klónok esetében célszerő alkalmazni,
amelyek a levágást követıen viszonylag sok hajtást hoznak, vagy a tı terjeszkedı. Nagy
intenzitású fafajok esetében hátrányos lehet a 3 éves vágásforduló, mert a hajtások nagy
hányada esetén a tıátmérı eléri vagy meghaladja a 10 cm-t, és ebben az esetben a jelenleg
használatos járvaaprító adapterekkel már nem végezhetı el a betakarítás.
4.1.1.6. Az ültetvény letermelése utáni kezelés
A rotáció során általában 5-6 évenként végzett rendszeres letermelést követıen végre kell
hajtani a vágástakarítást. Ennek során el kell távolítani mindazokat az anyagokat, amelyek
a területen a mozgást, a különbözı ápolási és egyéb munkák végzését akadályozzák.
A letermelés után a záródás, a lefedés megszőnte után, a fény hatására legtöbb esetben
nagyon erıteljes gyomosodás jelentkezik. Ezen kívül az erıteljes gyomosodás
megakadályozása érdekében a letermelést követıen, tavasszal legalább egyszer sorközi
gépi talajmővelést kell végezni tárcsázással. A tárcsázás elısegíti még a talaj lazítását és
levegıztetését is. Erıteljes tömörödöttség esetén a tárcsázás helyett esetleg szántást vagy
altalajlazítást is lehet végezni.
A talajmővelés elısegíti a talaj felületén felhalmozódott levél és egyéb szervesanyag
talajba való bekeveredését, humifikálódását, és az abba levı ásványi és egyéb tápanyagok
feltáródását, hasznosítását. Vegyszeres gyomirtást csak indokolt esetben, az erısen
elgyomosodott foltokban indokolt, illetve célszerő végezni.
4.1.1.7. Talajerı utánpótlás
A tápanyag-utánpótlással kapcsolatban megbízható tapasztalattal, adattal rendelkezünk.
Ezzel kapcsolatban a gyakorlati vélemények megoszlanak. Egyes vélemények szerint, a
rövid vágásfordulóban kezelt ültetvényeknél a gyakori kitermelés során az összes anyag
elvitele miatt, a tápanyag felhasználás nagyobb, a visszapótlás kisebb, mint a hagyományos
erdıgazdálkodásnál. Ezért indokolt, sıt szükséges is az egyes kitermelések után a tápanyag
visszapótlás.
A szakembereknek egy másik csoportja szerint a magyarországi termıhelyeken nem a
tápanyag a növekedést meghatározó minimumtényezı, hanem a vízellátottság. A
vízellátottság ritkán olyan optimális, hogy a tápanyag pótlás költsége az így képzıdött
többletnövedékbıl megtérülne. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tápanyag
visszapótlás csak a legoptimálisabb nyár termıhelyeken jár olyan többletnövedékkel, ami a
tápanyag visszapótlás gazdaságosságát biztosítaná. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)
Véleményem szerint tápanyag-utánpótlás nem szükséges a minirotációban kezelt
energetikai faültetvények esetén. Ez elsısorban azzal magyarázható, hogy a faültetvény –
betakarítása elıtt – a levélzetét évente lehullatja, amely a talajban humusszá, valamint
felvehetı tápanyaggá alakul át.
4.1.2. A minirotációs akác energetikai faültetvények
A magyarországi viszonyok között energetikai faültetvény létesítésére számba vehetı
fafajok közül minden tekintetben az egyik legalkalmasabb az akác. Az akác fiatal korban
gyorsan nı, gyökérrıl és tuskóról egyaránt jól sarjadzik, nagy a térfogati sőrősége,
nedvességtartalma viszonylag kicsi és nedvesen is jól ég.
43