Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
4. A MINIROTÁCIÓS ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK 4.1. A mini vágásfordulójú energetikai faültetvény létesítésével, üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos problémafelvetés 4.1.1. Néhány általános, a termıhelytıl, a fafajtól és a fafajtától független jellemzı a minirotációs energetikai faültetvény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban 4.1.1.1. Ültetési hálózat Az ültetési hálózatot a fafaj, a fajta, a termıhely, a termesztési cél, a termesztés idıtartama, a rotációs idı, a termesztési technológia, a kitermelés módja együttesen határozzák meg. Egy adott fafaj vagy fajta ugyanazon termıhelyen azonos idı alatt nagyobb hozamot ér el, ha kisebb növıtérbe ültették. Ez a dendromassza termelés szemszögébıl azt is jelenti, hogy fiatal korban nagy tömegő dendromasszát, csak kis nıvıtérben, nagy ültetési darabszámmal, sőrő hálózattal lehet elıállítani. A telepítési technológiát alapvetıen az ültetvény üzemeltetésére vonatkozóan kidolgozott gépesítési terv határozza meg. Kisüzemi (kis területő) ültetvények esetében, lehetıség van a motormanuális technológiák alkalmazására, tehát lehetséges a kis sortáv, és ezen belül a nagy tıszám alkalmazása. A legkedvezıbb sortávolság a mini és a midi vágásfordulóban 1,5 m. A mezıgazdaságban széleskörben alkalmazott és a rendelkezésre álló univerzális erıgépek, ilyen kis sortávolságban nem alkalmazhatók. 4.1.1.2. Termıhely vizsgálat és terület-, illetve talaj-elıkészítés Az energetikai faültetvényt csak az arra alkalmas termıhelyen, a termıhelynek megfelelı fafajokkal, illetve fajtákkal szabad létesíteni. A termıhelynek megfelelı fafaj, fajta helyes megválasztásával akár 40-50 %-kal is növelhetı a fatermés. Az energetikai faültetvény, illetve az energiaerdı létesítésének elsı lépése a helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálat, ami semmi mással nem helyettesíthetı. Meg kell állapítani az esetleges rejtett talajhibákat, melyek kizárhatják az energetikai ültetvény létesítését. A helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálattal – szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal kiegészítve – meg kell határozni az alkalmazandó fafajt, illetve fajtát, és a termesztési technológiát. Utóbbi célja a terület alkalmassá tétele a talaj-elıkészítésre (cserjék, bokrok, magaskóros növényzet eltávolítása égetéssel, mechanikai megsemmisítéssel, szárzúzással). Továbbá szükséges a gépi mővelést akadályozó felszíni egyenetlenségek megszüntetése (gödrök, árkok betemetése). (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) Az energetikai ültetvények és energiaerdık szinte kizárólag csak mezıgazdasági mővelés alatt álló szántókon, esetleg jelenleg parlagterületeken létesülnek. Ezért a nagy energiaigényő, drága mélyforgatásos talaj-elıkészítés legtöbb esetben nem indokolt. Elegendı a 35-40 cm-es mélyszántás. Szükség esetén a mélyszántás elıtt felszíni talajmővelést, például tarlóhántást, stb. célszerő beiktatni. A mélyszántást homoktalajon az ültetés elıtt, kötött talajon ıszi ültetéskor június-július hónapban, tavaszi ültetéskor szeptemberben vagy októberben ajánlott elvégezni. 40
A talaj-elıkészítésnek nemcsak az a célja illetve feladata, hogy megfelelı minıségő magágyat, vagy ültetésre alkalmas területet állítsunk elı hanem, hogy az ültetvény további ápolásának a lehetıségét is biztosítsa. 4.1.1.3. Ültetés Az energetikai faültetvény létesítésére alkalmas különbözı fafajok és fajták szaporítóanyaga, annak minısége, az alkalmazható technológia jelentısen eltér, ezért ezt részletesen az egyes fafajok tárgyalásánál ismertetem. 4.1.1.4. Ápolás Az energetikai faültetvény minimális fenntartási ideje 15-25 év. Ahhoz, hogy ez alatt az idı alatt a maximális növekedést fel lehessen tartani, és így a maximális hozamot el lehessen érni, fontos a talajfelszín tisztántartása, tömörödöttségének megakadályozása, levegıztetése. Ha egy energetikai ültetvény valamilyen oknál fogva teljesen gyomosodik, megjelennek a különbözı károsítók, akkor növekedése visszaeshet, esetleg leállhat és az ellenálló képessége, csökkenhet. Így a rotációt követıen, csak kevés és gyenge növekedéső sarjhajtások keletkeznek, amibıl a gyomosodás következtében sok el is szárad. Üres foltok, tisztások képzıdnek. A növekedés oly mértékben visszaeshet, hogy az ültetvény fenntartása nem gazdaságos, és fel kell számolni. Ezért alapvetı fontosságú az ültetvény folyamatos, rendszeres jó minıségő ápolása. Az ápolás fontosabb mőveletei: sorközi, gépi mővelés; kézi talajápolás; vegyszeres gyomirtás. A sorközi gépi mővelés leggyakrabban alkalmazott technológiája a tárcsázás. Az ültetés évében legalább háromszor sorközi tárcsázást kell végezni. Erıteljes gyomosodás esetén, még egy negyedik tárcsázást is be kell iktatni, októberben. A második év tavaszán a mini vagy a midi vágásfordulóban tervezett igen sőrő hálózatban ültetett energetikai ültetvények, már a második év elején teljesen bezáródnak. Ezekben legfeljebb a második év elején lehet szükség egy sorközi tárcsázásra. Ezután az erıgép és a tárcsa egyaránt károsíthatja a fácskákat, ezért további sorközi mővelésre nincs szükség. A közepes vagy hosszabb vágásfordulójú energetikai faültetvényekben, vagy energetikai erdıkben, ahol az ültetési növıtér, illetve a hálózat nagyobb, a faállomány záródásától függıen a sorközi talajmővelést legalább a második évben, szükség esetén a harmadik év elején is el kell végezni. A kézi talajápolás elsısorban kézi kapálást jelent. Az ültetés évében általában háromszori sorkapálás szükséges, különösképpen az ikersoros ültetésnél, ahol a keskeny iker sorközök géppel nem mővelhetık. A vegyszeres gyomirtás alkalmazásának szükségességét, az adott terület gyomvegetációja, illetve a gyomosodás mértéke határozza meg. A mezıgazdasági mőveléssel felhagyott, erısen elgazosodott területeken, ahol mélyszántással az ültetés évében nem biztosítható a viszonylagos gyommentesség, és a mélyszántás jó minıségő elvégzése sem, ott szántás elıtt teljes vegyszeres gyomirtást kell végezni. Vegyszeres gyomirtást kell végezni az ültetést követıen azokban az energetikai ültetvényekben, ahol valamilyen oknál fogva a sorok egyáltalán nem, láthatók, és a gyomtalanítást nem lehet idıben elkezdeni. Így például, ha a nemesnyár-telepítés dugványozással történik. 4.1.1.5. A faültetvény betakarítása, a vágásforduló összehasonlítása az egyes termesztéstechnológiák szempontjából A rövid (mini) vágásfordulójú energetikai célú faültetvények betakarítási ciklusa rövid. Az 1 éves energetikai faültetvények esetén a legrövidebb a vágásforduló. Ez esetben a betakarítás minden évben újra és újra megtörténik. 41
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45: − Italian National Research Coope
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 77 and 78: − M - a kidöntött teljesfa töm
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
- Page 81 and 82: 4.9. sz. táblázat: a királyegyh
- Page 83 and 84: nedvességtartalmát és elemi öss
- Page 85 and 86: 4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNY
- Page 87 and 88: Kanadában; ahol 2-4 soros önjár
- Page 89 and 90: motorfőrésszel és vágástéri a
- Page 91 and 92: kiszállítás és nem kell megszak
- Page 93 and 94: 901. A nagy-mobilitású gépeknél
- Page 95 and 96: állományokban 25-50 t/ha fatömeg
A talaj-elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>nek nemcsak az a célja illetve feladata, hogy megfelelı minıségő<br />
magágyat, vagy ültet<strong>és</strong>re alkalmas területet állítsunk elı hanem, hogy az ültetvény további<br />
ápolásának a lehetıségét is biztosítsa.<br />
4.1.1.3. Ültet<strong>és</strong><br />
Az energetikai faültetvény létesít<strong>és</strong>ére alkalmas különbözı fafajok <strong>és</strong> fajták<br />
szaporítóanyaga, annak minısége, az alkalmazható technológia jelentısen eltér, ezért ezt<br />
r<strong>és</strong>zletesen az egyes fafajok tárgyalásánál ismertetem.<br />
4.1.1.4. Ápolás<br />
Az energetikai faültetvény minimális fenntartási ideje 15-25 év. Ahhoz, hogy ez alatt az<br />
idı alatt a maximális növeked<strong>és</strong>t fel lehessen tartani, <strong>és</strong> így a maximális hozamot el<br />
lehessen érni, fontos a talajfelszín tisztántartása, tömörödöttségének megakadályozása,<br />
levegıztet<strong>és</strong>e. Ha egy energetikai ültetvény valamilyen oknál fogva teljesen gyomosodik,<br />
megjelennek a különbözı károsítók, akkor növeked<strong>és</strong>e visszaeshet, esetleg leállhat <strong>és</strong> az<br />
ellenálló képessége, csökkenhet. Így a rotációt követıen, csak kev<strong>és</strong> <strong>és</strong> gyenge növeked<strong>és</strong>ő<br />
sarjhajtások keletkeznek, amibıl a gyomosodás következtében sok el is szárad. Üres<br />
foltok, tisztások képzıdnek. A növeked<strong>és</strong> oly mértékben visszaeshet, hogy az ültetvény<br />
fenntartása nem gazdaságos, <strong>és</strong> fel kell számolni. Ezért alapvetı fontosságú az ültetvény<br />
folyamatos, rendszeres jó minıségő ápolása.<br />
Az ápolás fontosabb mőveletei: sorközi, gépi mővel<strong>és</strong>; kézi talajápolás; vegyszeres<br />
gyomirtás. A sorközi gépi mővel<strong>és</strong> leggyakrabban alkalmazott technológiája a tárcsázás.<br />
Az ültet<strong>és</strong> évében legalább háromszor sorközi tárcsázást kell végezni. Erıteljes<br />
gyomosodás esetén, még egy negyedik tárcsázást is be kell iktatni, októberben. A második<br />
év tavaszán a mini vagy a midi vágásfordulóban tervezett igen sőrő hálózatban ültetett<br />
energetikai ültetvények, már a második év elején teljesen bezáródnak. Ezekben legfeljebb<br />
a második év elején lehet szükség egy sorközi tárcsázásra. Ezután az erıgép <strong>és</strong> a tárcsa<br />
egyaránt károsíthatja a fácskákat, ezért további sorközi mővel<strong>és</strong>re nincs szükség. A<br />
közepes vagy hosszabb vágásfordulójú energetikai faültetvényekben, vagy energetikai<br />
erdıkben, ahol az ültet<strong>és</strong>i növıtér, illetve a hálózat nagyobb, a faállomány záródásától<br />
függıen a sorközi talajmővel<strong>és</strong>t legalább a második évben, szükség esetén a harmadik év<br />
elején is el kell végezni. A kézi talajápolás elsısorban kézi kapálást jelent. Az ültet<strong>és</strong><br />
évében általában háromszori sorkapálás szükséges, különösképpen az ikersoros ültet<strong>és</strong>nél,<br />
ahol a keskeny iker sorközök géppel nem mővelhetık.<br />
A vegyszeres gyomirtás alkalmazásának szükségességét, az adott terület gyomvegetációja,<br />
illetve a gyomosodás mértéke határozza meg. A mezıgazdasági mővel<strong>és</strong>sel felhagyott,<br />
erısen elgazosodott területeken, ahol mélyszántással az ültet<strong>és</strong> évében nem biztosítható a<br />
viszonylagos gyommentesség, <strong>és</strong> a mélyszántás jó minıségő elvégz<strong>és</strong>e sem, ott szántás<br />
elıtt teljes vegyszeres gyomirtást kell végezni. Vegyszeres gyomirtást kell végezni az<br />
ültet<strong>és</strong>t követıen azokban az energetikai ültetvényekben, ahol valamilyen oknál fogva a<br />
sorok egyáltalán nem, láthatók, <strong>és</strong> a gyomtalanítást nem lehet idıben elkezdeni. Így<br />
például, ha a nemesnyár-telepít<strong>és</strong> dugványozással történik.<br />
4.1.1.5. A faültetvény betakarítása, a vágásforduló összehasonlítása az egyes termeszt<strong>és</strong>technológiák<br />
szempontjából<br />
A rövid (mini) vágásfordulójú energetikai célú faültetvények betakarítási ciklusa rövid.<br />
Az 1 éves energetikai faültetvények esetén a legrövidebb a vágásforduló. Ez esetben a<br />
betakarítás minden évben újra <strong>és</strong> újra megtörténik.<br />
41
Change language