Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

22.01.2013 Views

4. A MINIROTÁCIÓS ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK 4.1. A mini vágásfordulójú energetikai faültetvény létesítésével, üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos problémafelvetés 4.1.1. Néhány általános, a termıhelytıl, a fafajtól és a fafajtától független jellemzı a minirotációs energetikai faültetvény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban 4.1.1.1. Ültetési hálózat Az ültetési hálózatot a fafaj, a fajta, a termıhely, a termesztési cél, a termesztés idıtartama, a rotációs idı, a termesztési technológia, a kitermelés módja együttesen határozzák meg. Egy adott fafaj vagy fajta ugyanazon termıhelyen azonos idı alatt nagyobb hozamot ér el, ha kisebb növıtérbe ültették. Ez a dendromassza termelés szemszögébıl azt is jelenti, hogy fiatal korban nagy tömegő dendromasszát, csak kis nıvıtérben, nagy ültetési darabszámmal, sőrő hálózattal lehet elıállítani. A telepítési technológiát alapvetıen az ültetvény üzemeltetésére vonatkozóan kidolgozott gépesítési terv határozza meg. Kisüzemi (kis területő) ültetvények esetében, lehetıség van a motormanuális technológiák alkalmazására, tehát lehetséges a kis sortáv, és ezen belül a nagy tıszám alkalmazása. A legkedvezıbb sortávolság a mini és a midi vágásfordulóban 1,5 m. A mezıgazdaságban széleskörben alkalmazott és a rendelkezésre álló univerzális erıgépek, ilyen kis sortávolságban nem alkalmazhatók. 4.1.1.2. Termıhely vizsgálat és terület-, illetve talaj-elıkészítés Az energetikai faültetvényt csak az arra alkalmas termıhelyen, a termıhelynek megfelelı fafajokkal, illetve fajtákkal szabad létesíteni. A termıhelynek megfelelı fafaj, fajta helyes megválasztásával akár 40-50 %-kal is növelhetı a fatermés. Az energetikai faültetvény, illetve az energiaerdı létesítésének elsı lépése a helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálat, ami semmi mással nem helyettesíthetı. Meg kell állapítani az esetleges rejtett talajhibákat, melyek kizárhatják az energetikai ültetvény létesítését. A helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálattal – szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal kiegészítve – meg kell határozni az alkalmazandó fafajt, illetve fajtát, és a termesztési technológiát. Utóbbi célja a terület alkalmassá tétele a talaj-elıkészítésre (cserjék, bokrok, magaskóros növényzet eltávolítása égetéssel, mechanikai megsemmisítéssel, szárzúzással). Továbbá szükséges a gépi mővelést akadályozó felszíni egyenetlenségek megszüntetése (gödrök, árkok betemetése). (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) Az energetikai ültetvények és energiaerdık szinte kizárólag csak mezıgazdasági mővelés alatt álló szántókon, esetleg jelenleg parlagterületeken létesülnek. Ezért a nagy energiaigényő, drága mélyforgatásos talaj-elıkészítés legtöbb esetben nem indokolt. Elegendı a 35-40 cm-es mélyszántás. Szükség esetén a mélyszántás elıtt felszíni talajmővelést, például tarlóhántást, stb. célszerő beiktatni. A mélyszántást homoktalajon az ültetés elıtt, kötött talajon ıszi ültetéskor június-július hónapban, tavaszi ültetéskor szeptemberben vagy októberben ajánlott elvégezni. 40

A talaj-elıkészítésnek nemcsak az a célja illetve feladata, hogy megfelelı minıségő magágyat, vagy ültetésre alkalmas területet állítsunk elı hanem, hogy az ültetvény további ápolásának a lehetıségét is biztosítsa. 4.1.1.3. Ültetés Az energetikai faültetvény létesítésére alkalmas különbözı fafajok és fajták szaporítóanyaga, annak minısége, az alkalmazható technológia jelentısen eltér, ezért ezt részletesen az egyes fafajok tárgyalásánál ismertetem. 4.1.1.4. Ápolás Az energetikai faültetvény minimális fenntartási ideje 15-25 év. Ahhoz, hogy ez alatt az idı alatt a maximális növekedést fel lehessen tartani, és így a maximális hozamot el lehessen érni, fontos a talajfelszín tisztántartása, tömörödöttségének megakadályozása, levegıztetése. Ha egy energetikai ültetvény valamilyen oknál fogva teljesen gyomosodik, megjelennek a különbözı károsítók, akkor növekedése visszaeshet, esetleg leállhat és az ellenálló képessége, csökkenhet. Így a rotációt követıen, csak kevés és gyenge növekedéső sarjhajtások keletkeznek, amibıl a gyomosodás következtében sok el is szárad. Üres foltok, tisztások képzıdnek. A növekedés oly mértékben visszaeshet, hogy az ültetvény fenntartása nem gazdaságos, és fel kell számolni. Ezért alapvetı fontosságú az ültetvény folyamatos, rendszeres jó minıségő ápolása. Az ápolás fontosabb mőveletei: sorközi, gépi mővelés; kézi talajápolás; vegyszeres gyomirtás. A sorközi gépi mővelés leggyakrabban alkalmazott technológiája a tárcsázás. Az ültetés évében legalább háromszor sorközi tárcsázást kell végezni. Erıteljes gyomosodás esetén, még egy negyedik tárcsázást is be kell iktatni, októberben. A második év tavaszán a mini vagy a midi vágásfordulóban tervezett igen sőrő hálózatban ültetett energetikai ültetvények, már a második év elején teljesen bezáródnak. Ezekben legfeljebb a második év elején lehet szükség egy sorközi tárcsázásra. Ezután az erıgép és a tárcsa egyaránt károsíthatja a fácskákat, ezért további sorközi mővelésre nincs szükség. A közepes vagy hosszabb vágásfordulójú energetikai faültetvényekben, vagy energetikai erdıkben, ahol az ültetési növıtér, illetve a hálózat nagyobb, a faállomány záródásától függıen a sorközi talajmővelést legalább a második évben, szükség esetén a harmadik év elején is el kell végezni. A kézi talajápolás elsısorban kézi kapálást jelent. Az ültetés évében általában háromszori sorkapálás szükséges, különösképpen az ikersoros ültetésnél, ahol a keskeny iker sorközök géppel nem mővelhetık. A vegyszeres gyomirtás alkalmazásának szükségességét, az adott terület gyomvegetációja, illetve a gyomosodás mértéke határozza meg. A mezıgazdasági mőveléssel felhagyott, erısen elgazosodott területeken, ahol mélyszántással az ültetés évében nem biztosítható a viszonylagos gyommentesség, és a mélyszántás jó minıségő elvégzése sem, ott szántás elıtt teljes vegyszeres gyomirtást kell végezni. Vegyszeres gyomirtást kell végezni az ültetést követıen azokban az energetikai ültetvényekben, ahol valamilyen oknál fogva a sorok egyáltalán nem, láthatók, és a gyomtalanítást nem lehet idıben elkezdeni. Így például, ha a nemesnyár-telepítés dugványozással történik. 4.1.1.5. A faültetvény betakarítása, a vágásforduló összehasonlítása az egyes termesztéstechnológiák szempontjából A rövid (mini) vágásfordulójú energetikai célú faültetvények betakarítási ciklusa rövid. Az 1 éves energetikai faültetvények esetén a legrövidebb a vágásforduló. Ez esetben a betakarítás minden évben újra és újra megtörténik. 41

4. A MINIROTÁCIÓS ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEKKEL<br />

KAPCSOLATOS KUTATÁSOK<br />

4.1. A mini vágásfordulójú energetikai faültetvény létesít<strong>és</strong>ével, üzemeltet<strong>és</strong>ével <strong>és</strong><br />

hasznosításával kapcsolatos problémafelvet<strong>és</strong><br />

4.1.1. Néhány általános, a termıhelytıl, a fafajtól <strong>és</strong> a fafajtától független jellemzı a<br />

minirotációs energetikai faültetvény létesít<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> üzemeltet<strong>és</strong>ével kapcsolatban<br />

4.1.1.1. Ültet<strong>és</strong>i hálózat<br />

Az ültet<strong>és</strong>i hálózatot a fafaj, a fajta, a termıhely, a termeszt<strong>és</strong>i cél, a termeszt<strong>és</strong> idıtartama,<br />

a rotációs idı, a termeszt<strong>és</strong>i technológia, a kitermel<strong>és</strong> módja együttesen határozzák meg.<br />

Egy adott fafaj vagy fajta ugyanazon termıhelyen azonos idı alatt nagyobb hozamot ér el,<br />

ha kisebb növıtérbe ültették. Ez a dendromassza termel<strong>és</strong> szemszögébıl azt is jelenti, hogy<br />

fiatal korban nagy tömegő dendromasszát, csak kis nıvıtérben, nagy ültet<strong>és</strong>i<br />

darabszámmal, sőrő hálózattal lehet elıállítani. A telepít<strong>és</strong>i technológiát alapvetıen az<br />

ültetvény üzemeltet<strong>és</strong>ére vonatkozóan kidolgozott gépesít<strong>és</strong>i terv határozza meg.<br />

Kisüzemi (kis területő) ültetvények esetében, lehetıség van a motormanuális technológiák<br />

alkalmazására, tehát lehetséges a kis sortáv, <strong>és</strong> ezen belül a nagy tıszám alkalmazása. A<br />

legkedvezıbb sortávolság a mini <strong>és</strong> a midi vágásfordulóban 1,5 m. A mezıgazdaságban<br />

széleskörben alkalmazott <strong>és</strong> a rendelkez<strong>és</strong>re álló univerzális erıgépek, ilyen kis<br />

sortávolságban nem alkalmazhatók.<br />

4.1.1.2. Termıhely vizsgálat <strong>és</strong> terület-, illetve talaj-elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong><br />

Az energetikai faültetvényt csak az arra alkalmas termıhelyen, a termıhelynek megfelelı<br />

fafajokkal, illetve fajtákkal szabad létesíteni. A termıhelynek megfelelı fafaj, fajta helyes<br />

megválasztásával akár 40-50 %-kal is növelhetı a faterm<strong>és</strong>.<br />

Az energetikai faültetvény, illetve az energiaerdı létesít<strong>és</strong>ének elsı lép<strong>és</strong>e a helyszíni<br />

bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálat, ami semmi mással nem helyettesíthetı.<br />

Meg kell állapítani az esetleges rejtett talajhibákat, melyek kizárhatják az energetikai<br />

ültetvény létesít<strong>és</strong>ét. A helyszíni bejárással egybekötött terepi termıhely vizsgálattal –<br />

szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal kieg<strong>és</strong>zítve – meg kell határozni az alkalmazandó<br />

fafajt, illetve fajtát, <strong>és</strong> a termeszt<strong>és</strong>i technológiát.<br />

Utóbbi célja a terület alkalmassá tétele a talaj-elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>re (cserjék, bokrok, magaskóros<br />

növényzet eltávolítása éget<strong>és</strong>sel, mechanikai megsemmisít<strong>és</strong>sel, szárzúzással). Továbbá<br />

szükséges a gépi mővel<strong>és</strong>t akadályozó felszíni egyenetlenségek megszüntet<strong>és</strong>e (gödrök,<br />

árkok betemet<strong>és</strong>e). (MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)<br />

Az energetikai ültetvények <strong>és</strong> energiaerdık szinte kizárólag csak mezıgazdasági mővel<strong>és</strong><br />

alatt álló szántókon, esetleg jelenleg parlagterületeken létesülnek. Ezért a nagy<br />

energiaigényő, drága mélyforgatásos talaj-elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> legtöbb esetben nem indokolt.<br />

Elegendı a 35-40 cm-es mélyszántás. Szükség esetén a mélyszántás elıtt felszíni<br />

talajmővel<strong>és</strong>t, például tarlóhántást, stb. célszerő beiktatni. A mélyszántást homoktalajon az<br />

ültet<strong>és</strong> elıtt, kötött talajon ıszi ültet<strong>és</strong>kor június-július hónapban, tavaszi ültet<strong>és</strong>kor<br />

szeptemberben vagy októberben ajánlott elvégezni.<br />

40

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!