Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Az olasz nád (Arundo donax) hasonló, de sokkal magasabbra nı (6 m), mint a közönséges
nád. Általában melegebb és szárazabb helyeken él. Néhány éven keresztül évi hozama 20-
25 tonna szárazanyag is lehet hektáronként, amelyet rosttermelés, valamint energetikai
hasznosításra, biogáz termelésre, tüzelésre hasznosítanak. A nádfélék anyagösszetétel
jobban hasonlít a fáéhoz, ezért energetikailag könnyebben hasznosítható. (MAROSVÖLGYI,
2001.a)
2.3.1.1.5. Kínainád (Energianád, Miscanthus synensis spp.)
Távokeleti eredető, de Európában már több mint 70 éve szelektált növény. Humuszos, laza
talajt kedvel. Elınyös a tarackokhoz közeli (0,5 m) talajvízszint, de az elárasztást alig tőri.
Az egy éves növény fagyérzékeny. A földfeletti szárrész minden évben elszárad, a
következı évi szárak a rizóma-rügyekbıl hajtanak ki. A kémiai szempontból fontos
alkotók aránya, (MAROSVÖLGYI, 2001.a szerint): cellulóz (32 - 34%), pentozán (28 - 29%),
lignin (14 - 15%), hamu (3 - 9.5%), utóbbi a növény tırészének korától és a levélarányától
függıen változik. Tüzeléstechnikai szempontból fontos átlagos jellemzıje a főtıérték: 16,4
MJ/kg.
A növény elsı évben elsısorban rizómáit fejleszti, a szár magaság 1-1,5 m, és a ha-onkénti
hozam 2-5 tonna zöldanyag. A második évben a hajtásszám jelentısen megnı, a
szármagasság 1,5-2 m, a ha-onkénti hozam 7-16 t. A harmadik évtıl az állomány záródik.
A tövek átmérıje 60-70 cm-ben állandósul, és a hozam 20 - 40 t/ha zöld anyag.
Betakarítása a kukoricaszár betakarítására alkalmas gépekkel történhet, de célszerőbb
sorfüggetlen vágószerkezettel szerelt járvaszecskázókat használni. A Miscanthus anyaga
energianyeréshez aprítást, bálázást-, esetleg tömörítést (brikettálás, pellettálást) követıen
hasznosítható. (MAROSVÖLGYI, 2001.a)
2.3.1.1.6. Az energiafő
Az energiafő energianövényt a szarvasi Gyepkutató Kht. fejlesztette ki hazánkba. A magas
tarackbúza és egyéb főfélék keresztezıdése. A növény igénytelen, fagy-, só- és sziktőrı.
Körülbelül 10-15 évig termeszthetı. Magassági eléri a 2-3 métert. Évente többször
kaszálható, amelynek következménye, hogy a második és harmadik betakarítási alapanyag
nagy része a levélbıl tevıdik ki, ezért ezeknek a betakarítási anyagoknak magas a
hamutartalma, nagyobb, mint 8-10 %. Hektáronkénti éves hozama 10-18 tonna
szárazanyag, amelynek főtıértéke 14-17 MJ/kg között változik. Inváziós státusza még nem
tisztázott, valamint a kutatások még nem támasztották alá a pontos növénytani besorolását.
Energetikai és ipari alapanyagnak is megfelelı. Jól illeszthetı a mezıgazdálkodási
termesztés-technológiákhoz, jól bálázható. A biogáz hozama kiemelkedik a főfélék közül,
tehát alkalmas a biogáz termelésre. Azonban a főféléknek magas a hamutartalma,
elsısorban magas a K, Si, Cl tartalma, amelynek köszönhetıen a hamuolvadáspontja
magas, ezért speciális tüzelı berendezések szükségesek ezek energetikai hasznosítása
során. Mindemellett további hátránya az energiafő alapú energiatermelésnek, hogy az
energiafő betakarítása a mezıgazdasági munkákkal egyidıben zajlanak, amely
megnehezíti a betakarítást. (MAROSVÖLGYI, 2001.a, DÓCZI, 2004.)
2.3.2. A dendromassza, mint energiahordozó jelentısége, összehasonlítása más
lignocellulózokkal
A fa szerepe az energetikában visszaszorult ugyan, de nem szőnt meg. Magyarországon
jelenleg a teljes energiafelhasználásban közel 3,3-3,5 %-ot képvisel, és a villamosenergiatermelésben
is közel 3,5-3,6 % a részvétele. (MAROSVÖLGYI ET AL., 2002.b)
35