Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

− Megfelelı termesztést-technológia kialakításával környezetkímélı,
− Az energetikai faültetvények által szolgáltatott dendromassza alacsony kén-, és
hamutartalma miatt kevésbé szennyezi a környezetet, mint a fosszilis
energiahordozók,
− Elégetése során keletkezı hamu tápanyag utánpótlásra alkalmas, bizonyos
korlátozások kikötése mellett,
− Eloszlása az ország területén viszonylag egyenletesebb, mint a fosszilis
energiahordozóké, és az energiaimport függıség csökkenthetı,
− Minden felhasználó körzetében az optimális szállítási távolságon belül elhelyezhetı a
dendromassza, valamint létrehozása nemcsak a energiagazdálkodást, hanem a
mezıgazdálkodást, a vidékfejlesztést is érinti, munkalehetıséget teremt.
(MAROSVÖLGYI ET AL. 2005.)
A mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények hátrányai:
− A közvélemény az energetikai faültetvényeket elsısorban a technológiai ismeretek
hiánya miatt ma még csak hátrányait tartja számon,
− Energiasőrősége alacsonyabb, mint a fosszilis energiahordozóké, ezért nagyobb
mennyiséget kell begyőjteni és kezelni,
− Rendelkezésre állása szezonális a faanyag biológiai tulajdonságai révén,
− Nedvességtartalma változó, ami nehezítheti a hatékony felhasználást,
− Az agrár és erdész szakemberek, elsısorban az energetikai ismeretek hiánya miatt
elıítélettel kezelik a dendromassza energetikai hasznosítását. (JANZSÓ ET AL., 1988.,
KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1990., MAROSVÖLGYI ET AL. 2005.)
A kísérletekbıl kitőnik, hogy szükségesek további energetikai célú faültetvény vizsgálati
helyek kialakítása, elsısorban azért, hogy hazánk számára megfelelı, nagyüzemi,
minirotációs energetikai célú faültetvény termesztés-technológiát lehessen kialakítani.
2.3. Az energetikai ültetvények és a faenergetika kapcsolata
2.3.1. Szántóföldi energianövényekkel létesített ültetvények fontosabb változatai és
jellemzıi
A biomasszát mint energiahordozót többnyire szilárd energiahordozónak tekintik, holott az
energetikai hasznosítás lehetıségeinek és igényeinek megfelelıen különbözı
felkészítettségi fokon és három halmazállapotban (szilárd, folyékony, gáz) állhat
rendelkezésre.
Az EU adatbázisaiban többféle olyan biomassza is szerepel, melyek hazai szerepe még
nem tisztázott. Az energiatermelésre számításba vehetı növények száma szinte korlátlan,
hiszen lignocellulózként mindegyik alkalmas a környezetbarát energiatermelésre a
napenergia megkötése révén, és a zárt CO2-körforgalom elınyeinek megjelenése mellett.
(KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1995., MAROSVÖLGYI, 2001.a)
A kiválasztás jelenleg fontos szempontjai a következık:
– többféle termesztési-technológia megvalósítása váljon lehetıvé,
– egy-egy már jól kialakult nemzetgazdasági ágazat technológiái és mőszaki
megoldásai legyenek hasznosíthatók,
– legyen megoldás az intenzív és az extenzív termesztési és hasznosítási
technológiák alkalmazására,
32