Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Bánhidai kísérlet
1991-ben történt kísérleti fásítás, a hıerımő környékén található több mint 100 ha
pernyehányón ezüstfával és akáccal. A fák magassága elérte a 4 m-t, tıátmérıjük pedig 8-
10 cm között változott. Az itt megtermelt faanyag tüzelési célra felhasználható, de az
ültetvény elsıdleges funkciója természetesen a környezetvédelem. (JANZSÓ ET AL. 1998.,
MAROSVÖLGYI ET AL. 1999.)
Alsónémedi kísérlet
Az 1995-ben indított kísérlet célja az 1991/92-ben letermelt nemesnyár állomány után
maradt vágásterületen feljött sarjállomány fatermésének vizsgálata. A 3 éves tuskó-, illetve
gyökérsarjakból álló állományban 4,0-4,5m-es famagasságokat és 2,0-2,5 cm-es
mellmagassági átmérıket mértek, a hozam 7,4 tASZT/ha volt. (JANZSÓ ET AL. 1998.,
MAROSVÖLGYI ET AL. 1999.)
2.2.2.2. A mini vágásfordulójú energetikai faültetvény létesítésével, üzemeltetésével és
hasznosításával kapcsolatos hazai szakirodalom áttekintése, fontosabb megállapítások
Hazánkban, az utóbbi évtizedekben – az 1970-es évektıl kezdıdıen – egyre több kutató
vetette fel a dendromassza energetikai hasznosításának lehetıségeit. Majd a XX. végére,
illetve a XXI. század elejére a technológiai, valamint az energetikai fejlesztések
megkövetelték a biomassza, ezen belül a dendromassza egyre nagyobb mértékő energetikai
hasznosítását.
A különbözı faanyagok, kezdetben elsısorban melléktermékek, valamint hulladék jellegő
faanyagok energetikai hasznosításával kapcsolatos eredményekrıl számolnak be a
következı kutatók: Varga I., Janzsó J., Várady G., Zágonyi I., Sitkei Gy., Herpay I.,
Bohoczky F., Marosvölgyi B., Kovács J., Horváth B., Rumpf J., Almási J., Németh K.,
Réczey Istvánné. (ALMÁSI, 1987., JANZSÓ ET AL. 1988., JUHÁSZ, 1998., KÜRTÖSI, 1998.,
LUKÁCS, 1989., MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2005.)
A mini és rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények kísérleti kutatásával
elsısorban a következı kutatók foglalkoztak: Keresztesi B., Rédei K., Halupa L., Simon
M., Szendrıdi L., Marosvölgyi B., Kovács J., Rumpf J., Almási J., Lukács G. S., Kürtösi
A. (ALMÁSI, 1987., JANZSÓ ET AL. 1988., FÜHRER ET AL. 2003., HALUPA ET RÉDEI, 1983.,
HERPAY ET AL. 1984., IVELICS, 2005.c, JANZSÓ ET AL. 1988., KÜRTÖSI, 1998., LUKÁCS,
1989., MAROSVÖLGYI ET AL. 2005., MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2005. RÉDEI, 1983., RÉDEI
1997., SZENDRİDI, 1993.,)
Ültetvényszerő fatermesztéssel kapcsolatos kísérletek eredményei elsısorban Szofridt I.,
Palotás F., Tóth B., Erdıs L., Járó Z., Szontagh P., Halupa L., Simon M., Rédei K., Führer
E., Kapusi I. Marosvölgyi B., Kürtösi A. munkáiban kerülnek bemutatásra. (BONDOR
1980., BONDOR ET AL, 1979., GYARMATINÉ, 1981., HALUPA ET RÉDEI, 1983., LUKÁCS,
1989., MAROSVÖLGYI ET AL. 2005., RÉDEI, 1983., RÉDEI 1997., SZENDRİDI, 1993.,
SZODFRIDT, 2001., SZONTAGH, 1990., SZONTAGH ET TÓTH, 1988., TAMÁS, 1997., TÓTH,
1988.)
A kutatók alapvetıen egyetértenek abban, hogy napjainkban a minirotációs faültetvények
termesztésének fejlesztése és termesztési területének növelése – a növekvı ipari és
energetikai igények kielégítése érdekében – elengedhetetlen.
A kutatások eredményeképpen megállapítható, hogy hazánkban minirotációs energetikai
célú fatermesztésre elsısorban a nyár, a főz, az akác, valamint néhány jelenleg még kísérlet
30