Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Share Embed Flag
Download ePaper

Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

ilex.efe.hu
22.01.2013 Views

mőtrágyakezelések eredménytelenségét valószínőség szerint a talaj nagy pufferkapacitása, az eleve nagy humusz- és tápanyagtartalom, valamint a víz, mint minimumfaktor együttesen okozzák. A kísérlet bebizonyította, hogy mőtrágyázással közvetlen hozamfokozást a nagy szervesanyag-tartalmú és nagy pufferkapacitású talajon nem lehet elérni, különösen akkor, ha a talaj vízellátása is gyenge. A faegyedek vizsgálata mellett talajvizsgálatokat is végeztek. Évente három alkalommal vettek talajmintát, és a mikrotápelemek mennyiségét mérték. A fafaj számára korántsem optimális termıhelyen nem észlelték a tıszám növelésével, azaz a dendromassza populáció növekedésével arányos leromlást a talaj tápanyagkészletében. Az évek során a mikrotápelemek mennyisége nemhogy csökkent volna, hanem szinte minden elemnél mennyiségi növekedést mutattak ki. A kísérlet cáfolja azt a szakmai közvéleményben is elterjedt nézetet, miszerint a rövid vágásfordulójú ültetvények kizsarolnák a talajukat. A kísérlet egyértelmően bebizonyította, hogy ezen a mezıgazdasági mővelés alól kivont gyenge termıhelyen is lehetséges dendromassza ültetvénylétesítés. A kísérlet eredményei alapján nem fogadható el fenntartás nélkül az a szakmai közvéleményben elterjedt nézet, miszerint ilyen ültetvényeket csak a fafaj számára optimális termıhelyen érdemes létesíteni. Karancslapujtıi kísérlet Az akác energiaerdı kísérleti területet 1985 novemberében telepítették Karancslapujtı határában. A korábban mezıgazdasági mővelés alatt álló terület csereskocsánytalantölgyes klímában található, a talaj Ramann-féle barnaföld. A javasolt célállomány akác közepes növekedéssel. A közönséges akácot 0,09-1,00 m 2 között 8-féle növıtérrel telepítették. A ’Nyírségi’, és az ’Üllıi’ akácot 3-féle növıtérben (0,49; 0,64; 1,00) ültették. A kísérleti területet 1987-ben mérték fel a vegetációs idı után. A mért adatokat a 2.11. sz. táblázat tartalmazza. 2.11. sz. táblázat: Karancslapujtıi kísérlet mérési eredményei névleges m 2 Növıtér Egyedsz ám tényleges m 2 ezer db/ha Átlagfa absz. sz. tömeg 2 éves hozam (ASZT) Éves átlagos hozam Éves átlagos fatermés OEben kg/fa t/ha m 3 /ha t/ha Közönséges akác 0,09 0,09 111,1 0,11 12,04 9,26 2,2 0,16 0,21 47,6 0,22 10,38 7,99 1,9 0,25 0,48 20,8 0,56 11,61 8,51 2,07 0,36 0,56 17,9 0,71 12,64 9,73 2,37 0,49 0,81 12,3 0,78 9,61 7,39 1,8 0,64 0,74 13,5 0,88 11,94 9,18 2,23 0,81 0,87 11,5 1,06 12,17 9,36 2,28 1 1,22 8,2 0,82 8,75 6,73 1,64 Nyírségi akác 0,49 0,6 16,7 0,58 9,62 7,4 1,8 0,64 0,65 15,4 0,77 11,83 9,2 2,24 1 1,02 9,8 0,57 5,6 4,3 1,05 26

Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8,5 6,54 1,6 0,64 0,6 16,7 0,65 10,81 8,32 2,03 1 0,9 11,1 0,78 8,69 6,86 1,67 Forrás: JANZSÓ ET AL., 1988. A nemesített fajták hozami elınyt nem mutattak a kommersz akáccal szemben. Nagyobb különbség tapasztalható a hektáronkénti törzsszámok között, mert a nemesített akácok kisebb mértékő törzspusztulást szenvedtek. Ápolásra csak az elsı tavaszon volt szükség, mivel augusztusra olyan volt az állomány fejlettsége, hogy az évelı és egynyári gyomok fejlıdését lehetetlenné tette. Az utolsó felvétel 1995-ben volt. Mára az állomány kiritkult, az eredeti tıszám 40-85%-a található meg, a megmaradt fák tıátmérıje a 20 cm-t is eléri. Vágást követıen sem lehetne a területen az ültetvényt ill. a kísérletet felújítani (JANZSÓ ET AL., 1988., MAROSVÖLGYI ET AL, 1999.a). Jánosházai és celldömölki kísérletek Ezek olyan energiaerdı kísérletek voltak, amelyeknél azt kívánták megállapítani, hogy a meglévı akácosok kitermelése után létrejövı sarjállományok mennyire alkalmasak energiacélú erdık kialakítására. A hagyományos akácerdıkben III-IV fatermési osztályban az optimális véghasználat idıpontja 25-30 év, viszont itt többszöri emberi beavatkozást jelentenek a nevelıvágások. Ott azonban, ahol a maximális hozam elérése az egyedüli cél, nincs szükség erre a többszöri beavatkozásra. A növedék ott valószínőleg elıbb eléri a maximumát. A felsorolt szempontok eldöntésére, a feltett kérdések megválaszolására HALUPA 1980 ıszén kísérleteket állított be a két területen. A kísérlet elsıdleges célja annak megválaszolása volt, hogy a sarj akácosok mindenféle beavatkozás, illetve kezelés nélkül mikor adják a legnagyobb évi folyónövedéket. (MAROSVÖLGYI ET AL, 1999.a) A Jánosháza 13A erdırészletben és az 1975. tavaszán kivágott Celldömölk 1-2 tagban létesítették a kísérleti parcellákat, amelyek minimum 0,1, maximum 0,2 hektárosak voltak. A kísérlet kezdetekor abból a feltevésbıl indultak ki, hogy a fatömeg növekedése a maximumot 7-9 év körül éri el. 1980 decembere és 1982 márciusa között kétszer mérték a hozamokat úgy, hogy összesen 14 parcellán meghatározták a fatömeg nedvességtartalmát. A kitermelt fatömeg mindkét kísérleti helyen és mindhárom évben növekedett. A 7 éves erdı 12,7 tonna, a 8 éves 14,6 tonna olajegyenértéket termelt. A folyónövedék olajegyenértéke is meredek emelkedést mutatott, mert az 5 éves 1,65 tonnáról a 8. évben 3,3 tonnára nıtt. Sajnos a fahozamra vonatkozó mérések 1983-ban abbamaradtak, így több adat nem áll rendelkezésre. (JANZSÓ ET AL., 1988.) Helvéciai kísérletek A Helvéciai Állami Gazdaság területén az ERTI irányításával 1987 tavaszán nemesnyár és akác fajta, illetve hálózati kísérleteket végeztek. A nemesnyár kísérletben 7 fajta szerepelt melyekkel 1,5x1,0 m-es hálózatot telepítettek. A mért adatok alapján a következı hozamokat állapították meg. A legnagyobb hozamot (abszolút szárazanyagban mérve) az ’OP 229’(6,17t/ha/év) és a ’Pannónia’(5,97t/ha/év) produkálta, emellett azonban a ’BL’(5,97t/ha/év) és a ’Blanc du Poitu’(4,76t/ha/év) is figyelmet érdemel. Az átlagtól (4,65t/ha/év) elmaradtak az ’I-45/51’(3,53t/ha/év), az ’S-298-8’(3,48t/ha/év) és az ’I- 214’(3,21t/ha/év). A hálózati kísérletek alapján megállapítható volt, hogy a nemesnyár energiacélú ültetvényekben a legnagyobb mennyiségő dendromassza, a 0,5-1,0 m növıtérben adódik. 27

mőtrágyakezel<strong>és</strong>ek eredménytelenségét valószínőség szerint a talaj nagy pufferkapacitása,<br />

az eleve nagy humusz- <strong>és</strong> tápanyagtartalom, valamint a víz, mint minimumfaktor<br />

együttesen okozzák. A kísérlet bebizonyította, hogy mőtrágyázással közvetlen<br />

hozamfokozást a nagy szervesanyag-tartalmú <strong>és</strong> nagy pufferkapacitású talajon nem lehet<br />

elérni, különösen akkor, ha a talaj vízellátása is gyenge.<br />

A faegyedek vizsgálata mellett talajvizsgálatokat is végeztek. Évente három alkalommal<br />

vettek talajmintát, <strong>és</strong> a mikrotápelemek mennyiségét mérték. A fafaj számára korántsem<br />

optimális termıhelyen nem <strong>és</strong>zlelték a tıszám növel<strong>és</strong>ével, azaz a dendromassza populáció<br />

növeked<strong>és</strong>ével arányos leromlást a talaj tápanyagk<strong>és</strong>zletében. Az évek során a<br />

mikrotápelemek mennyisége nemhogy csökkent volna, hanem szinte minden elemnél<br />

mennyiségi növeked<strong>és</strong>t mutattak ki. A kísérlet cáfolja azt a szakmai közvéleményben is<br />

elterjedt nézetet, miszerint a rövid vágásfordulójú ültetvények kizsarolnák a talajukat.<br />

A kísérlet egyértelmően bebizonyította, hogy ezen a mezıgazdasági mővel<strong>és</strong> alól kivont<br />

gyenge termıhelyen is lehetséges dendromassza ültetvénylétesít<strong>és</strong>. A kísérlet eredményei<br />

alapján nem fogadható el fenntartás nélkül az a szakmai közvéleményben elterjedt nézet,<br />

miszerint ilyen ültetvényeket csak a fafaj számára optimális termıhelyen érdemes<br />

létesíteni.<br />

Karancslapujtıi kísérlet<br />

Az akác energiaerdı kísérleti területet 1985 novemberében telepítették Karancslapujtı<br />

határában. A korábban mezıgazdasági mővel<strong>és</strong> alatt álló terület csereskocsánytalantölgyes<br />

klímában található, a talaj Ramann-féle barnaföld. A javasolt<br />

célállomány akác közepes növeked<strong>és</strong>sel.<br />

A közönséges akácot 0,09-1,00 m 2 között 8-féle növıtérrel telepítették. A ’Nyírségi’, <strong>és</strong> az<br />

’Üllıi’ akácot 3-féle növıtérben (0,49; 0,64; 1,00) ültették. A kísérleti területet 1987-ben<br />

mérték fel a vegetációs idı után. A mért adatokat a 2.11. sz. táblázat tartalmazza.<br />

2.11. sz. táblázat: Karancslapujtıi kísérlet mér<strong>és</strong>i eredményei<br />

névleges<br />

m 2<br />

Növıtér Egyedsz<br />

ám<br />

tényleges<br />

m 2<br />

ezer<br />

db/ha<br />

Átlagfa<br />

absz. sz.<br />

tömeg<br />

2 éves<br />

hozam<br />

(ASZT)<br />

Éves átlagos<br />

hozam<br />

Éves átlagos<br />

faterm<strong>és</strong> OEben<br />

kg/fa t/ha m 3 /ha t/ha<br />

Közönséges akác<br />

0,09 0,09 111,1 0,11 12,04 9,26 2,2<br />

0,16 0,21 47,6 0,22 10,38 7,99 1,9<br />

0,25 0,48 20,8 0,56 11,61 8,51 2,07<br />

0,36 0,56 17,9 0,71 12,64 9,73 2,37<br />

0,49 0,81 12,3 0,78 9,61 7,39 1,8<br />

0,64 0,74 13,5 0,88 11,94 9,18 2,23<br />

0,81 0,87 11,5 1,06 12,17 9,36 2,28<br />

1 1,22 8,2 0,82 8,75 6,73 1,64<br />

Nyírségi akác<br />

0,49 0,6 16,7 0,58 9,62 7,4 1,8<br />

0,64 0,65 15,4 0,77 11,83 9,2 2,24<br />

1 1,02 9,8 0,57 5,6 4,3 1,05<br />

26

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!