Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
A további kutatások is csak arra irányultak, hogy a fatömeg növelésének lehetséges formáit keresték. Nem energetikai szempontból, hanem a vékonyabb választék termelésének növelése szempontjából vizsgálták az ültetvényeket. Megállapították azonban a sőrő hálózatú, rövid vágásfordulójú állományokban rejlı óriási lehetıségeket. Ennek ellenére a rövid vágásfordulójú nyárfatermesztés csak a tág hálózatú ültetvények irányába fejlıdött. GÁL ET KERESZTESI in SZENDRİDI, 1993. említést tesznek a rövid vágásforduló és a sarjaztatás eredményes külföldi gyakorlatáról (GÁL ET KERESZTESI, 1980. in SZENDRİDI, 1993.). Fontosnak tartották a nagyon rövid vágásfordulójú, sőrő hálózatú ültetvényekkel, energiaerdıkkel, energetika faültetvényekkel kapcsolatos hazai kutatások beindítását is (MÁTYÁS, 1981. in SZENDRİDI, 1993.). A gyenge termıhelyen lévı állományok hozamfokozási kérdéseivel, a tömegfa termesztés lehetıségeivel csak nagyon kevesen foglalkoztak hazánkban (SZENDRİDI, 1980.; CSESZNÁK, 1981. in SZENDRİDI, 1993.). Az erdei biomassza komplex hasznosításának kérdéseiben nemzetközi irányzatoknak megfelelıen nálunk is fıleg az energetikai hasznosítással foglalkozó publikációk domináltak. A dendromassza teljes körő hasznosítása szempontjából alapvetı fontosságú volt, hogy jelentıs, elırehaladás történt az apríték termelés, az aprítás géprendszerének, valamint a dendromassza egyéb hasznosítás fejlesztése terén (MAROSVÖLGYI, 1985., MAROSVÖLGYI, 1987., MAROSVÖLGYI, 1988., MAROSVÖLGYI, 1989., MAROSVÖLGYI, 1993., KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1990., MAROSVÖLGYI ET AL. 2003.a, MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.a). A mini és rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvény állományokkal kapcsolatos kísérletek hazánkban mintegy 20 éve kezdıdtek. A hazánkban folyó, a témához kapcsolódó faenergetikai kísérletek két alapvetı technológián alapultak. Az egyik a hagyományos módon kezelt, jól sarjadzó állományok ilyen célú hasznosítását jelenti, amikor véghasználat után megfelelı gyökérszaggatással nagy egyedszámú sarjállományt nyerünk, melynek dendromassza hozama az elsı 4-5 évben igen nagy. Ez a módszer kis létesítési költségigényő, de a már meglévı erdıterületekhez kötött. A hazai erdık közül a legegyszerőbben átalakítható erre a célra és minden szempontból legalkalmasabb fafaj az akác. Az akácon kívül felhasználható erre a célra a hazai és egyéb nyarak, a füzek, az éger és a bálványfa. (MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b) A másik alaptechnológia a speciális energetikai faültetvények telepítése. Ezen módszer nagy elınye, hogy tetszıleges helyen, tehát a hasznosítás helyéhez közel is telepíthetıek, többszöri letermeléssel hasznosíthatóak. A kísérletek tapasztalatai szerint a legnagyobb mennyiségő dendromasszát a legrövidebb idı alatt, az e célra legalkalmasabb fajokkal létesített faültetvényekben lehet megtermelni. Az ültetvények hátránya azonban az, hogy az elızı technológiával szemben az elsı kivitel viszonylag nagy költséget emészt fel. A legalkalmasabb fafajok a termıhelytıl függıen az akác, a nemesnyár és főz fajták, a pusztaszil, a bálványfa és esetleg cserje alkatú gyalogakác (kinincs). (MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b) A következıkben szeretném megemlíteni azoknak a hazai kísérleteknek az eredményeit, amelyek a rövid vágásfordulójú faültetvények termesztésével foglalkoztak Magyarországon. Hanságligeti kísérletek A rövid vágásfordulójú nemesnyár aprítéktermelı faültetvények vizsgálatára - hazánkban elsıként - a mosonmagyaróvári Lajta-Hansági Állami Tangazdaság területén és 24
kivitelezésében, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdıtelepítéstani Tanszékén gondozott kutatási program keretében 1981-ben végezetek kísérleteket. (SZENDRİDI, 1993.). A vizsgálatok lefolytatására 1981. márciusában 3 tényezıs, 2 valódi ismétléses kísérleti ültetényt létesítettek 1,5 hektár nettó területen. A kísérleti faültetvény talaja mezıgazdasági mővelésbıl kivont réti talaj, régebbi láposodási folyamatok nyomaival. A terület az erdészeti termıhely-értékelés szerint erdıssztyepp klímájú. A talaj többletvízhatástól független, félszáraz vízgazdálkodási fokú, vályogos szövető, mély termırétegő, lápos jellegő réti talaj. Összességében a termıhelyi viszonyok legfeljebb közepes, de inkább gyenge adottságokat biztosítanak a nemesnyár számára, elsısorban a hidrológiai és a talajviszonyok miatt. A kísérleti ültetvény fejlıdését a vágáslap feletti törzsfa térfogatadatainak évenkénti felvételével kísérték nyomon. A második és a negyedik évben tömegméréses felvételek is történtek. (2.10. sz. táblázat) 2.10. sz. táblázat: Hanságligeti kísérletek eredményei (ASZT=abszolút száraz tömeg) Fajta Növıtér 2. évi ASZT 4. évi ASZT ASZT átlagnövedéke 4 éves korban m 2 t/ha t/ha t/ha/év ’I-214’ 0,5 - 45,85 11,5 1 8,14 38,27 9,6 2 - 30 7,5 ’OP-229’ 0,5 - 56,49 14,1 1 15,629 51,48 12,9 2 - 49,3 12,3 ’I-45/51’ 0,5 - 56,55 11,6 1 7,726 34,69 8,7 2 - 24,17 6 ’Blanc du Poitu’ 0,5 - 37,66 9,4 1 9,563 39,26 9,8 2 - 27,63 6,9 Forrás: SZENDRİDI, 1993. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a gyenge termıhelyen a hektáronkénti törzsszám jelentıs növelése, azaz az egyes fák növıterének csökkentése nagyarányú hozamnövekedést eredményezett. A vizsgált nemesnyár klónok mindegyike a legszőkebb növıtér mellett adta a vizsgált életkorokban a hektáronkénti legnagyobb abszolút száraz dendromassza hozamot, a ’Blanc du Poitou’ klónnál tapasztalt egyetlen eltérés kivételével. A fajták közül kiemelkedı hozamokat mértek az ’OP-229’ (jelenlegi neve ’Agathe-F’) klónnál. Általában minden fajtánál a növedék a második, a harmadik, a negyedik évben folyamatosan növekszik, ezért fatermési szempontból nem célszerő az ültetvényt 2-3 éves korban letermelni. Vizsgálták, hogy a kísérleti területen mőtrágyázással befolyásolható-e a fatermés mennyisége. SZENDRİDI, 1987. megállapítása szerint a mőtrágyázás a rövid vágásfordulójú ültetvényeken nem befolyásolja pozitívan a növekedést. Magassági növekedésben, átmérı növekedésben, az egyes fák átlagos törzsfa térfogatában és a hektáronkénti fatermésben sem mutatkozott szignifikáns eltérés a különbözı mőtrágyázási szintek között. A 25
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 77 and 78: − M - a kidöntött teljesfa töm
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
kivitelez<strong>és</strong>ében, az Erd<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> Faipari <strong>Egyetem</strong> Erdıtelepít<strong>és</strong>tani Tanszékén gondozott<br />
kutatási program keretében 1981-ben végezetek kísérleteket. (SZENDRİDI, 1993.). A<br />
vizsgálatok lefolytatására 1981. márciusában 3 tényezıs, 2 valódi ismétl<strong>és</strong>es kísérleti<br />
ültetényt létesítettek 1,5 hektár nettó területen. A kísérleti faültetvény talaja mezıgazdasági<br />
mővel<strong>és</strong>bıl kivont réti talaj, régebbi láposodási folyamatok nyomaival. A terület az<br />
erd<strong>és</strong>zeti termıhely-értékel<strong>és</strong> szerint erdıssztyepp klímájú. A talaj többletvízhatástól<br />
független, félszáraz vízgazdálkodási fokú, vályogos szövető, mély termırétegő, lápos<br />
jellegő réti talaj. Összességében a termıhelyi viszonyok legfeljebb közepes, de inkább<br />
gyenge adottságokat biztosítanak a nemesnyár számára, elsısorban a hidrológiai <strong>és</strong> a<br />
talajviszonyok miatt.<br />
A kísérleti ültetvény fejlıd<strong>és</strong>ét a vágáslap feletti törzsfa térfogatadatainak évenkénti<br />
felvételével kísérték nyomon. A második <strong>és</strong> a negyedik évben tömegmér<strong>és</strong>es felvételek is<br />
történtek. (2.10. sz. táblázat)<br />
2.10. sz. táblázat: Hanságligeti kísérletek eredményei (ASZT=abszolút száraz tömeg)<br />
Fajta Növıtér 2. évi ASZT 4. évi ASZT ASZT átlagnövedéke 4 éves korban<br />
m 2<br />
t/ha t/ha t/ha/év<br />
’I-214’ 0,5 - 45,85 11,5<br />
1 8,14 38,27 9,6<br />
2 - 30 7,5<br />
’OP-229’ 0,5 - 56,49 14,1<br />
1 15,629 51,48 12,9<br />
2 - 49,3 12,3<br />
’I-45/51’ 0,5 - 56,55 11,6<br />
1 7,726 34,69 8,7<br />
2 - 24,17 6<br />
’Blanc du<br />
Poitu’<br />
0,5 - 37,66 9,4<br />
1 9,563 39,26 9,8<br />
2 - 27,63 6,9<br />
Forrás: SZENDRİDI, 1993.<br />
A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a gyenge termıhelyen a<br />
hektáronkénti törzsszám jelentıs növel<strong>és</strong>e, azaz az egyes fák növıterének csökkent<strong>és</strong>e<br />
nagyarányú hozamnöveked<strong>és</strong>t eredményezett. A vizsgált nemesnyár klónok mindegyike a<br />
legszőkebb növıtér mellett adta a vizsgált életkorokban a hektáronkénti legnagyobb<br />
abszolút száraz dendromassza hozamot, a ’Blanc du Poitou’ klónnál tapasztalt egyetlen<br />
eltér<strong>és</strong> kivételével. A fajták közül kiemelkedı hozamokat mértek az ’OP-229’ (jelenlegi<br />
neve ’Agathe-F’) klónnál. Általában minden fajtánál a növedék a második, a harmadik, a<br />
negyedik évben folyamatosan növekszik, ezért faterm<strong>és</strong>i szempontból nem célszerő az<br />
ültetvényt 2-3 éves korban letermelni.<br />
Vizsgálták, hogy a kísérleti területen mőtrágyázással befolyásolható-e a faterm<strong>és</strong><br />
mennyisége. SZENDRİDI, 1987. megállapítása szerint a mőtrágyázás a rövid vágásfordulójú<br />
ültetvényeken nem befolyásolja pozitívan a növeked<strong>és</strong>t. Magassági növeked<strong>és</strong>ben, átmérı<br />
növeked<strong>és</strong>ben, az egyes fák átlagos törzsfa térfogatában <strong>és</strong> a hektáronkénti faterm<strong>és</strong>ben<br />
sem mutatkozott szignifikáns eltér<strong>és</strong> a különbözı mőtrágyázási szintek között. A<br />
25
Change language