Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

22.01.2013 Views

A további kutatások is csak arra irányultak, hogy a fatömeg növelésének lehetséges formáit keresték. Nem energetikai szempontból, hanem a vékonyabb választék termelésének növelése szempontjából vizsgálták az ültetvényeket. Megállapították azonban a sőrő hálózatú, rövid vágásfordulójú állományokban rejlı óriási lehetıségeket. Ennek ellenére a rövid vágásfordulójú nyárfatermesztés csak a tág hálózatú ültetvények irányába fejlıdött. GÁL ET KERESZTESI in SZENDRİDI, 1993. említést tesznek a rövid vágásforduló és a sarjaztatás eredményes külföldi gyakorlatáról (GÁL ET KERESZTESI, 1980. in SZENDRİDI, 1993.). Fontosnak tartották a nagyon rövid vágásfordulójú, sőrő hálózatú ültetvényekkel, energiaerdıkkel, energetika faültetvényekkel kapcsolatos hazai kutatások beindítását is (MÁTYÁS, 1981. in SZENDRİDI, 1993.). A gyenge termıhelyen lévı állományok hozamfokozási kérdéseivel, a tömegfa termesztés lehetıségeivel csak nagyon kevesen foglalkoztak hazánkban (SZENDRİDI, 1980.; CSESZNÁK, 1981. in SZENDRİDI, 1993.). Az erdei biomassza komplex hasznosításának kérdéseiben nemzetközi irányzatoknak megfelelıen nálunk is fıleg az energetikai hasznosítással foglalkozó publikációk domináltak. A dendromassza teljes körő hasznosítása szempontjából alapvetı fontosságú volt, hogy jelentıs, elırehaladás történt az apríték termelés, az aprítás géprendszerének, valamint a dendromassza egyéb hasznosítás fejlesztése terén (MAROSVÖLGYI, 1985., MAROSVÖLGYI, 1987., MAROSVÖLGYI, 1988., MAROSVÖLGYI, 1989., MAROSVÖLGYI, 1993., KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1990., MAROSVÖLGYI ET AL. 2003.a, MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.a). A mini és rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvény állományokkal kapcsolatos kísérletek hazánkban mintegy 20 éve kezdıdtek. A hazánkban folyó, a témához kapcsolódó faenergetikai kísérletek két alapvetı technológián alapultak. Az egyik a hagyományos módon kezelt, jól sarjadzó állományok ilyen célú hasznosítását jelenti, amikor véghasználat után megfelelı gyökérszaggatással nagy egyedszámú sarjállományt nyerünk, melynek dendromassza hozama az elsı 4-5 évben igen nagy. Ez a módszer kis létesítési költségigényő, de a már meglévı erdıterületekhez kötött. A hazai erdık közül a legegyszerőbben átalakítható erre a célra és minden szempontból legalkalmasabb fafaj az akác. Az akácon kívül felhasználható erre a célra a hazai és egyéb nyarak, a füzek, az éger és a bálványfa. (MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b) A másik alaptechnológia a speciális energetikai faültetvények telepítése. Ezen módszer nagy elınye, hogy tetszıleges helyen, tehát a hasznosítás helyéhez közel is telepíthetıek, többszöri letermeléssel hasznosíthatóak. A kísérletek tapasztalatai szerint a legnagyobb mennyiségő dendromasszát a legrövidebb idı alatt, az e célra legalkalmasabb fajokkal létesített faültetvényekben lehet megtermelni. Az ültetvények hátránya azonban az, hogy az elızı technológiával szemben az elsı kivitel viszonylag nagy költséget emészt fel. A legalkalmasabb fafajok a termıhelytıl függıen az akác, a nemesnyár és főz fajták, a pusztaszil, a bálványfa és esetleg cserje alkatú gyalogakác (kinincs). (MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b) A következıkben szeretném megemlíteni azoknak a hazai kísérleteknek az eredményeit, amelyek a rövid vágásfordulójú faültetvények termesztésével foglalkoztak Magyarországon. Hanságligeti kísérletek A rövid vágásfordulójú nemesnyár aprítéktermelı faültetvények vizsgálatára - hazánkban elsıként - a mosonmagyaróvári Lajta-Hansági Állami Tangazdaság területén és 24

kivitelezésében, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdıtelepítéstani Tanszékén gondozott kutatási program keretében 1981-ben végezetek kísérleteket. (SZENDRİDI, 1993.). A vizsgálatok lefolytatására 1981. márciusában 3 tényezıs, 2 valódi ismétléses kísérleti ültetényt létesítettek 1,5 hektár nettó területen. A kísérleti faültetvény talaja mezıgazdasági mővelésbıl kivont réti talaj, régebbi láposodási folyamatok nyomaival. A terület az erdészeti termıhely-értékelés szerint erdıssztyepp klímájú. A talaj többletvízhatástól független, félszáraz vízgazdálkodási fokú, vályogos szövető, mély termırétegő, lápos jellegő réti talaj. Összességében a termıhelyi viszonyok legfeljebb közepes, de inkább gyenge adottságokat biztosítanak a nemesnyár számára, elsısorban a hidrológiai és a talajviszonyok miatt. A kísérleti ültetvény fejlıdését a vágáslap feletti törzsfa térfogatadatainak évenkénti felvételével kísérték nyomon. A második és a negyedik évben tömegméréses felvételek is történtek. (2.10. sz. táblázat) 2.10. sz. táblázat: Hanságligeti kísérletek eredményei (ASZT=abszolút száraz tömeg) Fajta Növıtér 2. évi ASZT 4. évi ASZT ASZT átlagnövedéke 4 éves korban m 2 t/ha t/ha t/ha/év ’I-214’ 0,5 - 45,85 11,5 1 8,14 38,27 9,6 2 - 30 7,5 ’OP-229’ 0,5 - 56,49 14,1 1 15,629 51,48 12,9 2 - 49,3 12,3 ’I-45/51’ 0,5 - 56,55 11,6 1 7,726 34,69 8,7 2 - 24,17 6 ’Blanc du Poitu’ 0,5 - 37,66 9,4 1 9,563 39,26 9,8 2 - 27,63 6,9 Forrás: SZENDRİDI, 1993. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a gyenge termıhelyen a hektáronkénti törzsszám jelentıs növelése, azaz az egyes fák növıterének csökkentése nagyarányú hozamnövekedést eredményezett. A vizsgált nemesnyár klónok mindegyike a legszőkebb növıtér mellett adta a vizsgált életkorokban a hektáronkénti legnagyobb abszolút száraz dendromassza hozamot, a ’Blanc du Poitou’ klónnál tapasztalt egyetlen eltérés kivételével. A fajták közül kiemelkedı hozamokat mértek az ’OP-229’ (jelenlegi neve ’Agathe-F’) klónnál. Általában minden fajtánál a növedék a második, a harmadik, a negyedik évben folyamatosan növekszik, ezért fatermési szempontból nem célszerő az ültetvényt 2-3 éves korban letermelni. Vizsgálták, hogy a kísérleti területen mőtrágyázással befolyásolható-e a fatermés mennyisége. SZENDRİDI, 1987. megállapítása szerint a mőtrágyázás a rövid vágásfordulójú ültetvényeken nem befolyásolja pozitívan a növekedést. Magassági növekedésben, átmérı növekedésben, az egyes fák átlagos törzsfa térfogatában és a hektáronkénti fatermésben sem mutatkozott szignifikáns eltérés a különbözı mőtrágyázási szintek között. A 25

kivitelez<strong>és</strong>ében, az Erd<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> Faipari <strong>Egyetem</strong> Erdıtelepít<strong>és</strong>tani Tanszékén gondozott<br />

kutatási program keretében 1981-ben végezetek kísérleteket. (SZENDRİDI, 1993.). A<br />

vizsgálatok lefolytatására 1981. márciusában 3 tényezıs, 2 valódi ismétl<strong>és</strong>es kísérleti<br />

ültetényt létesítettek 1,5 hektár nettó területen. A kísérleti faültetvény talaja mezıgazdasági<br />

mővel<strong>és</strong>bıl kivont réti talaj, régebbi láposodási folyamatok nyomaival. A terület az<br />

erd<strong>és</strong>zeti termıhely-értékel<strong>és</strong> szerint erdıssztyepp klímájú. A talaj többletvízhatástól<br />

független, félszáraz vízgazdálkodási fokú, vályogos szövető, mély termırétegő, lápos<br />

jellegő réti talaj. Összességében a termıhelyi viszonyok legfeljebb közepes, de inkább<br />

gyenge adottságokat biztosítanak a nemesnyár számára, elsısorban a hidrológiai <strong>és</strong> a<br />

talajviszonyok miatt.<br />

A kísérleti ültetvény fejlıd<strong>és</strong>ét a vágáslap feletti törzsfa térfogatadatainak évenkénti<br />

felvételével kísérték nyomon. A második <strong>és</strong> a negyedik évben tömegmér<strong>és</strong>es felvételek is<br />

történtek. (2.10. sz. táblázat)<br />

2.10. sz. táblázat: Hanságligeti kísérletek eredményei (ASZT=abszolút száraz tömeg)<br />

Fajta Növıtér 2. évi ASZT 4. évi ASZT ASZT átlagnövedéke 4 éves korban<br />

m 2<br />

t/ha t/ha t/ha/év<br />

’I-214’ 0,5 - 45,85 11,5<br />

1 8,14 38,27 9,6<br />

2 - 30 7,5<br />

’OP-229’ 0,5 - 56,49 14,1<br />

1 15,629 51,48 12,9<br />

2 - 49,3 12,3<br />

’I-45/51’ 0,5 - 56,55 11,6<br />

1 7,726 34,69 8,7<br />

2 - 24,17 6<br />

’Blanc du<br />

Poitu’<br />

0,5 - 37,66 9,4<br />

1 9,563 39,26 9,8<br />

2 - 27,63 6,9<br />

Forrás: SZENDRİDI, 1993.<br />

A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a gyenge termıhelyen a<br />

hektáronkénti törzsszám jelentıs növel<strong>és</strong>e, azaz az egyes fák növıterének csökkent<strong>és</strong>e<br />

nagyarányú hozamnöveked<strong>és</strong>t eredményezett. A vizsgált nemesnyár klónok mindegyike a<br />

legszőkebb növıtér mellett adta a vizsgált életkorokban a hektáronkénti legnagyobb<br />

abszolút száraz dendromassza hozamot, a ’Blanc du Poitou’ klónnál tapasztalt egyetlen<br />

eltér<strong>és</strong> kivételével. A fajták közül kiemelkedı hozamokat mértek az ’OP-229’ (jelenlegi<br />

neve ’Agathe-F’) klónnál. Általában minden fajtánál a növedék a második, a harmadik, a<br />

negyedik évben folyamatosan növekszik, ezért faterm<strong>és</strong>i szempontból nem célszerő az<br />

ültetvényt 2-3 éves korban letermelni.<br />

Vizsgálták, hogy a kísérleti területen mőtrágyázással befolyásolható-e a faterm<strong>és</strong><br />

mennyisége. SZENDRİDI, 1987. megállapítása szerint a mőtrágyázás a rövid vágásfordulójú<br />

ültetvényeken nem befolyásolja pozitívan a növeked<strong>és</strong>t. Magassági növeked<strong>és</strong>ben, átmérı<br />

növeked<strong>és</strong>ben, az egyes fák átlagos törzsfa térfogatában <strong>és</strong> a hektáronkénti faterm<strong>és</strong>ben<br />

sem mutatkozott szignifikáns eltér<strong>és</strong> a különbözı mőtrágyázási szintek között. A<br />

25

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!