Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

A további kutatások is csak arra irányultak, hogy a fatömeg növelésének lehetséges formáit
keresték. Nem energetikai szempontból, hanem a vékonyabb választék termelésének
növelése szempontjából vizsgálták az ültetvényeket. Megállapították azonban a sőrő
hálózatú, rövid vágásfordulójú állományokban rejlı óriási lehetıségeket. Ennek ellenére a
rövid vágásfordulójú nyárfatermesztés csak a tág hálózatú ültetvények irányába fejlıdött.
GÁL ET KERESZTESI in SZENDRİDI, 1993. említést tesznek a rövid vágásforduló és a
sarjaztatás eredményes külföldi gyakorlatáról (GÁL ET KERESZTESI, 1980. in SZENDRİDI,
1993.). Fontosnak tartották a nagyon rövid vágásfordulójú, sőrő hálózatú ültetvényekkel,
energiaerdıkkel, energetika faültetvényekkel kapcsolatos hazai kutatások beindítását is
(MÁTYÁS, 1981. in SZENDRİDI, 1993.). A gyenge termıhelyen lévı állományok
hozamfokozási kérdéseivel, a tömegfa termesztés lehetıségeivel csak nagyon kevesen
foglalkoztak hazánkban (SZENDRİDI, 1980.; CSESZNÁK, 1981. in SZENDRİDI, 1993.).
Az erdei biomassza komplex hasznosításának kérdéseiben nemzetközi irányzatoknak
megfelelıen nálunk is fıleg az energetikai hasznosítással foglalkozó publikációk
domináltak.
A dendromassza teljes körő hasznosítása szempontjából alapvetı fontosságú volt, hogy
jelentıs, elırehaladás történt az apríték termelés, az aprítás géprendszerének, valamint a
dendromassza egyéb hasznosítás fejlesztése terén (MAROSVÖLGYI, 1985., MAROSVÖLGYI,
1987., MAROSVÖLGYI, 1988., MAROSVÖLGYI, 1989., MAROSVÖLGYI, 1993., KOVÁCS ET
MAROSVÖLGYI, 1990., MAROSVÖLGYI ET AL. 2003.a, MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.a).
A mini és rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvény állományokkal kapcsolatos
kísérletek hazánkban mintegy 20 éve kezdıdtek. A hazánkban folyó, a témához
kapcsolódó faenergetikai kísérletek két alapvetı technológián alapultak.
Az egyik a hagyományos módon kezelt, jól sarjadzó állományok ilyen célú hasznosítását
jelenti, amikor véghasználat után megfelelı gyökérszaggatással nagy egyedszámú
sarjállományt nyerünk, melynek dendromassza hozama az elsı 4-5 évben igen nagy. Ez a
módszer kis létesítési költségigényő, de a már meglévı erdıterületekhez kötött. A hazai
erdık közül a legegyszerőbben átalakítható erre a célra és minden szempontból
legalkalmasabb fafaj az akác. Az akácon kívül felhasználható erre a célra a hazai és egyéb
nyarak, a füzek, az éger és a bálványfa. (MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b)
A másik alaptechnológia a speciális energetikai faültetvények telepítése. Ezen módszer
nagy elınye, hogy tetszıleges helyen, tehát a hasznosítás helyéhez közel is telepíthetıek,
többszöri letermeléssel hasznosíthatóak. A kísérletek tapasztalatai szerint a legnagyobb
mennyiségő dendromasszát a legrövidebb idı alatt, az e célra legalkalmasabb fajokkal
létesített faültetvényekben lehet megtermelni. Az ültetvények hátránya azonban az, hogy
az elızı technológiával szemben az elsı kivitel viszonylag nagy költséget emészt fel. A
legalkalmasabb fafajok a termıhelytıl függıen az akác, a nemesnyár és főz fajták, a
pusztaszil, a bálványfa és esetleg cserje alkatú gyalogakác (kinincs). (MAROSVÖLGYI ET
IVELICS, 2004.b)
A következıkben szeretném megemlíteni azoknak a hazai kísérleteknek az eredményeit,
amelyek a rövid vágásfordulójú faültetvények termesztésével foglalkoztak
Magyarországon.
Hanságligeti kísérletek
A rövid vágásfordulójú nemesnyár aprítéktermelı faültetvények vizsgálatára - hazánkban
elsıként - a mosonmagyaróvári Lajta-Hansági Állami Tangazdaság területén és
24