Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

− midi vágásfordulójú (4-8 év),
− rövid vágásfordulójú (8-13 év). (MAROSVÖLGYI ET AL.2003.c, MAROSVÖLGYI
ET AL., 2005.)
E besorolás alapján az energetikai faültetvényekben a mini és a midi vágásfordulót
alkalmazzák. Az ennél hosszabb termesztési idıtartamúak az energiaerdıhöz vagy más
néven újratelepítéses faültetvényekhez tartoznak. A mini vágásfordulót abban az esetben
alkalmazzák, ha a kitermelést és az aprítást e célra készített kombájnnal végzik, és eleve
számítanak arra, hogy ez bizonyos növedékveszteséggel jár. Tehát az elızıekben elemzett
szakirodalom alapján megállapítható, hogy a fásszárú, energetikai ültetvények esetén a
következı csoportosítás alkalmazható:
− mini (1-5 év),
− midi (5-10 év),
− rövid (10-15 év),
− közepes (15-20 év),
− hosszú (20-25 év).
Ezt a felosztást tartom alkalmazhatónak, ezt alkalmaztam és alkalmazom az energetikai
célú faültetvények kutatása során.
A vágásforduló idejét a föld feletti dendromassza felhasználásának módja határozza meg.
Energiacélú felhasználásra 1-10 (12) év, cellulóz és papírgyártásra 6-15 év,
farostlemezgyártásra szintén 6-15 év felel meg. (MAROSVÖLGYI ET AL. 2005.)
A nemzetközi kutatások megállapították, hogy szinte minden fafajnál, illetve klónnál a
legnagyobb hektáronkénti fatömeget a legszőkebb növıterő állományokban találták.
(SZENDRİDI, 1987.)
2.2.2.1. A minirotációs energetikai faültetvényekkel kapcsolatos korábbi hazai kísérletek
áttekintése
A rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények fatermesztési kérdéseivel
kapcsolatos kutatások a 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején kezdıdtek
hazánkban. Tágabb értelemben azonban ide sorolhatók azok a kísérletek, kutatások,
amelyek gyors növekedéső fajták termesztésével, a vágásforduló rövidítésével,
sarjaztatással, a hektáronkénti tıszám növelésével próbálták a hozamokat növelni
(SZENDRİDI, 1993.)
Magyarországon számos erdész kutató már az 1960-as évektıl foglalkozott a fatérfogat és
a hektáronkénti tıszám összefüggéseivel szők hálózatú intenzív nemesnyár ültetvényekben
és természetes állományokban (SZODFRIDT, 1962.; PALOTÁS, 1962.; TÓTH, 1962.; TIHANYI,
1962. in SZENDRİDI, 1993.). Vizsgálták a rövid vágásforduló és a sarjaztatás elınyeit és
hátrányait, sıt az ilyen jellegő fatermesztés gazdaságosságát is. (KÁLLAY, 1962. in
SZENDRİDI, 1987., SZODFRIDT, 2001.)
SZODFRIDT kutatásai szerint 11 éves korban az 1,1x1,1 m és az 1,4x1,4 m hálózatú
állomány adta a legnagyobb hektáronkénti fatömeget kései nyár esetében. Megállapította,
hogy a fák növıterének növelése egészen 4x4 m hálózatig jelentısen csökkentette a
hektáronkénti összes fatermést. A 4x4 m hálózat felett a fatömeg csökkenés mértéke
mérséklıdött. (SZENDRİDI, 1987.)
23