Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
tehermentesítésére. A szükségletek túl gyors ütemben növekednek ahhoz, hogy a természetes erdık azokat el tudják látni. Az ipar, az energetika egységes minıségő, nagy mennyiségő faanyagot igényel. Az energetikai és egyéb szükségletek kielégítésének feltétele, hogy a faanyag önköltségi ára minél jobban csökkenjen, amely csak a rövid vágásfordulójú faültetvényekkel lehetséges. A kutatók döntı többsége egyetért azzal is, hogy a dendromassza hasznosítása, mint biológiai eredető energiahordozó, közvetlen és közvetett gazdasági hatásokat eredményez. Az egységnyi energia-elıállítás költségeinek csökkenése közvetlen gazdasági hatás. Közvetett gazdasági hatás viszont a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények termesztésével összefüggı globális, valamint egészségügyi és környezetvédelmi problémák hatásának csökkentése. A rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények, mint biológiai energiaforrások hasznosítása és hasznosításának terjedése csak részben mőszaki, biológiai kérdés. A mőszaki, biológiai eredmények csak megfelelı gazdasági, politikai rendszerben hasznosulhatnak. 2.2.2. A minirotációs energetikai faültetvényekkel kapcsolatos hazai tendenciák Magyarországon a biomassza-bázisú, illetve ezen belül a dendromassza-bázisú energiatermelés lehetıségeit és korlátait napjainkban a nemzetközi kötelezettségeinkbıl levezethetı feladatok, az áramtermelés hazai technikai-technológiai háttere, valamint a hazai nyersanyagbázis és annak hasznosítási-bıvítési lehetıségei határozzák meg. A dendromassza-bázisú áramtermelés újbóli megjelenése három tényezıre vezethetı vissza: a keletkezı hulladékok hasznosítása energiatermeléssel, a fosszilis energiahordozó kiváltása és ezzel a környezet védelme, tovább a CO2 emisszió csökkentésére vonatkozó nemzetközi megállapodások, és az ezek alkalmazását gazdasági alapokon támogató CO2kereskedelmi egyezmények. (MAROSVÖLGYI ET AL. 2005.) Magyarországon a biomassza-bázisú áramtermelésnek az elmúlt évtizedekben nem volt érdemi szerepe. 2001-ben az áramtermelésben a megújuló energiahordozóknak összességében sem jutott fontos szerep, amit az is bizonyít, hogy abban az évben az összes megújuló energiahordozó részaránya az áramtermelésben alig érte el a 0,5 %-ot. A megújuló energiaforrások mintegy 3,5-3,6 százalékkal részesedtek az ország összes energiafelhasználásából 2004-ben. Ennek az energiának 87,0 %-a tőzifából és egyéb szilárd biomasszából, 10,0 %-a geotermiából, 3,2 %-a megújulóból termelt villamos energiából, 0,5 %-a biogázból és kommunális hulladék égetésébıl, 0,2 %-a napenergiából, 1,1 %-a egyéb forrásból származott. (BOHOCZKY, 2005.) Tehát megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 3-4 évben a megújuló energiaforrások szerepének nemzetközi felértékelıdése és a CO2-kereskedelmi lehetıségek, a dendromassza hı- és áramtermelésben betöltött szerepét is befolyásolják. A megújuló energiahordozó áramtermelés elsısorban dendromassza-bázisú villamosenergiatermelésként valósult meg, amely alapanyagigényét a hagyományos erdıgazdálkodásból nem lehet tovább bıvíteni. Ezért szükséges elemezni a dendromasszabázisú alapanyag rendelkezésre állását és bıvítésének lehetıségeit. A fanyersanyag a 20
hagyományos erdıgazdálkodásból, újabb erdıtelepítésekbıl, illetve a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvényekbıl származhat. A hagyományos erdıgazdálkodásból jelenleg Magyarországon 2,3 millió m 3 tőzifa származik, energiatartalma kb. 20 PJ. Az erdıgazdálkodás melléktermékeinek becsülhetıen 30%-a hasznosul energiahordozóként, ami további kb. 4 PJ-t képvisel, tehát az erdıgazdálkodás jelenlegi energia kibocsátása 27,3 PJ/év, ami az ország éves energiaigényének mintegy 2%-a. A hagyományos erdıkben a fakitermelés 2010-re várhatóan 7 millió m 3 lesz. Az elıbbi arányokat alapul véve a kitermelésre kerülı faanyagból kb. 32 PJ/év energiabázis áll rendelkezésre. A tervezett erdıtelepítés hagyományos és védelmi célokat szolgáló erdıket eredményez, tehát hosszabb távon a mintegy 600 ezer ha új erdıterületrıl, a jelenlegi hasznosítási arányokat feltételezve (3,3 bruttó m 3 /ha/év), 10 PJ/év többlet energiaforrás tervezhetı. Ez a nyersanyagbázis 20-25 év alatt teremthetı meg, és 40-60 év múlva válik hozzáférhetıvé. (MAROSVÖLGYI ET AL 2002., MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2005.) A faültetvények mezıgazdasági hasznosításból kivont területeken létesülnek, és fatermesztés mellett racionális földhasznosítást is szolgálnak. A technológia átmenetet képez az erdıgazdálkodás és a mezıgazdálkodás között, ezért megnevezésére külföldön „agroerdészet” elnevezést is használják, illetve az agroerdészet egy részét tekintik rövid vágásfordulójú faültetvénynek. A faültetvények jó termıképességő területeken létesülnek, a szántóföldi gazdálkodás terepviszonyai mellett. Tehát olyan területen, amelyen mezıgazdasági tevékenység folyt (vagy folyhatna), de a mezıgazdasági termék iránti kereslet hiányzik (túltermelés), vagy a termelésbiztonság kicsi (idıszakonként belvíz- vagy árvízkárok, stb.), ezért a terület a szántóföldi hasznosításból kikerült, és rajta gazdaságos rövid vágásfordulójú energetikai célú ültetvényes dendromassza-termelés folyhat. Magyarországon energetikai faültetvényekkel azokban a térségekben számolhatunk, ahol a biztos felhasználó piac is megjelenik. A rövid vágásfordulóval kezelt, sarjaztatott üzemő ültetvények jól kapcsolhatók az energiatermelık (főtımő, főtıerımő, erımő) beruházásához, hiszen a létesítmény tervezésével egyidıben indított telepítéssel elérhetı, hogy az energiatermelı üzem alapanyag szükségletét ellássa. Kívánatos lenne, hogy Magyarországon a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya az EU-ban tervezett tendenciáknak megfelelıen változzon. Ez a hazai energiaigénynövekedést is feltételezve (1000 PJ/év) 120 PJ/év nem fosszilis eredető energiafelhasználást jelentene, és a növekménynek legalább felét fabázison lenne célszerő elıállítani. A növekmény 87,3 PJ, melynek legalább felét (43,65 PJ/év) fabázison (a faipar saját energia-ellátási célra felhasznált hulladékait is figyelembe véve) kellene elıállítani. A fafeldolgozó iparból (elsıdleges és tovább-feldolgozó ipar) szabad hulladékkal alig számolhatunk, ezért elsısorban a bıvülı erdıterület és az energetikai faültetvények jelenthetik a többletforrást. (MAROSVÖLGYI ET AL. 1999.b, MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.) A betakarított biomassza, dendromassza gazdaságos energetikai hasznosításának több feltétele van. Legfontosabb az, hogy a biomassza termesztésének és hasznosításának feltételei egyidejőleg meglegyenek. MAROSVÖLGYI, 2003. szerint • egyértelmően gazdaságos az energetikai ültetvény létesítése és üzemeltetése, ha azt a földtulajdonos saját tulajdonán létesíti, és a hasznosítás lehetıségével is rendelkezik (farm-jellegő gazdálkodás, önkormányzat, stb.), 21
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
hagyományos erdıgazdálkodásból, újabb erdıtelepít<strong>és</strong>ekbıl, illetve a rövid vágásfordulójú<br />
energetikai célú faültetvényekbıl származhat. A hagyományos erdıgazdálkodásból<br />
jelenleg Magyarországon 2,3 millió m 3 tőzifa származik, energiatartalma kb. 20 PJ. Az<br />
erdıgazdálkodás melléktermékeinek becsülhetıen 30%-a hasznosul energiahordozóként,<br />
ami további kb. 4 PJ-t képvisel, tehát az erdıgazdálkodás jelenlegi energia kibocsátása<br />
27,3 PJ/év, ami az ország éves energiaigényének mintegy 2%-a. A hagyományos erdıkben<br />
a fakitermel<strong>és</strong> 2010-re várhatóan 7 millió m 3 lesz. Az elıbbi arányokat alapul véve a<br />
kitermel<strong>és</strong>re kerülı faanyagból kb. 32 PJ/év energiabázis áll rendelkez<strong>és</strong>re. A tervezett<br />
erdıtelepít<strong>és</strong> hagyományos <strong>és</strong> védelmi célokat szolgáló erdıket eredményez, tehát<br />
hosszabb távon a mintegy 600 ezer ha új erdıterületrıl, a jelenlegi hasznosítási arányokat<br />
feltételezve (3,3 bruttó m 3 /ha/év), 10 PJ/év többlet energiaforrás tervezhetı. Ez a<br />
nyersanyagbázis 20-25 év alatt teremthetı meg, <strong>és</strong> 40-60 év múlva válik hozzáférhetıvé.<br />
(MAROSVÖLGYI ET AL 2002., MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2005.)<br />
A faültetvények mezıgazdasági hasznosításból kivont területeken létesülnek, <strong>és</strong><br />
fatermeszt<strong>és</strong> mellett racionális földhasznosítást is szolgálnak. A technológia átmenetet<br />
képez az erdıgazdálkodás <strong>és</strong> a mezıgazdálkodás között, ezért megnevez<strong>és</strong>ére külföldön<br />
„agroerd<strong>és</strong>zet” elnevez<strong>és</strong>t is használják, illetve az agroerd<strong>és</strong>zet egy r<strong>és</strong>zét tekintik rövid<br />
vágásfordulójú faültetvénynek. A faültetvények jó termıképességő területeken létesülnek,<br />
a szántóföldi gazdálkodás terepviszonyai mellett. Tehát olyan területen, amelyen<br />
mezıgazdasági tevékenység folyt (vagy folyhatna), de a mezıgazdasági termék iránti<br />
kereslet hiányzik (túltermel<strong>és</strong>), vagy a termel<strong>és</strong>biztonság kicsi (idıszakonként belvíz- vagy<br />
árvízkárok, stb.), ezért a terület a szántóföldi hasznosításból kikerült, <strong>és</strong> rajta gazdaságos<br />
rövid vágásfordulójú energetikai célú ültetvényes dendromassza-termel<strong>és</strong> folyhat.<br />
Magyarországon energetikai faültetvényekkel azokban a térségekben számolhatunk, ahol a<br />
biztos felhasználó piac is megjelenik. A rövid vágásfordulóval kezelt, sarjaztatott üzemő<br />
ültetvények jól kapcsolhatók az energiatermelık (főtımő, főtıerımő, erımő)<br />
beruházásához, hiszen a létesítmény tervez<strong>és</strong>ével egyidıben indított telepít<strong>és</strong>sel elérhetı,<br />
hogy az energiatermelı üzem alapanyag szükségletét ellássa.<br />
Kívánatos lenne, hogy Magyarországon a megújuló energiahordozók felhasználásának<br />
aránya az EU-ban tervezett tendenciáknak megfelelıen változzon. Ez a hazai energiaigénynöveked<strong>és</strong>t<br />
is feltételezve (1000 PJ/év) 120 PJ/év nem fosszilis eredető<br />
energiafelhasználást jelentene, <strong>és</strong> a növekménynek legalább felét fabázison lenne célszerő<br />
elıállítani.<br />
A növekmény 87,3 PJ, melynek legalább felét (43,65 PJ/év) fabázison (a faipar saját<br />
energia-ellátási célra felhasznált hulladékait is figyelembe véve) kellene elıállítani.<br />
A fafeldolgozó iparból (elsıdleges <strong>és</strong> tovább-feldolgozó ipar) szabad hulladékkal alig<br />
számolhatunk, ezért elsısorban a bıvülı erdıterület <strong>és</strong> az energetikai faültetvények<br />
jelenthetik a többletforrást. (MAROSVÖLGYI ET AL. 1999.b, MAROSVÖLGYI ET AL., 2005.)<br />
A betakarított biomassza, dendromassza gazdaságos energetikai hasznosításának több<br />
feltétele van.<br />
Legfontosabb az, hogy a biomassza termeszt<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> hasznosításának feltételei<br />
egyidejőleg meglegyenek. MAROSVÖLGYI, 2003. szerint<br />
• egyértelmően gazdaságos az energetikai ültetvény létesít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> üzemeltet<strong>és</strong>e, ha azt a<br />
földtulajdonos saját tulajdonán létesíti, <strong>és</strong> a hasznosítás lehetıségével is rendelkezik<br />
(farm-jellegő gazdálkodás, önkormányzat, stb.),<br />
21
Change language