Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

tehermentesítésére. A szükségletek túl gyors ütemben növekednek ahhoz, hogy a
természetes erdık azokat el tudják látni. Az ipar, az energetika egységes minıségő, nagy
mennyiségő faanyagot igényel. Az energetikai és egyéb szükségletek kielégítésének
feltétele, hogy a faanyag önköltségi ára minél jobban csökkenjen, amely csak a rövid
vágásfordulójú faültetvényekkel lehetséges.
A kutatók döntı többsége egyetért azzal is, hogy a dendromassza hasznosítása, mint
biológiai eredető energiahordozó, közvetlen és közvetett gazdasági hatásokat eredményez.
Az egységnyi energia-elıállítás költségeinek csökkenése közvetlen gazdasági hatás.
Közvetett gazdasági hatás viszont a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények
termesztésével összefüggı globális, valamint egészségügyi és környezetvédelmi
problémák hatásának csökkentése.
A rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények, mint biológiai energiaforrások
hasznosítása és hasznosításának terjedése csak részben mőszaki, biológiai kérdés. A
mőszaki, biológiai eredmények csak megfelelı gazdasági, politikai rendszerben
hasznosulhatnak.
2.2.2. A minirotációs energetikai faültetvényekkel kapcsolatos hazai tendenciák
Magyarországon a biomassza-bázisú, illetve ezen belül a dendromassza-bázisú
energiatermelés lehetıségeit és korlátait napjainkban a nemzetközi kötelezettségeinkbıl
levezethetı feladatok, az áramtermelés hazai technikai-technológiai háttere, valamint a
hazai nyersanyagbázis és annak hasznosítási-bıvítési lehetıségei határozzák meg. A
dendromassza-bázisú áramtermelés újbóli megjelenése három tényezıre vezethetı vissza:
a keletkezı hulladékok hasznosítása energiatermeléssel, a fosszilis energiahordozó
kiváltása és ezzel a környezet védelme, tovább a CO2 emisszió csökkentésére vonatkozó
nemzetközi megállapodások, és az ezek alkalmazását gazdasági alapokon támogató CO2kereskedelmi
egyezmények. (MAROSVÖLGYI ET AL. 2005.)
Magyarországon a biomassza-bázisú áramtermelésnek az elmúlt évtizedekben nem volt
érdemi szerepe. 2001-ben az áramtermelésben a megújuló energiahordozóknak
összességében sem jutott fontos szerep, amit az is bizonyít, hogy abban az évben az összes
megújuló energiahordozó részaránya az áramtermelésben alig érte el a 0,5 %-ot.
A megújuló energiaforrások mintegy 3,5-3,6 százalékkal részesedtek az ország összes
energiafelhasználásából 2004-ben. Ennek az energiának
87,0 %-a tőzifából és egyéb szilárd biomasszából,
10,0 %-a geotermiából,
3,2 %-a megújulóból termelt villamos energiából,
0,5 %-a biogázból és kommunális hulladék égetésébıl,
0,2 %-a napenergiából,
1,1 %-a egyéb forrásból származott. (BOHOCZKY, 2005.)
Tehát megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 3-4 évben a megújuló energiaforrások szerepének
nemzetközi felértékelıdése és a CO2-kereskedelmi lehetıségek, a dendromassza hı- és
áramtermelésben betöltött szerepét is befolyásolják.
A megújuló energiahordozó áramtermelés elsısorban dendromassza-bázisú villamosenergiatermelésként
valósult meg, amely alapanyagigényét a hagyományos
erdıgazdálkodásból nem lehet tovább bıvíteni. Ezért szükséges elemezni a dendromasszabázisú
alapanyag rendelkezésre állását és bıvítésének lehetıségeit. A fanyersanyag a
20