Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
ARMSTRONG ET AL. (Anglia) KOPP ET AL. (USA) BALLARD ET AL. in HELLER ET AL. (USA) NORDH ET VERWIJST (Svédország) PELLIS ET AL. (Belgium) 1999 Nyár y=a . x b , y-teljes fa tömege, x-adott magasságon mért átmérı, a,b-konstansok. 2001 Főz Y = A/(1+Be nx ), Y-hozam (odt/ha/év), A-maximális várható hozam (odt/ha/év), B-konstans, n-valódi növekedési ráta, x-ültetvény kora (év). 2003 Főz Yield = I+A/(1-e vf ), Yield = hozam (odt/év), A = 6.836 odt/év, I = 5,876 odt/év, v = -0,00916, f-mőtrágyázási ráta (0,100,200,300 kgN/ha). 2004 Főz W=b . D55 c , W-a fa száraz tömege, D- 55 cm-en mért átmérı, b,c-konstansok. 2004 Nyár Y=a . X b , Y-a fa száraz tömege, X-adott magasságon mért átmérı, a,b-konstansok. Forrás: A hivatkozott szakirodalom, a Név és az Év c. oszlopok szerint. Hozam (odt/ha/year) = = PT . HT/(PTSZ . VT . 0,01) PT-adott parcella fatömege, HT-hektáronkénti tıszám, PTSZ-parcellánkénti tıszám, VT-visszavágás óta eltelt idı. - B=Wátlag . S . T, B- hektáronkénti hozam, Wátlag- minta parcellák átlaga, S- maradék tövek száma hektáronként (%), T- telepített tövek száma, A mintaparcellánkénti átlagos fatömeg és a megeredési adatokkal határozták meg a hektáronkénti éves hozamot. A nemzetközi és a hazai szakirodalomból egyértelmően kiderül, hogy a rövid vágásfordulójú energetikai vagy egyéb célú faültetvények (főz, nemesnyár, nyír, éger, stb.) esetén, ahol a mellmagassági átmérı kisebb, mint 5 cm, ott a mellmagassági vagy egyéb átmérı függvényében megbecsülhetı a teljesfa tömege (kg/tı), amelybıl mintaparcellánkénti felvételezéssel és megeredés vizsgálatokkal, valamint megfelelı regresszió analízissel (R 2 =0,80-0,90-0,95) és statisztikai próbákkal egyértelmően meghatározható az adott állomány éves hozama. (MAROSVÖLGYI ET AL. 2005., VEPERDI, 2005., SOPP, 1970., SOPP ET KOLOZS, 2000., valamint a 2.2.1.2. sz. táblázat hivatkozásai.) Ebbıl is látszik, hogy az erdészeti gyakorlatban alkalmazott összefüggések nem alkalmasak a mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények hozamának megállapítására, mert ezek a fatömeg számítási táblázatok fatérfogatot határoznak meg, ugyanakkor ezekben az adott fafajhoz tartozó táblázatokban a mellmagassági átmérınek 5 cm-nél nagyobbnak kell lennie. A fiatalkori hajtások ezen függvényektıl eltérı növekedést mutatnak, ezért szükséges vizsgálni a minirotációs energetikai faültetvények állomány tulajdonságait és hozamát. 2.2.1.1. A mini vágásfordulójú energetikai faültetvény létesítésével, üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos nemzetközi szakirodalom áttekintése, fontosabb megállapítások A fejlett országok számára az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági politikai stabilitásuk nagymértékben függ a fosszilis energiahordozó-importtól. Ezért már az 1970-es évek elsı felében, az elsı olajválságot követıen megalakult az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energia Ügynökség), amely a fenntartható 18
energiagazdálkodással foglalkozott, foglalkozik. (BARÓTFI, 1987.a, BARÓTFI, 1987.b, KOVÁCS-MAROSVÖLGYI, 1990.) Az 1980-as és az 1990-es években, valamint a XXI. század elején a FAO, illetve az IEA is létrehozta az energetikai célú biomassza termelés témában a nemzetközi kutatási programjait, (Pl.: FAO Európai Mezıgazdasági Energia Együttmőködési Hálózata (CNRE) „Biomassza termelés energia célra” címő programja, IEA Bioenergy különbözı rövid vágásfordulójú faültetvény kutatásai, IEA Task 30 Short Rotation Crops for Bioenergy System) amelyekhez a világ meghatározó energetikai célú biomassza kutatói csatlakoztak. Nagyfokú energetikai célú biomassza és dendromassza termesztési és hasznosítási kutatások folytak/folynak. Svédországból T. Verwijst és B. Telenius, az USA-ból L. Wright és R. Costello, Dániából U. Jorgensen és K. Mandrup, Horvátországból D. Kajba és B. Jelavics, Kanadából A. Gordon és P. Hall, Új-Zélandról I. Nicolas és J. Gifford, Ausztráliából D. McGuire és S. Schuck, Brazíliából L. Couto és M. Poppe és Angliából J. Seed és G. Shanahen, valamint számos egyéb kutatók vettek/vesznek részt a Nemzetközi Energia Ügynökség által létrehozott Rövid Vágásfordulójú Ültetvények a Bioenergia Rendszerek Ellátására címő program(ok)ban. (BARÓTFI, 1988., VERWIJST, 2003., IEA, TASK 30. SRC FOR BS, 2002. in IEA, 2005.) A 2005/2006-os év telén – a kialakult ún. mini gázválságban – az Európai Unió számára még hangsúlyosabbá vált, hogy diverzifikálni szükséges az energiaellátást, illetve elıtérbe kell helyezni a fosszilis energiahordozókkal szemben a megújuló energiaforrások hasznosítását. Ennek eredményeképpen az Európai Unió Bizottsága már elızıleg kialakította a Biomassza Akciótervét (COM(2005) 628 final, Brussels, 07.12.2005.), amelyben a rövid vágásfordulójú energetikai faültetvényekkel kapcsolatos kutatások nagy prioritást élveznek, a bioenergia termelés hangsúlyozása érdekében. A minirotációs energetikai faültetvények kutatás-fejlesztésével foglalkozó kutatók különbözı kutatásait a 2.2. sz. mellékletben mutatja be a disszertáció. A kutatók a mini vágásfordulójú dendromassza ültetvények energetikai hasznosításával kapcsolatos elınyöket a következıkben foglalják össze: − A biomassza ezen belül a rövid vágásfordulójú faültetvények a napenergia hasznosításának legegyszerőbb, egyben teljes mértékben a természetes folyamatokba illeszthetı megoldása, − Az energetikai célú rövid vágásfordulójú faültetvény, mint energiahordozó, megújuló valamint bıvítetten megújítható. Elıállítása során az élıhely értéke javul, − Hasznosításával fosszilis energiahordozókat lehet kiváltani, amellyel az országok importfüggısége csökkenthetı, − A dendromassza energetikai hasznosítása során – a lignocellulózok anyagi összetételébıl adódóan – a káros anyag emissziók jelentısen csökkennek, a fosszilis energiahordozók felhasználásához képest, − A rövid vágásfordulójú faültetvények energetikai hasznosítása lehetıséget biztosít a decentralizált energiatermelés megvalósítására, amely a fentebb említett Európai Unió Biomassza Akciótervének egy kulcsfontosságú momentuma. A kutatók abban is egyetértenek, hogy a társadalom, gazdaság, az ipar növekedése egyre több faanyagot igényel. Az energetikai fejlesztések hatására a növekvı alapanyagigényt a természetszerő erdık nem tudják kielégíteni, ezért a rövid vágásfordulójú faültetvények termesztése, szinte az egyetlen megoldás a természetes és természetszerő erdık 19
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
ARMSTRONG ET<br />
AL. (Anglia)<br />
KOPP ET AL.<br />
(USA)<br />
BALLARD ET<br />
AL. in HELLER<br />
ET AL. (USA)<br />
NORDH ET<br />
VERWIJST<br />
(Svédország)<br />
PELLIS ET AL.<br />
(Belgium)<br />
1999 Nyár y=a . x b ,<br />
y-teljes fa tömege,<br />
x-adott magasságon mért átmérı,<br />
a,b-konstansok.<br />
2001 Főz Y = A/(1+Be nx ),<br />
Y-hozam (odt/ha/év),<br />
A-maximális várható hozam<br />
(odt/ha/év),<br />
B-konstans,<br />
n-valódi növeked<strong>és</strong>i ráta,<br />
x-ültetvény kora (év).<br />
2003 Főz Yield = I+A/(1-e vf ),<br />
Yield = hozam (odt/év), A =<br />
6.836 odt/év, I = 5,876 odt/év,<br />
v = -0,00916,<br />
f-mőtrágyázási ráta<br />
(0,100,200,300 kgN/ha).<br />
2004 Főz W=b . D55 c ,<br />
W-a fa száraz tömege,<br />
D- 55 cm-en mért átmérı,<br />
b,c-konstansok.<br />
2004 Nyár Y=a . X b ,<br />
Y-a fa száraz tömege,<br />
X-adott magasságon mért<br />
átmérı,<br />
a,b-konstansok.<br />
Forrás: A hivatkozott szakirodalom, a Név <strong>és</strong> az Év c. oszlopok szerint.<br />
Hozam (odt/ha/year) =<br />
= PT . HT/(PTSZ . VT . 0,01)<br />
PT-adott parcella fatömege,<br />
HT-hektáronkénti tıszám,<br />
PTSZ-parcellánkénti tıszám,<br />
VT-visszavágás óta eltelt idı.<br />
-<br />
B=Wátlag . S . T,<br />
B- hektáronkénti hozam, Wátlag-<br />
minta parcellák átlaga, S- maradék<br />
tövek száma hektáronként<br />
(%), T- telepített tövek száma,<br />
A mintaparcellánkénti átlagos<br />
fatömeg <strong>és</strong> a megered<strong>és</strong>i<br />
adatokkal határozták meg a<br />
hektáronkénti éves hozamot.<br />
A nemzetközi <strong>és</strong> a hazai szakirodalomból egyértelmően kiderül, hogy a rövid<br />
vágásfordulójú energetikai vagy egyéb célú faültetvények (főz, nemesnyár, nyír, éger, stb.)<br />
esetén, ahol a mellmagassági átmérı kisebb, mint 5 cm, ott a mellmagassági vagy egyéb<br />
átmérı függvényében megbecsülhetı a teljesfa tömege (kg/tı), amelybıl<br />
mintaparcellánkénti felvételez<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> megered<strong>és</strong> vizsgálatokkal, valamint megfelelı<br />
regresszió analízissel (R 2 =0,80-0,90-0,95) <strong>és</strong> statisztikai próbákkal egyértelmően<br />
meghatározható az adott állomány éves hozama. (MAROSVÖLGYI ET AL. 2005., VEPERDI,<br />
2005., SOPP, 1970., SOPP ET KOLOZS, 2000., valamint a 2.2.1.2. sz. táblázat hivatkozásai.)<br />
Ebbıl is látszik, hogy az erd<strong>és</strong>zeti gyakorlatban alkalmazott összefügg<strong>és</strong>ek nem<br />
alkalmasak a mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények hozamának<br />
megállapítására, mert ezek a fatömeg számítási táblázatok fatérfogatot határoznak meg,<br />
ugyanakkor ezekben az adott fafajhoz tartozó táblázatokban a mellmagassági átmérınek 5<br />
cm-nél nagyobbnak kell lennie. A fiatalkori hajtások ezen függvényektıl eltérı növeked<strong>és</strong>t<br />
mutatnak, ezért szükséges vizsgálni a minirotációs energetikai faültetvények állomány<br />
tulajdonságait <strong>és</strong> hozamát.<br />
2.2.1.1. A mini vágásfordulójú energetikai faültetvény létesít<strong>és</strong>ével, üzemeltet<strong>és</strong>ével <strong>és</strong><br />
hasznosításával kapcsolatos nemzetközi szakirodalom áttekint<strong>és</strong>e, fontosabb<br />
megállapítások<br />
A fejlett országok számára az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági<br />
politikai stabilitásuk nagymértékben függ a fosszilis energiahordozó-importtól. Ezért már<br />
az 1970-es évek elsı felében, az elsı olajválságot követıen megalakult az IEA<br />
(International Energy Agency, Nemzetközi Energia Ügynökség), amely a fenntartható<br />
18