Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Svédországban jelentıs szerepet szánnak a fának, mint megújuló energiahordozónak az ország energiagazdálkodásán belül. A nagymértékő energetikai célú faigényeket elsısorban rövid vágásfordulójú főz ültetvényekbıl kívánják elérni. Svédországban a rövid vágásfordulóval kezelt faültetvényeknél átlagosan 15 (7-20) odt/ha/év dendromasszával számolnak. A svédek intenzíven foglalkoznak főz-kultúrákkal, mivel a főzet könnyebb elfogadtatni a mezıgazdákkal, ugyanis ezek 1-2 éves vágásfordulóval kezelendık, ami mezıgazdasági gazdálkodásformába könnyebben beilleszthetı, mint a 3-5 éves ciklussal kezelt nyár és más lágylombosok. A főz az északi klimatikus viszonyoknak is jobban megfelel. A főzültetvény telepítéséhez maximum 18-20 ezer főzdugvány szükséges hektáronként. Lehet telepíteni 1*0,5 vagy 1,25*0,75 m hálózatban, esetleg 1,5 m sortávolsággal is. 1986- 88 között Svédországban 500 ha területet telepítettek be főz klónokkal, 1990-91-ben ebbıl az elsı 50 ha-t takarították be, azon folyamat-tanulmányokat végeztek. 1989-91 júniusáig egy újra megkezdett faenergia-programban már 3500 ha főzkultúrát telepítettek energetikai hasznosításra. Átlagban az egyes területek 10 ha-osak, összesen mintegy 300 földtulajdonos csatlakozott aktívan 1992-ig ehhez a programhoz. A mővelt területek elérték 1992 nyarán a 7000 ha-t, 1993-ban a 9000 ha-t, 1994-ig 11 000 ha főz ültetvényt. A nagy sikerek alapján a svéd kormány úgy döntött, hogy ezt a programot tovább támogatja, és a mővelt területeket megduplázza, azaz mintegy 20 ezer ha lesz. Jelenleg a svéd főz ültetvények területe meghaladja a 20.000 ha-t. (PERTTU, 1999., TELENIUS 1999., NORDH ET VERWIJST, 2003., HOFFMANN ET WEIH, 2005.) Olaszországban a rövid vágásfordulójú faültetvények nagy része nemesnyár állományokban áll, a Pó-síkságon Lombardia tartományban több ezer hektár faültetvény létesült. Az olasz kutatások szerint a rövid vágásfordulójú energetikai célú nemesnyár klónok hozama – a 2. évtıl kezdıdıen - 30-50 t/ha/év élı nedves dendromasszát szolgáltat. Ezen kívül kísérleteket folytatnak akác és eukaliptusz fafajokkal egyaránt. (SPINELLI ET HARTSOUGH, 2001.) Finnországban a fa energetikai hasznosítását óriási méretekben valósítják meg, hiszen itt található a világ legnagyobb biomassza bázisú energiatermelı létesítménye, 650 MW összteljesítménnyel. A svéd programokhoz hasonlóan a finn erdıgazdálkodás foglalkozik rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények kutatásával. Jelentıs mennyiséget képvisel azonban a fa energetikai hasznosításán belül az erdészeti melléktermékek – elsısorban a vágástéri hulladékok – hasznosítása. A faültetvényeknél elsısorban a főz klónok dominálnak, de emellett nemesnyár, nyír és éger, valamint kevert nyír-főz rövid és hosszú vágásfordulójú állományokkal is folytatnak kísérleteket. (HYTÖNEN ET KAUNISTO, 1999., JOHANSSON, 1999., HYTÖNEN ET ISSAKAINEN, 2001.) Angliában energianyerés céljára több százezer hektár szántóterületet kívánnak bevonni. A kutatások szerint különbözı főz klónokkal átlagosan 10-12 odt/ha/év hozam érhetı el, de kísérleti ültetvényeken újabban létrehozott főz klónokkal 40 t/ha/év hozamot sikerült elérni. (TUBBY ET ARMSTRONG, 2002., ROBINSON ET AL., 2004.) Emellett ARMSTRONG ET AL. 1999. kísérletei rövid vágásfordulójú nemesnyár ültetvényeken biztató eredményeket ért el. ’Beaupré’, ’Trichobel’, ’Boelare’ klónokkal folytatott kísérleteket 1,0x1,0, 2,0x2,0 m hálózatban, amelyek alapján megállapította, hogy a kisebb növıtérő, vagyis a kisebb tıtávú és sortávú faültetvények szolgáltatnak nagyobb hozamot. Kutatásaik szerint a ’Boelare’ klón érte el a legnagyobb hozamot, 13,6 odt/ha/év dendromasszát szolgáltatott. 14
Írországban és Észak-Írországban elsısorban rövid vágásfordulójú főz ültetvényekkel folytatnak kísérleteket. Eredményeik alapján több főtımő alapanyag ellátását oldották meg energetikai dendromassza állomány által szolgáltatott biomasszával. A főz optimális vágásfordulóját 2-3 évben határozták meg, 10, 15 és 20 ezer hektáronkénti telepítési tıszám esetén. (MCCRACKEN ET AL. 2001.) Ausztriában már az 1980-as évek eleje óta folytatnak kísérleteket gyorsan növı fafajokkal, rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények létesítésével és üzemeltetésével, valamint hasznosításával kapcsolatban. A vágásfordulók főz esetében 1-2 év, nemes nyaraknál 4-6 év, égernél 6-10 év. Dániában a rövid vágásfordulójú faültetvények elsısorban főz ültetvényeket jelentenek. A kutatások különbözı főz klónok, többféle vágásfordulóban és hálózatban létrehozott ültetvényein zajlanak. Mindemellett több ezer hektár főz ültetvény létesítését tőzték ki célul. Azonban kísérleteket végeznek nyár és éger fafajokkal egyaránt. (JÖRGENSEN ET AL. 2005.) Horvátországban kísérleteket folytatnak rövid vágásfordulójú főz, nyár, éger és nyír energetikai célú faültetvényekkel. KAJBA ET BOGDAN eredményei szerint főz klónokkal lehet a legnagyobb hozamokat elérni, 1-2 éves vágásfordulóval és 20 000 tı/ha telepítési tıszámmal. (KAJBA ET BOGDAN, 2003.) Szerbia és Montenegróban hasonlóan, mint hazánkban főz, nyár és akác fafajokkal is végeznek kísérletek energetikai célú faültetvényekben. Kutatásaik alapján, a rövid vágásfordulójú nemesnyár faültetvények esetén, a drasztikusan megnövelt hektáronkénti tıszám esetében a biomassza produkció lecsökken, viszont nagy hozamok érhetık el 30-40 ezer hektáronkénti tıszám esetén. A legjobb nemesnyár klónok 1 éves biomassza produkciója 38 ezer telepítési tıszám esetében 23, 9 odt/ha volt. (ORLOVIC ET KLASNJA, 2004.) Hollandiában és Belgiumban nemesnyár és főz faültetvényekkel folytatnak kísérleteket. Elsısorban energiatermelés céljára telepítenek rövid vágásfordulójú dendromassza ültetvényeket, amelyeket kis és közepes teljesítményő, fa bázisú hı- vagy villamosenergiatermelı egységekbe szállítanak. A főz ültetvények 7-16 odt/ha/év dendromaszát szolgáltatnak, emellett a nemesnyár állományoknak valamivel alacsonyabb az éves biomassza produkciója. (LAUREYSENS ET AL. 2003., KAUTER ET AL. 2003., LAUREYSENS ET AL. 2005.) Megállapítható, hogy az egyes rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvényeket sok fokozatban vizsgálták/vizsgálják. A hektáronkénti tıszám esetében ez kb. 190.000-3.000 db/tı közötti intervallumot jelent, valamint a növıtérben kb. 0,05-3,00 m 2 -ig terjed. A rövid vágásfordulójú energetikai vagy egyéb célú dendromassza ültetvények átlagos hozama eltérı az egyes országokban. Ezért szükséges az egyes energetikai célú rövid vágásforduló faültetvények hozamának összehasonlítása. (2.8. sz. táblázat) A 2.1. sz. melléklet 1-7. sz. diagramjai segítségével megállapítható, hogy Magyarország elıkelı helyet foglal el a mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények kutatás fejlesztésében, hiszen a vizsgált nemzetségek közül az Alnus, a Salix, a Populus, az Ailanthus, a Robinia nemzetségekhez tartozó fafajtákkal folytattak/folytatnak kísérleteket. A minirotációs 15
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
Írországban <strong>és</strong> Észak-Írországban elsısorban rövid vágásfordulójú főz ültetvényekkel<br />
folytatnak kísérleteket. Eredményeik alapján több főtımő alapanyag ellátását oldották meg<br />
energetikai dendromassza állomány által szolgáltatott biomasszával. A főz optimális<br />
vágásfordulóját 2-3 évben határozták meg, 10, 15 <strong>és</strong> 20 ezer hektáronkénti telepít<strong>és</strong>i<br />
tıszám esetén. (MCCRACKEN ET AL. 2001.)<br />
Ausztriában már az 1980-as évek eleje óta folytatnak kísérleteket gyorsan növı fafajokkal,<br />
rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények létesít<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> üzemeltet<strong>és</strong>ével,<br />
valamint hasznosításával kapcsolatban. A vágásfordulók főz esetében 1-2 év, nemes<br />
nyaraknál 4-6 év, égernél 6-10 év.<br />
Dániában a rövid vágásfordulójú faültetvények elsısorban főz ültetvényeket jelentenek. A<br />
kutatások különbözı főz klónok, többféle vágásfordulóban <strong>és</strong> hálózatban létrehozott<br />
ültetvényein zajlanak. Mindemellett több ezer hektár főz ültetvény létesít<strong>és</strong>ét tőzték ki<br />
célul. Azonban kísérleteket végeznek nyár <strong>és</strong> éger fafajokkal egyaránt. (JÖRGENSEN ET AL.<br />
2005.)<br />
Horvátországban kísérleteket folytatnak rövid vágásfordulójú főz, nyár, éger <strong>és</strong> nyír<br />
energetikai célú faültetvényekkel. KAJBA ET BOGDAN eredményei szerint főz klónokkal<br />
lehet a legnagyobb hozamokat elérni, 1-2 éves vágásfordulóval <strong>és</strong> 20 000 tı/ha telepít<strong>és</strong>i<br />
tıszámmal. (KAJBA ET BOGDAN, 2003.)<br />
Szerbia <strong>és</strong> Montenegróban hasonlóan, mint hazánkban főz, nyár <strong>és</strong> akác fafajokkal is<br />
végeznek kísérletek energetikai célú faültetvényekben. Kutatásaik alapján, a rövid<br />
vágásfordulójú nemesnyár faültetvények esetén, a drasztikusan megnövelt hektáronkénti<br />
tıszám esetében a biomassza produkció lecsökken, viszont nagy hozamok érhetık el 30-40<br />
ezer hektáronkénti tıszám esetén. A legjobb nemesnyár klónok 1 éves biomassza<br />
produkciója 38 ezer telepít<strong>és</strong>i tıszám esetében 23, 9 odt/ha volt. (ORLOVIC ET KLASNJA,<br />
2004.)<br />
Hollandiában <strong>és</strong> Belgiumban nemesnyár <strong>és</strong> főz faültetvényekkel folytatnak kísérleteket.<br />
Elsısorban energiatermel<strong>és</strong> céljára telepítenek rövid vágásfordulójú dendromassza<br />
ültetvényeket, amelyeket kis <strong>és</strong> közepes teljesítményő, fa bázisú hı- vagy villamosenergiatermelı<br />
egységekbe szállítanak. A főz ültetvények 7-16 odt/ha/év dendromaszát<br />
szolgáltatnak, emellett a nemesnyár állományoknak valamivel alacsonyabb az éves<br />
biomassza produkciója. (LAUREYSENS ET AL. 2003., KAUTER ET AL. 2003., LAUREYSENS ET<br />
AL. 2005.)<br />
Megállapítható, hogy az egyes rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvényeket sok<br />
fokozatban vizsgálták/vizsgálják. A hektáronkénti tıszám esetében ez kb. 190.000-3.000<br />
db/tı közötti intervallumot jelent, valamint a növıtérben kb. 0,05-3,00 m 2 -ig terjed.<br />
A rövid vágásfordulójú energetikai vagy egyéb célú dendromassza ültetvények átlagos<br />
hozama eltérı az egyes országokban. Ezért szükséges az egyes energetikai célú rövid<br />
vágásforduló faültetvények hozamának összehasonlítása. (2.8. sz. táblázat) A 2.1. sz.<br />
melléklet 1-7. sz. diagramjai segítségével megállapítható, hogy Magyarország elıkelı<br />
helyet foglal el a mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények kutatás fejleszt<strong>és</strong>ében,<br />
hiszen a vizsgált nemzetségek közül az Alnus, a Salix, a Populus, az Ailanthus, a Robinia<br />
nemzetségekhez tartozó fafajtákkal folytattak/folytatnak kísérleteket. A minirotációs<br />
15
Change language