Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Svédországban jelentıs szerepet szánnak a fának, mint megújuló energiahordozónak az
ország energiagazdálkodásán belül. A nagymértékő energetikai célú faigényeket
elsısorban rövid vágásfordulójú főz ültetvényekbıl kívánják elérni. Svédországban a rövid
vágásfordulóval kezelt faültetvényeknél átlagosan 15 (7-20) odt/ha/év dendromasszával
számolnak.
A svédek intenzíven foglalkoznak főz-kultúrákkal, mivel a főzet könnyebb elfogadtatni a
mezıgazdákkal, ugyanis ezek 1-2 éves vágásfordulóval kezelendık, ami mezıgazdasági
gazdálkodásformába könnyebben beilleszthetı, mint a 3-5 éves ciklussal kezelt nyár és
más lágylombosok. A főz az északi klimatikus viszonyoknak is jobban megfelel.
A főzültetvény telepítéséhez maximum 18-20 ezer főzdugvány szükséges hektáronként.
Lehet telepíteni 1*0,5 vagy 1,25*0,75 m hálózatban, esetleg 1,5 m sortávolsággal is. 1986-
88 között Svédországban 500 ha területet telepítettek be főz klónokkal, 1990-91-ben ebbıl
az elsı 50 ha-t takarították be, azon folyamat-tanulmányokat végeztek. 1989-91 júniusáig
egy újra megkezdett faenergia-programban már 3500 ha főzkultúrát telepítettek energetikai
hasznosításra. Átlagban az egyes területek 10 ha-osak, összesen mintegy 300
földtulajdonos csatlakozott aktívan 1992-ig ehhez a programhoz. A mővelt területek
elérték 1992 nyarán a 7000 ha-t, 1993-ban a 9000 ha-t, 1994-ig 11 000 ha főz ültetvényt. A
nagy sikerek alapján a svéd kormány úgy döntött, hogy ezt a programot tovább támogatja,
és a mővelt területeket megduplázza, azaz mintegy 20 ezer ha lesz. Jelenleg a svéd főz
ültetvények területe meghaladja a 20.000 ha-t. (PERTTU, 1999., TELENIUS 1999., NORDH ET
VERWIJST, 2003., HOFFMANN ET WEIH, 2005.)
Olaszországban a rövid vágásfordulójú faültetvények nagy része nemesnyár
állományokban áll, a Pó-síkságon Lombardia tartományban több ezer hektár faültetvény
létesült. Az olasz kutatások szerint a rövid vágásfordulójú energetikai célú nemesnyár
klónok hozama – a 2. évtıl kezdıdıen - 30-50 t/ha/év élı nedves dendromasszát szolgáltat.
Ezen kívül kísérleteket folytatnak akác és eukaliptusz fafajokkal egyaránt. (SPINELLI ET
HARTSOUGH, 2001.)
Finnországban a fa energetikai hasznosítását óriási méretekben valósítják meg, hiszen itt
található a világ legnagyobb biomassza bázisú energiatermelı létesítménye, 650 MW
összteljesítménnyel. A svéd programokhoz hasonlóan a finn erdıgazdálkodás foglalkozik
rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények kutatásával. Jelentıs mennyiséget
képvisel azonban a fa energetikai hasznosításán belül az erdészeti melléktermékek –
elsısorban a vágástéri hulladékok – hasznosítása. A faültetvényeknél elsısorban a főz
klónok dominálnak, de emellett nemesnyár, nyír és éger, valamint kevert nyír-főz rövid és
hosszú vágásfordulójú állományokkal is folytatnak kísérleteket. (HYTÖNEN ET KAUNISTO,
1999., JOHANSSON, 1999., HYTÖNEN ET ISSAKAINEN, 2001.)
Angliában energianyerés céljára több százezer hektár szántóterületet kívánnak bevonni. A
kutatások szerint különbözı főz klónokkal átlagosan 10-12 odt/ha/év hozam érhetı el, de
kísérleti ültetvényeken újabban létrehozott főz klónokkal 40 t/ha/év hozamot sikerült
elérni. (TUBBY ET ARMSTRONG, 2002., ROBINSON ET AL., 2004.) Emellett ARMSTRONG ET
AL. 1999. kísérletei rövid vágásfordulójú nemesnyár ültetvényeken biztató eredményeket
ért el. ’Beaupré’, ’Trichobel’, ’Boelare’ klónokkal folytatott kísérleteket 1,0x1,0, 2,0x2,0
m hálózatban, amelyek alapján megállapította, hogy a kisebb növıtérő, vagyis a kisebb
tıtávú és sortávú faültetvények szolgáltatnak nagyobb hozamot. Kutatásaik szerint a
’Boelare’ klón érte el a legnagyobb hozamot, 13,6 odt/ha/év dendromasszát szolgáltatott.
14