Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

2.2. A mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvényekkel kapcsolatos nemzetközi
és hazai kutatások, tendenciák
2.2.1. Az energetikai faültetvényekkel kapcsolatos nemzetközi tendenciák
A megújuló energiahordozók között fontos szerepet tölt be a biomassza, ezen belül a
dendromassza (fás szárú lignocellulózok). Ennek magyarázata az, hogy a fa termesztése
természetbe illı folyamat, a fa, mint energiahordozó tiszta, könnyen kezelhetı, főtıértéke
megközelíti a hazai barnaszenekét, elégetésekor nem keletkezik többlet CO2, minimális a
kéntartalma (kb. 0,00-0,02 %, szemben a szénnel: 2,0-3,5 %), alacsony a hamutartalma, és
környezetbarát tüzelıanyag. A dendromassza, mint megújuló energiahordozó bıvítetten
újratermelhetı, helyi és decentralizált energiatermelésben is hasznosítható energiaforrás.
Széleskörő kísérletek folynak rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvényekkel.
Ennek oka elsısorban az, hogy a világ fafelhasználásában a lágyfák iránti kereslet
fokozatosan emelkedik, illetve az elızıekben említett globális regionális környezetvédelmi
problémák miatt, a dendromassza-bázisú energiatermelés alapanyag igénye rohamosan
emelkedik. (Hazánkban 2003. évtıl a 2004. évre 50 %-kal nıtt a fa alapú energiatermelés
alapanyag igénye – ideértve a lakossági, a hı- és villamosenergia-termelés nyersanyag
igényét. ((MAROSVÖLGYI, 2003.))
A rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények létesítésével, üzemeltetésével
kapcsolatban számos példát találhatunk a világban. Európában Svédországban,
Németországban, Nagy-Brittaniában, Horvátországban, Szerbia és Montenegróban,
Finnországban, Magyarországon találhatunk intenzív kísérletezést. Ezekben az
országokban elsısorban főz, nyár, akác, nyír és éger klónokkal végeznek vizsgálatokat.
Magyarországon, ezeken kívül pusztaszillel és bálványfával is találhatunk kísérleti
parcellákat. Mindemellett a mediterrán európai országokban eukaliptusz ültetvények is
találhatók. Európán kívül az USA, Ausztrália, Új-Zéland, Mexico, valamint néhány ázsiai
ország kísérletezik elsısorban fás szárú energetikai ültetvények üzemeltetésével. Az elızı
országban eukaliptusszal, trópusi fafajokkal, valamint az USA-ban akáccal.
Az amerikai vizsgálatok eredményei szerint egy hektár akác energetikai faültetvény
hozama, 10-45 ha természetes erdı hozamával egyezik meg. (JANZSÓ ET AL. 1988.,
CONVERSE-BETTERS, 1995.)
Az utóbbi idıben egyre fontosabb szereppel rendelkezik az energiagazdálkodásban a rövid
vágásfordulójú energetikai célú faültetvény. Ennek oka az, hogy jelentısen nı a kisebbnagyobb
hıenergiát termelı főtımővek, a villamos energiát termelı erımővek, valamint a
lakosság biomassza, dendromassza alapú energiahordozó igénye. A növekvı igényeket a
hagyományos erdıgazdálkodásból nem lehet kielégíteni, mert a természetesen és
hagyományosan kezelt erdık éves hozama csak 1,0-1,5 odt dendromassza. (Az odt angol
nyelvterületen, a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények nemzetközi
szakirodalmában széleskörően elfogadott és elterjedt mértékegysége, amelynek jelentése
oven dried tons, vagyis abszolút száraz tonna.)
A minirotációs energetikai célú faültetvények átlagos hozama 15-45 élı nedves t/ha/év-ig,
5-25 odt/ha/év-ig terjedhet, a termıhely, a klíma, a fafaj és a termesztés-technológia
függvényében. (MAROSVÖLGYI, 1995, MAROSVÖLGYI ET AL. 1999.a)
13