Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

2.7. sz. táblázat: Az EU és Magyarország biomassza-energetikai vállalásai
2003 2010
EU összes megújuló 6 % 12 %
EU zöld áram 14 % 22 %
EU zöld hajtóanyag 0,3 % 5,75 %
Mo. összes megújuló 3,5 % 7 %
Mo. zöld áram 0,8 % 3,6 %
Mo. zöld hajtóanyag 0 % 2 %
Forrás: BAI, 2006.
Napjainkban kedvezı képet láthatunk. A kormány az 1107/1999. (X.8.) évi “a 2010-ig
terjedı energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról" szóló
határozatában többek között a következıket állapítja meg:
• a gazdaság összenergia-igényének évi 3,5%-kal kell mérséklıdnie a hazai
össztermék hosszabb távú, mintegy 5%-os évi növekedéséhez igazodóan,
• a részben államilag támogatott energia-megtakarítási tevékenységek révén 75
PJ/év hıértékő energiahordozó megtakarításra, illetve kiváltásra kerüljön hazai
megújuló energiahordozókkal. E megtakarítások révén a kéndioxid-kibocsátás 50
Kt/év, a széndioxid-kibocsátás 5 Mt/év mértékben mérséklıdjön,
• a megújuló energiahordozók jelenlegi 28 PJ/év felhasználását 2010-ig 50 PJ/évre
kell növelni,
A kormány az elızı stratégiához - a megvalósulást elısegítı - Cselekvési Programot
hozott létre, amely többek közt az alábbi feladatokat határozza meg:
• energiatakarékossággal és a megújuló energiahordozók bıvítésével kapcsolatos
K+F tevékenység külföldi kutatásaiba való bekapcsolódás, a szükséges jogi
eszközök megteremtése,
• energiaveszteség feltáró vizsgálatok (auditok) rendszeresítése,
• az ipari energia felhasználásának mérséklése,
• a mezıgazdasági termelés energetikai technológiáinak korszerősítése,
• a lakossági és a közületi energia megtakarítás támogatása,
• alternatív tüzelési rendszerek alkalmazásának növelése,
• a megújuló energiaforrások hasznosításának bıvítése, ezen belül a biomassza, a
geotermikus hıenergia és szerves hulladék hasznosítás kiemelt támogatása,
• "20 000 napkollektoros tetı 2010" program,
A támogatások kedvezményes hitel vagy lakossági fogyasztók részére egyszeri vissza nem
térítendı támogatás formájában igényelhetık, a beruházási költség 20-30%-ának
értékében.
A magyar energiaellátás jövıbeli lehetıségeit a világhelyzet, valamint az Európai Unió
stratégiája fogja meghatározni. Ezáltal energiaszükségleteinket ellentétes hatások
befolyásolják. A fejlıdés (gazdasági növekedés, belsı piac élénkülése, szolgáltatások
fejlıdése, a lakosság életszínvonalának emelkedése) többletigénnyel jár együtt.
Ugyanakkor a piaci verseny, az energiatakarékosság állami ösztönzése és az energiaárak
növekvı tendenciája fékezi az igények növekedését. Az elırejelzések szerint 2010-re a
jelenlegi kb. 1-1,05 EJ/év primer-energiaigény 1,1-1,25 EJ/év-re fog nıni, és az import
jelenlegi 2/3-ot meghaladó részaránya is tovább nı. (VAJDA, 2001., GIBER ET AL., 2005.)
11