Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
ezáltal tüzeléstechnikai és szállítási értékei szignifikánsan kedvezıbbek, mint az egyéb lignocellulózokból (hagyományos fapor- és faforgácsból, illetve energiafőbıl, kínai nádból, rostkenderbıl) készült biobriketteké. 6. 2. Az új tudományos eredmények hasznosulása és a gyakorlati hasznosítás lehetıségei A tudományos eredmények részben rövid vágásfordulójú faültetvények létrehozásában, ezáltal országos jelentıségő fejlesztési koncepciókban, részben mőszaki fejlesztésben, valamint nemzetközi együttmőködésben hasznosultak. A nemzetközi és hazai helyzetértékelı, valamint folyamatos helyzetelemzı munka megállapításai beépültek − az NKFP-Erdı-Vad program Faenergetikai alprogramba, − az OM támogatásával, a KMFP pályázat keretében tervezett „A biobrikettgyártás nyersanyagbázisának és technológiájának fejlesztése” címő fejlesztési programba. 6. 3. Új kutatási feladatok kijelölése Az Európai Unió elıírásai, valamint a globális környezetvédelmi jegyzıkönyvek hatására a megújuló energiahordozó-, ezen belül dendromassza-bázisú energiahordozó- és energiatermelés jelentısen növekedett, és a helyzetértékelı kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy hazánkban is növekedni fog. Az eddigi kutatásaimra alapozva ezért a következı új kutatási feladatokat jelölöm ki: − Folytatni kell a mini vágásfordulójú, energetikai célú faültetvények hozambecsléséhez, termesztés-technológiájához valamint betakarítási gépfejlesztéséhez kapcsolódó kísérleteket. − Létre kell hozni a minirotációs energetikai faültetvények mérési protokollját. − Szükséges vizsgálni a biotömörítvény szabvány kialakításának nehézségeit, folytatni kell a szabványosításhoz szükséges további méréseket. − Kutatásokat folytatok a minirotációs faanyag pelletálásával kapcsolatban. − Folytatni szükséges és kiterjedt vizsgálatokat kell végezni a nemesnyár és főz mini vágásfordulójú faültetvényekben termelt faanyag főtıértékének vizsgálatát, valamint ki kell terjeszteni a vizsgálatokat egyéb dendromassza anyagokra és különbözı lignocellulózokra. 114
7. ÖSSZEFOGLALÁS A fejlett országok számára az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági, politikai stabilitásuk nagymértékben függ a nem megújuló, fosszilis energiahordozóimporttól. Ezért már az 1970-es évek elsı felében, az elsı olajválságot követıen megalakult az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energia Ügynökség), amely a fenntartható energiagazdálkodással foglalkozott, foglalkozik. Az 1980-as és az 1990-es években, valamint a XXI. század elején a FAO, illetve az IEA is létrehozta az energetikai célú biomassza termelés témában a nemzetközi kutatási programjait (Pl.: FAO Európai Mezıgazdasági Energia Együttmőködési Hálózata (CNRE) „Biomassza termelés energia célra” címő programja, IEA Bioenergy különbözı rövid vágásfordulójú faültetvény kutatásai, IEA Task 30 Short Rotation Crops for Bioenergy System), amelyekhez a világ meghatározó energetikai célú biomassza kutatói csatlakoztak. Nagyfokú energetikai célú biomassza és dendromassza termesztési és hasznosítási kutatások folytak/folynak. A kutatók egyetértenek, hogy a társadalom, a gazdaság, az ipar növekedése egyre több faanyagot igényel. Az energetikai fejlesztések hatására a növekvı alapanyagigényt a természetszerő erdık nem tudják kielégíteni, ezért a rövid vágásfordulójú faültetvények termesztése szinte az egyetlen megoldás a természetes és természetszerő erdık tehermentesítésére. A szükségletek túl gyors ütemben növekednek ahhoz, hogy a természetes erdık azokat el tudják látni. Az ipar, az energetika egységes minıségő, nagy mennyiségő faanyagot igényel. Az energetikai és egyéb szükségletek kielégítésének feltétele, hogy a faanyag önköltségi ára minél jobban csökkenjen, amely csak a mini vágásfordulójú faültetvényekkel lehetséges. A kutatók döntı többsége egyetért azzal is, hogy a dendromassza hasznosítása, mint biológiai eredető energiahordozó, közvetlen és közvetett gazdasági hatásokat eredményez. Az egységnyi energia-elıállítás költségeinek csökkenése közvetlen gazdasági hatás. Közvetett gazdasági hatás viszont a mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények termesztéssel összefüggı globális, valamint egészségügyi és környezetvédelmi problémák hatásának csökkentése. A minirotációs energetikai faültetvények, mint biológiai energiaforrások hasznosítása és hasznosításának terjedése csak részben mőszaki, biológiai kérdés. A mőszaki, biológiai eredmények csak megfelelı gazdasági, politikai rendszerben hasznosulhatnak. A doktori értekezés kiterjed az energetikai célú elsısorban mini vágásfordulójú faültetvények kérdéskörben, a szerzı által az elmúlt 5 évben végzett kutatásokra és azok eredményeire. A Tatai Parképítı Rt. és a Pannonpower Holding Rt. területén, valamint egyéb kisebb kiterjedéső területeken, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszékének témavezetésével hazánkban elsıként telepített energetikai célú minirotációs faültetvények, illetve egyéb területeken elhelyezkedı energetikai célú faültetvények kutatása történt meg. A disszertáció elemzi az energiapolitikát Magyarországon és az Európai Unióban a dendromassza energetikai hasznosítása szempontjából. 115
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 77 and 78: − M - a kidöntött teljesfa töm
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
- Page 81 and 82: 4.9. sz. táblázat: a királyegyh
- Page 83 and 84: nedvességtartalmát és elemi öss
- Page 85 and 86: 4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNY
- Page 87 and 88: Kanadában; ahol 2-4 soros önjár
- Page 89 and 90: motorfőrésszel és vágástéri a
- Page 91 and 92: kiszállítás és nem kell megszak
- Page 93 and 94: 901. A nagy-mobilitású gépeknél
- Page 95 and 96: állományokban 25-50 t/ha fatömeg
- Page 97 and 98: terelı rotor nem vesz részt az ap
- Page 99 and 100: kell állítani, mert a csúszótal
- Page 101 and 102: 5. A MINI VÁGÁSFORDULÓJÚ ENERGE
- Page 103 and 104: Ezért az egyes faültetvényekrıl
- Page 105 and 106: A szilárd biomasszákat, mint ener
- Page 107 and 108: indikátor kialakítása, amely nem
- Page 109 and 110: görgıs préseken készített 3-25
- Page 111 and 112: megállapítható, hogy két szakas
- Page 113 and 114: A vizsgálataim azt mutatják, hogy
- Page 115 and 116: leveleivel 3,8 % között változot
- Page 117 and 118: 6. AZ ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖS
- Page 119: 5.1. A kutatásaim megállapított
- Page 123 and 124: 8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsık
- Page 125 and 126: 22. BERNA, 1998. G. BERNA: Integrat
- Page 127 and 128: 65. GODFREY ET AL. 1996. GODFREY B.
- Page 129 and 130: 108. KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1995.
- Page 131 and 132: 147. MORISON, 2003. I. K. MORISON:
- Page 133 and 134: 188. SZERGÉNYI, 1997. SZERGÉNYI I
- Page 135 and 136: Abstract Ramon Ivelics Development
- Page 137 and 138: MELLÉKLETJEGYZÉK 2.1. sz. mellék
- Page 139 and 140: 4.20. sz. diagram: Pannónia nemesn
- Page 141 and 142: 4.6. sz. táblázat: Pannónia neme
- Page 143 and 144: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 145 and 146: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 147 and 148: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 149 and 150: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 151 and 152: Az energetikai faültetvények kör
- Page 153 and 154: 4.2. sz. melléklet: Fajtateszt elr
- Page 155 and 156: 4. Talajviszonyok Talajszelvények
- Page 157 and 158: Említésre méltó mésztartalom e
- Page 159 and 160: Tömeg (kg) 18 16 14 12 10 8 6 4 2
- Page 161 and 162: Tömeg (kg) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 4
- Page 163 and 164: Tömeg (kg) 12 10 8 6 4 2 0 4.5. sz
- Page 165 and 166: 4.1. sz. táblázat: A POPULUS NEMZ
- Page 167 and 168: Jelenlegi tıszám (db) 1 5 3 4 2 3
- Page 169 and 170: 4.6. sz. táblázat Pannónia nemes
7. ÖSSZEFOGLALÁS<br />
A fejlett országok számára az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági,<br />
politikai stabilitásuk nagymértékben függ a nem megújuló, fosszilis energiahordozóimporttól.<br />
Ezért már az 1970-es évek elsı felében, az elsı olajválságot követıen<br />
megalakult az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energia Ügynökség), amely<br />
a fenntartható energiagazdálkodással foglalkozott, foglalkozik.<br />
Az 1980-as <strong>és</strong> az 1990-es években, valamint a XXI. század elején a FAO, illetve az IEA is<br />
létrehozta az energetikai célú biomassza termel<strong>és</strong> témában a nemzetközi kutatási<br />
programjait (Pl.: FAO Európai Mezıgazdasági Energia Együttmőköd<strong>és</strong>i Hálózata (CNRE)<br />
„Biomassza termel<strong>és</strong> energia célra” címő programja, IEA Bioenergy különbözı rövid<br />
vágásfordulójú faültetvény kutatásai, IEA Task 30 Short Rotation Crops for Bioenergy<br />
System), amelyekhez a világ meghatározó energetikai célú biomassza kutatói csatlakoztak.<br />
Nagyfokú energetikai célú biomassza <strong>és</strong> dendromassza termeszt<strong>és</strong>i <strong>és</strong> hasznosítási<br />
kutatások folytak/folynak.<br />
A kutatók egyetértenek, hogy a társadalom, a gazdaság, az ipar növeked<strong>és</strong>e egyre több<br />
faanyagot igényel. Az energetikai fejleszt<strong>és</strong>ek hatására a növekvı alapanyagigényt a<br />
term<strong>és</strong>zetszerő erdık nem tudják kielégíteni, ezért a rövid vágásfordulójú faültetvények<br />
termeszt<strong>és</strong>e szinte az egyetlen megoldás a term<strong>és</strong>zetes <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetszerő erdık<br />
tehermentesít<strong>és</strong>ére. A szükségletek túl gyors ütemben növekednek ahhoz, hogy a<br />
term<strong>és</strong>zetes erdık azokat el tudják látni. Az ipar, az energetika egységes minıségő, nagy<br />
mennyiségő faanyagot igényel. Az energetikai <strong>és</strong> egyéb szükségletek kielégít<strong>és</strong>ének<br />
feltétele, hogy a faanyag önköltségi ára minél jobban csökkenjen, amely csak a mini<br />
vágásfordulójú faültetvényekkel lehetséges.<br />
A kutatók döntı többsége egyetért azzal is, hogy a dendromassza hasznosítása, mint<br />
biológiai eredető energiahordozó, közvetlen <strong>és</strong> közvetett gazdasági hatásokat eredményez.<br />
Az egységnyi energia-elıállítás költségeinek csökken<strong>és</strong>e közvetlen gazdasági hatás.<br />
Közvetett gazdasági hatás viszont a mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények<br />
termeszt<strong>és</strong>sel összefüggı globális, valamint eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> környezetvédelmi problémák<br />
hatásának csökkent<strong>és</strong>e.<br />
A minirotációs energetikai faültetvények, mint biológiai energiaforrások hasznosítása <strong>és</strong><br />
hasznosításának terjed<strong>és</strong>e csak r<strong>és</strong>zben mőszaki, biológiai kérd<strong>és</strong>. A mőszaki, biológiai<br />
eredmények csak megfelelı gazdasági, politikai rendszerben hasznosulhatnak.<br />
A doktori értekez<strong>és</strong> kiterjed az energetikai célú elsısorban mini vágásfordulójú<br />
faültetvények kérd<strong>és</strong>körben, a szerzı által az elmúlt 5 évben végzett kutatásokra <strong>és</strong> azok<br />
eredményeire.<br />
A Tatai Parképítı Rt. <strong>és</strong> a Pannonpower Holding Rt. területén, valamint egyéb kisebb<br />
kiterjed<strong>és</strong>ő területeken, a <strong>Nyugat</strong>-<strong>Magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> Energetikai Tanszékének<br />
témavezet<strong>és</strong>ével hazánkban elsıként telepített energetikai célú minirotációs faültetvények,<br />
illetve egyéb területeken elhelyezkedı energetikai célú faültetvények kutatása történt meg.<br />
A disszertáció elemzi az energiapolitikát Magyarországon <strong>és</strong> az Európai Unióban a<br />
dendromassza energetikai hasznosítása szempontjából.<br />
115
Change language