Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
A megújulók hasznosítása nemcsak a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlıdéshez járul hozzá, hanem ösztönzi a helyi munkahelyteremtést, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, lehetıvé teszi az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kyotói Jegyzıkönyvben foglalt célkitőzések gyorsabb megvalósulását és kedvezıen hat a társadalmi kohézióra, ami alapfeltétele az EU jövıbeni fejlıdéséhez. Ennek köszönhetıen mára az energia-, a mezıgazdasági- és a környezetvédelmi politika szerves részévé váltak a megújuló energiaforrások. Az Unió régi 15 tagállamában a megújuló energiák részaránya jelenleg 5,3 % (2.2. sz. táblázat), mely jelentısen magasabb a hazai adatnál, ám jelentısen elmarad a kívánatos mértéktıl. 2.2. sz. táblázat: A megújuló energia részaránya az EU régi tagállamaiban Ország Részarány Ország Részarány Ausztria 24,3% Luxemburg 1,4% Belgium 1,0% Németország 1,8% Dánia 7,3% Olaszország 5,5% Egyesült Királyság 0,7% Portugália 15,7% Finnország 21,3% Spanyolország 5,7% Franciaország 7,1% Svédország 25,4% Görögország 7,3% EU-15 összesen 5,3% Hollandia 1,4% Írország 2,0% Forrás: SZAJBERT, 2005. in BAI, 2006. MAGYARORSZÁG 3,6% A megújuló energiaforrások részarányának növelése érdekében elsı lépésként, 1996-ban elkészült a megújuló energiaforrások fejlesztésével foglalkozó Zöld Könyv, majd 1998-ban a teljes stratégiai fejlesztési programot tartalmazó Fehér Könyv. A program célja egy integrált piac megteremtése és versenyhelyzet kialakítása az energiaellátás területén, mert csak így biztosítható az olcsó energia, valamint a gyártóipar versenyképessége. E feladatba az energiaárak leszorítása is beletartozik. Ezen kívül kötelezı a kapcsolt hıtermelés (kogeneráció, trigeneráció) és a megújuló energiák alkalmazásának elımozdítása. (BIOENERGY, 2002., FEHÉR KÖNYV, 1997., VAJDA, 2001.) Az Európai Unió megújuló energiaforrás fejlesztési koncepciója azt tőzte ki célul, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelésével jelentıs mértékben elısegíthesse a globális üvegházhatást okozó gázok 2010-ig mintegy 15%-kal való csökkentésére vonatkozó nemzetközi egyezményekben rögzített követelmények teljesítését. A koncepció megvalósításának egy további indoka az EU energiaimport függıségének csökkentése. Jelenleg az EU tagországok energiaszükségletük mintegy 50%-át importból fedezik. Ez az arány jelentısebb energiapolitikai intézkedések megtétele nélkül 2020-ig elérheti a 70%-ot. (BOHOCZKY, 1994., BARÓTFI, 2000., MAROSVÖLGYI, 2004.) A fejlesztési program legfontosabb célja, hogy tíz év alatt a megújuló energiaforrások részesedése az EU 15 (EU 25) tagországában kétszeresére, kb. 12%-ra növekedjék, aminek feltétele, hogy az egyes megújuló energetikai technológiák fejlesztését illetıen teljesüljenek a korábbi fejlesztési koncepciókban rögzített mőszaki célkitőzések. Ennek érdekében az Európai Unió a K+F keretprogramjain belül kiemelt pénzügyi támogatást biztosít a racionálisnak megítélt fejlesztési programok teljesítéséhez és a korábban 6
megfogalmazott mőszaki, gazdasági és egyéb akadályok elhárítására. Ezzel olyan átfogó intézkedéseket helyez kilátásba, amelyek az energiapiac, a környezetvédelem, az agrárgazdaság, a regionális és vidékfejlesztési politika, a munkaerı-gazdálkodás, az adózási és versenyszabályok, a kutatás és fejlesztés, valamint az oktatás területeire egyaránt kiterjednek. (POÓS, 1999.) A fejlesztési koncepció a megújuló energiaforrások körébe sorolja a napenergiát, a szél- és víz energiát, a biomasszát és a geotermikus energiát, elsısorban hı- és villamos energiaellátás céljaira, valamint a biomassza eredető energiahordozók motor hajtóanyagként történı hasznosítását. Az EU tagországokban a megújuló energiaforrások részaránya 1990-1995 között 5,0%-ról csupán 5,3%-ra növekedett. Legmagasabb Svédországban (26,7%), Ausztriában (23,3%), Finnországban (20,9%) és Portugáliában (16,9%), elsısorban azon országokban, ahol a biomassza energetikai hasznosítása már jelenleg is számottevı. (DENCS ET AL. 1999.) BAI, 2006. szerint a vízenergia mellett a biomassza képviseli a legnagyobb részarányt a megújulók között, jelentıségét viszont növeli univerzális felhasználhatósága, szemben a vízenergiával, mely csak elektromos energia elıállítására alkalmas. A villamosenergiatermelésben a megújulók részarányában várható a legnagyobb, a következı három évtizedben mintegy háromszoros növekedés. (BAI, 2006.) 2.3. sz. táblázat: Az EU megújulókkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályai Évszám Jogszabály 1974 Határozat az energiatakarékossági politikák fejlesztésérıl 1980-1990 Energiapolitikai célkitőzések meghatározása 1986-1995 Újabb közös energetikai célkitőzések meghatározása 1995 Fehér Könyv a Közösségi energiapolitikáról 1996 96/92/EC: az energiapiac liberalizációjáról 1997 8522/97. sz. határozat („Zöld Könyv”) 1999 Felkészülés a Kyotoi Jegyzıkönyv végrehajtására 2001 2001/77/EKr : megújuló erıforrásokból származó energia elterjedésének támogatása 2002 Sevillai keret-megállapodás a megújítható energiaforrások fejlesztésérıl 2003 A villamos energia határokon keresztül történı kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrıl (1228/2003/EKr) A villamos energia belsı piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl (2003/54/EKr) Az üvegházgázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról (a 96/91/EK irányelv módosítása, 2003/87/EKr) 2003/30 EKr a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról 2004 a hasznos hıigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsı energiapiacion való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (2004/8/EKr) Források: SZAJBERT, 2005., BOHOCZKY, 2004., GİGÖS, 2005. in BAI, 2006. 7
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7 and 8: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 9 and 10: 1.1. A kutatás célkitőzései A d
- Page 11: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
A megújulók hasznosítása nemcsak a környezetvédelemhez <strong>és</strong> a fenntartható fejlıd<strong>és</strong>hez<br />
járul hozzá, hanem ösztönzi a helyi munkahelyteremt<strong>és</strong>t, biztonságosabbá teszi az<br />
energiaellátást, lehetıvé teszi az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez<br />
csatolt Kyotói Jegyzıkönyvben foglalt célkitőz<strong>és</strong>ek gyorsabb megvalósulását <strong>és</strong> kedvezıen<br />
hat a társadalmi kohézióra, ami alapfeltétele az EU jövıbeni fejlıd<strong>és</strong>éhez. Ennek<br />
köszönhetıen mára az energia-, a mezıgazdasági- <strong>és</strong> a környezetvédelmi politika szerves<br />
r<strong>és</strong>zévé váltak a megújuló energiaforrások. Az Unió régi 15 tagállamában a megújuló<br />
energiák r<strong>és</strong>zaránya jelenleg 5,3 % (2.2. sz. táblázat), mely jelentısen magasabb a hazai<br />
adatnál, ám jelentısen elmarad a kívánatos mértéktıl.<br />
2.2. sz. táblázat: A megújuló energia r<strong>és</strong>zaránya az EU régi tagállamaiban<br />
Ország R<strong>és</strong>zarány Ország R<strong>és</strong>zarány<br />
Ausztria 24,3% Luxemburg 1,4%<br />
Belgium 1,0% Németország 1,8%<br />
Dánia 7,3% Olaszország 5,5%<br />
Egyesült Királyság 0,7% Portugália 15,7%<br />
Finnország 21,3% Spanyolország 5,7%<br />
Franciaország 7,1% Svédország 25,4%<br />
Görögország 7,3% EU-15 összesen 5,3%<br />
Hollandia 1,4%<br />
Írország 2,0%<br />
Forrás: SZAJBERT, 2005. in BAI, 2006.<br />
MAGYARORSZÁG 3,6%<br />
A megújuló energiaforrások r<strong>és</strong>zarányának növel<strong>és</strong>e érdekében elsı lép<strong>és</strong>ként, 1996-ban<br />
elk<strong>és</strong>zült a megújuló energiaforrások fejleszt<strong>és</strong>ével foglalkozó Zöld Könyv, majd 1998-ban<br />
a teljes stratégiai fejleszt<strong>és</strong>i programot tartalmazó Fehér Könyv. A program célja egy<br />
integrált piac megteremt<strong>és</strong>e <strong>és</strong> versenyhelyzet kialakítása az energiaellátás területén, mert<br />
csak így biztosítható az olcsó energia, valamint a gyártóipar versenyképessége. E feladatba<br />
az energiaárak leszorítása is beletartozik. Ezen kívül kötelezı a kapcsolt hıtermel<strong>és</strong><br />
(kogeneráció, trigeneráció) <strong>és</strong> a megújuló energiák alkalmazásának elımozdítása.<br />
(BIOENERGY, 2002., FEHÉR KÖNYV, 1997., VAJDA, 2001.)<br />
Az Európai Unió megújuló energiaforrás fejleszt<strong>és</strong>i koncepciója azt tőzte ki célul, hogy a<br />
megújuló energiaforrások arányának növel<strong>és</strong>ével jelentıs mértékben elısegíthesse a<br />
globális üvegházhatást okozó gázok 2010-ig mintegy 15%-kal való csökkent<strong>és</strong>ére<br />
vonatkozó nemzetközi egyezményekben rögzített követelmények teljesít<strong>és</strong>ét. A koncepció<br />
megvalósításának egy további indoka az EU energiaimport függıségének csökkent<strong>és</strong>e.<br />
Jelenleg az EU tagországok energiaszükségletük mintegy 50%-át importból fedezik. Ez az<br />
arány jelentısebb energiapolitikai intézked<strong>és</strong>ek megtétele nélkül 2020-ig elérheti a 70%-ot.<br />
(BOHOCZKY, 1994., BARÓTFI, 2000., MAROSVÖLGYI, 2004.)<br />
A fejleszt<strong>és</strong>i program legfontosabb célja, hogy tíz év alatt a megújuló energiaforrások<br />
r<strong>és</strong>zesed<strong>és</strong>e az EU 15 (EU 25) tagországában kétszeresére, kb. 12%-ra növekedjék, aminek<br />
feltétele, hogy az egyes megújuló energetikai technológiák fejleszt<strong>és</strong>ét illetıen<br />
teljesüljenek a korábbi fejleszt<strong>és</strong>i koncepciókban rögzített mőszaki célkitőz<strong>és</strong>ek. Ennek<br />
érdekében az Európai Unió a K+F keretprogramjain belül kiemelt pénzügyi támogatást<br />
biztosít a racionálisnak megítélt fejleszt<strong>és</strong>i programok teljesít<strong>és</strong>éhez <strong>és</strong> a korábban<br />
6
Change language