Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

1,6 mm közötti mérettartományban található az alapanyag 50-60%-a, és a maradék 1,6-12
mm között. (5.30. sz. diagram a mellékletben.) Megpróbáltunk biobrikettet elıállítani. A
biobrikett a kezünkkel szétmorzsolható, és csak nagyon rövid 3-5 cm hosszú, vagy ennél
kisebb darabok állíthatók elı. A sőrősége 1 g/cm 3 alatti, amely a nem megfelelı
alapanyagnak és sőrőségének köszönhetı.
Megállapítható tehát, hogy ez az energianövény csak akkor használható fel gazdaságosan
és eredményesen a biobrikett-gyártáshoz, ha a gépi aprítását sikerül megoldani.
A kínainád szubtrópusi és trópusi fő, Afrika és Ázsia egyes területein ıshonos. A
bambusznádhoz hasonlít, de a cukornáddal áll közelebb rokonságban. A humuszos laza
talajt kedveli, az elárasztást alig tőri. A nádhoz hasonló növény. Nagy hozamú és évelı. A
gyors növekedési rátája miatt alkalmas energia célú ültetvények elıállítására. A gyakorlat
azt mutatja, hogy azon területek a leginkább megfelelıek, amelyek a legjobban alkalmasak
a kukorica termelésére. A Miscanthussal telepített területek környezetileg is értékesek,
mivel szennyvíz-felszívó területekként szolgálhatnak. (Az elsı évben 2-5 tonna, a második
évben 7-16 tonna, a harmadik évben már a hozam 20-40 tonna/ha zöld anyag.) (DENCS ET
AL., 1999.)
A Miscanthus növény a Tata-i Parképítı Rt. kísérleti ültetvényeirıl származott. A növény
hazai nemesítési tevékenység eredményeként áll rendelkezésünkre, és megfelelı
termıhelyen energetikai biomassza elıállítására használható fel. Betakarítása a
kukoricaszár betakarítására alkalmas gépekkel történhet, de célszerőbb a betakarítását sorfüggetlen
vágószerkezettel szerelt járvaszecskázókat használni. Az elıállított szecskát
fedett, de az oldalán nyitott tárolóban helyeztük el, és ott természetes úton száradt. A
szecskaméret közvetlenül brikettálást nem tesz lehetıvé, ezért utánaprítást kellett
végeznünk. Az utánaprítás eredményeként brikettálható alapanyagot nyertünk.
A vizsgálataim alapján a brikettáláshoz felhasznált alapanyag nedvességtartalma 11-14 %,
átlagosan 13 % volt. A halmazsőrősége 0,152-0,154 g/cm3 közötti értékeket vett fel, amely
magasabb volt, mint a kender alapanyagé. A frakcióeloszlására jellemzı, hogy a 0-1,6 mm
közötti mérettartományban található az alapanyag 60-70%-a, és a maradék 1,6-12 mm
között. (5.7. sz. diagram a mellékletben.)
Az elıállított biobrikett sőrősége 1,09-1,30 g/cm3 között változott (5.8. sz. kép a
képmellékletben.), ugyanakkor találkoztunk 1 g/cm3-nél kisebb sőrőségő biobrikettekkel
is, mivel ezekben a biobrikettekben nem megfelelıen oszlott meg a szár és a termés
mennyisége. A biobrikettek nedvességtartalma 6-10 százalék közötti értéket mutatott,
átlagosan 7 %-os volt. A morzsolódási tényezıje elérte a nagyon jó export minıségő harkai
fabrikett minıségét, azaz 0,4-1,9 % közötti értékeket mértünk. A buga és a szár nem
megfelelı homogenizálása esetén, a morzsolódási tényezı magasabbá válhat, elérheti a 6
százalékot is, emiatt ezek a termékek csak másodosztályú biobrikettekként értékesíthetıek.
A biobrikett kirúgozása (tengelyirányú hosszváltozása), magasabb víztartalom esetén,
jelentıs lehet, mivel azok az anyagok, amelyek parás-szivacsos belet tartalmazó
növényekbıl származnak, nehezebben brikettálhatók, mert a bélanyagban levı levegı
légpárna-hatást eredményez, és a biobrikett a kitolást követıen jelentıs mértékben
kirúgózhat.Ugyanakkor a szilárd, sima felülető növényi szárak csak az átlagosnál
jelentısen nagyobb nyomások mellett brikettálhatók, mert a részecskék filcelıdési
képessége kicsi.A kínainádból készült biobrikett hamutartalma levelei nélkül 2,8 %,
108