Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

A vizsgálataim azt mutatják, hogy a nemesnyár apríték sőrősége 0,182 – 0,188 g/cm 3
között változott (átlagos értéke 0,185 g/cm 3 ).
A tapasztalataim alapján az elıállított nemesnyár biobrikett sőrősége 1,06 és 1,11 g/cm 3
között változott, átlagosan mintegy 1,09 g/cm 3 -rel számolhatunk. A hagyományos
biobrikett sőrőségéhez viszonyítva ez az érték valamivel alulmarad a többi faporból és
faforgácsból készülı biobrikett sőrőségénél.
A nemesnyár apríték frakcióeloszlására jellemzı, hogy a 0-1,6 mm közötti
mérettartományban található az alapanyag 40-50%-a, és a maradék 1,6-12 mm között. (5.7.
sz. diagram a mellékletben.)
A nemesnyár apríték nedvességtartalma, valamivel magasabb, mint a hagyományos
fabrikett alapanyagául szolgáló faporok és faforgácsok, igaz a kedvezıtlen minıségő nyír
nedvességtartalmát nem haladja meg. Számszerősítve a nyár apríték nedvességtartalma 13-
14 %, átlagosan 14 %, így a nyár biobrikett nedvességtartalma pár százalékkal csökken,
10-12 %-ot ér el a préselés után.
Az új vizsgálati módszereink közül ütıszilárdsági vizsgálatot is végeztem a nemesnyár
biobriketten. A morzsolódási tényezıje 1 % alatt maradt, mely érték nagyon jónak
mondható. A nemesnyár aprítékból készülı biobrikett hamutartalma 1,5-2,5 %-ot ért el,
amely meghaladja a fabrikettek hamutartalmát. Tehát ebbıl a szempontból az energetikai
faültetvény alapanyagú biobrikett tulajdonsága kedvezıtlenebb, mint a hagyományos
alapanyagból elıállított biboriketté. (Marosvölgyi et al., 2003.b)
Összefoglalva a vizsgálati eredményeket, megállapítottam, hogy a nemesnyár aprítékból
nagyon jó állékonyságú, export minıségő biobrikett állítható elı (5.7. sz. kép a
képmellékletben.) A nyír faporral és faforgáccsal bekeverve ugyancsak jó minıségő
biobrikett állítható elı, amely a nemesnyár apríték kedvezı hatásának tudható be, ugyanis
a nyír faporokból és faforgácsokból csak másodosztályú vagy még értékesítésre sem
alkalmas biobrikett állítható elı.
A rostkender nagyon sokoldalú növény. Szára rostokat tartalmaz, magvaiból olaj nyerhetı,
illetve narkotikum tartalmú gyanta található a felsı levelek és a virágos részek
mirigyszıreiben. Különbözı változatai és mővelésének különbözı típusai használatosak
attól függıen, hogyan hasznosítják. A textiliparban, a papíriparban és más ipari területen
használják fel. Széleskörő felhasználhatósága vezetett a kender Nyugat-Európai
termıterületének növekedéséhez. (MAROSVÖLGYI, 2001.a)
Az energiakendert a Szarvasi Fıiskola Környezettudományi Kar kutatói fejlesztik. A fı cél
az, hogy nagy hozamú, könnyen betakarítható kendert kísérletezzenek ki, amely az ipari
hasznosítás mellett lehetıvé teszi az energetikai hasznosítást is. (Szarvason hektáronként
10-15 t szárazanyag termést értek el.) (DENCS ET AL., 1999.)
A próbálkozás részben eredménytelennek bizonyult. A kender szívós rostjai ellenálltak a
tárcsás- és a lengıkéses aprítógépnek is, így nem sikerült a biobrikett-gyártás
szempontjából megfelelı aprítékot létrehozni.
A vizsgálataim alapján az alapanyag nedvesség tartalma 10-12 %, átlagosan 12 %,
sőrősége pedig 0,110-0,136 g/cm 3 között változik. A frakcióeloszlására jellemzı, hogy a 0-
107