Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

megállapítható, hogy két szakasz különíthetı el mind a nyír, mind a vegyes biobrikettek
esetében. (5.5-6. sz. diagramok a mellékletben.) Az elsı szakasz az elsı 10-15 napot
foglalja magába, ahol az elemi biobrikett részecskék csak egy, illetve két irányból vehetik
fel a vizet. A 2. szakasznál (a következı 10-15 nap) már a biobrikett elemi brikettekre esik
szét, így a biobrikett szétnyílik, és a részecskék három irányból veszik fel a vizet. Ez
alapján az elsı szakaszban lassúbb a vízfelvétel, a második szakaszban pedig gyorsabb,
mely folyamat a biobrikett széteséséhez vezet. Az egységnyi hosszváltozás ábrán
tapasztalható három szakasz. Az elsı szakasz az elsı 10 napot foglalja magába, ahol
érdemi hosszváltozás nem figyelhetı meg. A következı 8-10 nap az elemi részecskék
széteséséig tart, majd a harmadik szakaszban felgyorsul a vízfelvétel, a részecskék
háromirányú vízfelvétele miatt. A nyír biobrikett vízfelvétele eltér a vegyes biobrikettétıl.
Ez igazán az 5.6. sz. diagramon látható, ahol a vegyes biobrikett vízfelvétele a 3.
szakaszban lassul, nagyobb tömörsége miatt, a nyír biobriketté pedig gyorsul, amely a nyír
alapanyag kedvezıtlen tulajdonságából adódik. Megállapítható tehát, hogy a vízfelvétellel
kapcsolatos módszerek összehasonlításra alkalmasak, és ezért a következıkben ilyen
módszereket is felhasználunk a biobrikettek minıségi vizsgálatánál.
5.3.3.3. Hamutartalom és főtıérték meghatározása
A kutatásaim kiterjedtek a hamutartalom mennyiségének meghatározása. A fabrikettek
hamutartalmának értéke 0,8-1,8 % között változott. Az eltérı alapanyagokat tartalmazó
biobrikettek között érdemi elkülönülés nem tapasztalható. A hamutartalom átlagos értéke
1,3 % volt. A mérést CARLO-ERBA gyártmányú CHNS EA1108 Elemanalizátorral
végeztem a Veszprémi Egyetem Kémiai Mőveleti Tanszékén. A harkai fabrikett főtıértéke
átlagosan 17,3-18,6 MJ/kg között változik. A főtıérték meghatározását a Veszprémi
Egyetem Kémiai Mőveleti Tanszékével együttmőködve, egy Berthelot – Mahler-féle
kaloriméterrel határoztam meg.
5.3.3.4. A faforgácsokkal és faporokkal végzett kísérleti eredmények összefoglalása
Tehát vizsgálataim alapján a harkai fabrikett sőrősége magasabb, mint a fa természetes
sőrősége, mivel elérheti a 0,9-1,4 g/cm 3 -t. Tapasztalataim szerint a présgépben fellépı hı
és nyomás miatt, a biobrikett nedvességtartalma is kedvezıbb, ezáltal jobb a főtıértéke is,
mint a különbözı biomassza melléktermékek energetikai hasznosítása során létrejövı
főtıértékeknek. Méréseim azt mutatják, hogy a harkai fabrikett hamutartalma kicsi 2%
alatt marad, tehát a fa alapanyagú fabrikett környezetbarát tüzelıanyag. Nem salakosodik,
kevesebb szennyezı anyag jut a természetbe. Elégetése során alig szabadul fel SO2.
Továbbá megállapítható, hogy a harkai fabrikett nedvszívási tulajdonsága is megfelelı. A
fabrikett páradús környezetben 3-4 hétig sem esik szét alkotóelemeire, tüzelıraktárban
több hónapig is eltartható. Tapasztalatom szerint morzsolódási tényezıje 3 % alatt maradt,
amely lehetıvé teszi szállítását, illetve megszőnik az energiahordozó szezonális jellege,
amely nagy elınyt jelent a többi más biomassza energiahordozóval szemben. A harkai
biobrikett főtıértéke viszonylag magas, eléri a 17,3-18,6 MJ/kg-ot, tehát a főtıértéke 40
%-kal nagyobb a tőzifáénál, mely közel megegyezik a barnaszén főtıértékével.
Energiasőrősége pedig 23-24 MJ/dm 3 , égéshıje pedig 19-20 MJ/kg. (Képmellékletben:
Elsı osztályú és másodosztályú fabrikettek a 5.5-5.6. sz. képeken.)
A harkai Biobrikett Kft.–nél egy új probléma jelentkezik. A hagyományos biobrikett
elıállításához a környéken nem található több fahulladék alapú nyersanyagforrás, mivel a
faipari üzemek vagy felhasználják saját céljaik kielégítésére faporaikat és faforgácsaikat,
vagy gazdaságtalanul nagyobb távolságból kellene az alapanyagot beszerezni. Tehát
Harkán a faalapú nyersanyagbázis elérte végleges méretét, ezért újabb lignocellulózokat
105