Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Megvalósult egy nagyobb kapacitású gép üzembe helyezése. A nagyobb kapacitású gép
kiválasztása a rendelkezésre álló üzemi terület maximális kihasználását célozva történt
meg. A korábbi 150 kg/h kapacitású gép helyére így egy BRIK B70 típusú, 800 kg/h
névleges teljesítményő présgép került. (Képmelléklet: 5.1-4. sz. képek.) A gép mind a
hagyományos brikett készítésére, mind az új alapanyagokkal történı kísérleti
brikettáláshoz használható. A présgép telepítése úgy történt, hogy hozzá a lehetséges
leghosszabb hőtıcsatorna szerelésére legyen lehetıség. A gépsor végén megteremtették a
méretre darabolás és a csomagolás feltételeit is. Az exportra kerülı termék dobozolt
formában (raklapokon), a belföldre szánt brikett mőanyag zsákos csomagolással kerül
forgalomba.
5.3.3. Az új vizsgálati módszerek bemutatása
A biobrikettek értékelési módszereinek fejlesztése céljából kísérleteket kezdtem. Több még
eddig nem alkalmazott módszer bevezetésére került sort, a biobrikettek pontosabb
összehasonlítására, értékelésére.
5.3.3.1. Morzsolódási tényezı meghatározása
A biobrikett egyik legfontosabb kezelhetıségi tényezıje az állékonysága. Elvárás ugyanis
az, hogy a csomagolás, szállítás és tárolás közben a brikett ne morzsolódjon. Ezt a
morzsolódási tényezıvel fejezhetjük ki. A briketteket erre a célra kialakított készülékben –
acélketrecben - dinamikus hatásoknak kitéve fárasztottam. Sem az Európai Unióban, sem
Magyarországon nem végeztek még ilyen kísérletet, vagy kezdetleges állapotban jár a
kialakításuk. Így az acélketrec méreteit meghatároztam, és a villanymotor által létrehozott
fordulatszámot is a kutatás során határoztam meg. (A vizsgáló berendezés 20*20*45 cm-es
téglatest, amelynek oldalain 6*8 mm-es drótháló található. A ketrecet egy villanymotor
hajtja meg. A morzsolódási mérés közben a ketrec fordulatszám 40 percenként.) A
vizsgálatok közben mértem a leváló részek mennyiségét és számítottam a morzsolódást.
Megállapítható volt, hogy a fabrikett morzsolódási tényezıje 0,2-2,8 % között változott,
amelynek átlagos 0,7 %-os értéke igen jó minıségőnek mondható.
5.3.3.2. Nedvszívási kísérletek
A nedvszívás a relaxálás egyik fajtája, ami végsı esetben a biobrikett széteséséhez vezet.
A nedvszívás a brikett gyártási módjától, illetve a brikett anyagának nedvesség tartalmától
függ. Méréseim tehát kiterjedtek, a biobrikettek nedvszívó képességének vizsgálatára is. A
módszer lényege az, hogy vizsgáljuk a biobrikett nedvszívását, a vízfelvétel közben
bekövetkezı méretváltozásokat a tengely irányban és az átmérıben. A viszonylag laza
szerkezet és a biobrikett csak súrlódásos kötései következtében, a környezetbıl könnyen és
gyorsan vesz fel nedvességet. A vizsgálatot addig folytattam, míg a brikett szét nem esett.
A módszer részben praktikus információkkal szolgál, részben összehasonlításra ad
lehetıséget. A vizsgálatot az adott biobrikettekkel páradús térben folytattam
(szobahımérsékleten, normál nyomáson), és idınként (naponta) történtek kontrollmérések.
Minél tömörebb a biobrikett, annál lassúbb a vízfelvétel, és minél szilárdabb
kötések tartják össze a részecskéket, annál kisebb a méretnövekedés az átmérıben.
Nedvszívó képesség vizsgálatot végeztem nyír és vegyes (bükk, tölgy) biobrikettek esetén.
A tömörség és a nedvszívás közötti kapcsolatot jól mutatja az átmérı növekedés ábra. (5.3.
sz. diagram a mellékletben.) A közel azonos induló átmérıvel rendelkezı nyír biobrikett
átmérıváltozása szignifikánsan nagyobb, mint a vegyes biobriketté. A hosszváltozás
esetén, a nyír biobrikett kisebb induló hosszméret esetén is közel hasonló méretnövekedést
mutat, azaz a fajlagos méretnövekedés nagyobb. (5.4. sz. diagram a mellékletben.) A
relatív méretnövekedést is meghatároztam és ábrázoltam. A relatív változás esetén
104