Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
dendromasszából származó biotüzelıanyagokkal. Azonban természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az energiafő elégetésekor sokkal több kálium, szilícium és klór szabadul fel, mint az energiafánál. Ez kedvezıtlenebb tulajdonságokat kölcsönöz az energiafőnek, mert elégetése során sokkal korrozívabb, mint a dendromassza. Ezért a késıbbiekben szükséges olyan indexek kidolgozása, amelyek figyelemmel vannak a káros hamualkotók hatására. Az összehasonlítást elvégeztem a biobriketteknél, ahol a fás lignocellulóz alapú brikettek FVI értékei jóval nagyobbak, mint a lágyszárú lignocellulóz alapú biobrikettek FBVI értékei. Ez elsısorban a lágyszárúak, általában főfélék magas hamutartamának köszönhetı. 5.3. A biobrikett (fabrikett, egyéb lignocellulóz brikett) elıállításával kapcsolatos, mőszaki- és anyagvizsgálatok, valamint azok eredményeinek hasznosulása 5.3.1. A biobrikett-gyártásról általában A brikett-gyártás az aprítással ellentétes mőveletnek, a darabosításnak egyik módja. A brikett-gyártás során az aprószemcsés laza anyagból megfelelı nyomással üregekben – a nyersanyag minıségétıl függıen, kötıanyaggal vagy anélkül – tömör alaktestek: brikettek, tabletták, blokkok, téglák készíthetık. Iparilag legelterjedtebb a szenek brikettálása, de érceket, tızeget, kısót, különféle takarmánykeverékeket és számos hulladék anyagot, mint napraforgó-, kávé-, rizshéjat, főrészport, maradványokat stb. is brikettálnak. A szükséges nyomás a brikettálandó anyag minıségétıl függ. Ugyanakkor a melléktermékek közvetlen tüzelését nagymértékben gátolja azok terimés jellege, a szállítás és szárítás oldásának nehézsége. Ezen okok miatt tüzelésre csak a keletkezés helyének szők környezetében lehet gondolni. A biobrikett nagyobb távolságra is viszonylag gazdaságosan szállítható, megszőnik szezonális jellege. (LÁNG, 1985.) A tüzelési célra alkalmas biobrikett legfıbb jellemzıje a nagy sőrőség, ill. tömörség (1-1,4 g/cm 3 ). A melléktermékekbıl a biobrikettet kötıanyag nélkül készítik, célszerő lehet azonban különbözı melléktermékek összekeverése, ill. bekeverése is, de a biobrikettnél kötıanyag felhasználása nélkül végzik a gépek a tömörítést. Magyarországon különbözı típusú és mőködési elvő présgépeket használnak (csigás, dugattyús). A gépek préselési energiaigénye eltérı. Legkisebb a dugattyús prések energiaigénye, a legnagyobb a csigás préseké, de ez a préselési technológia legkevésbé érzékeny az alapanyag nedvességtartalmára. A gépektıl függetlenül a préselvény tömörsége, pontosabban a fajlagos súlya alapvetıen meghatározza a fajlagos energiafelhasználást. (KOVÁCS, 1987., MAROSVÖLGYI, ET IVELICS, 2005.) A biobrikett-gyártás alapvetıen két technológiában folytatható. Ezek beruházási- és üzemeltetési költségeket tekintve alapvetıen eltérnek egymástól. Biobrikett állítható elı a már szárított faanyagot feldolgozó üzemek por- és finomforgács hulladékaiból, illetve az elsıdleges fafeldolgozás változó nedvességtartalmú, utánaprítást, szárítást, osztályozást és technológiai anyagmozgatást igénylı, főrészpor-, fa- és kéreghulladékaiból valamint mezıgazdasági és egyéb melléktermékekbıl. (KOVÁCS, 1988., MAROSVÖLGYI, 2001.) Különbséget kell tenni a brikett és a pellet között. Brikettnek nevezzük az 50 mm vagy ennél nagyobb átmérıjő, kör, négyszög, sokszög, vagy egyéb profilú tömörítvényeket, melyeket különbözı melléktermékekbıl állítanak elı. Pelletnek nevezzük a körcellás 102
görgıs préseken készített 3-25 mm átmérıjő tömörítvényt, amely a takarmánykeverék gyártó üzemek létesítésével vált széles körben ismertté. (BARÓTFI, 1998., KOVÁCS ,1997.) Tehát a pelletálás a biobrikett gyártás speciális változata. Kedvezı paraméterei miatt az utóbbi idıben igen nagymértékben terjed a tüzipellet gyártás. A biobrikett igen kedvezı tulajdonságokkal rendelkezı energiahordozó, de egy nagy hátránya van: méretei miatt kis tüzelıberendezések esetén nem, vagy csak igen nehezen oldható meg a tüzelıanyag automatizált betáplálása. Erre a célra az igen kis mérető (5-10 mm átmérıjő, és 10-25 mm hosszú) pellet sokkal jobban megfelel, mert csigás vagy cellás adagolóval igen pontos adagolással juttatható a tőztérbe, tehát egészen kis hı teljesítményő berendezések is jó hatásfokkal mőködtethetık vele. A pellet igen termelékenyen állítható elı. Az alapanyag por, forgács, apríték, szecska lehet. A gépben a termék elıállítása közben is folyik aprítás ırlés, ezért kevésbé finom szemcse mérető alapanyagot igényel, mint a dugattyús brikettálók. A pelletálás gépe a pelletáló. Két változata ismeretes a hengermatricás és a síkmatricás. Mindkét esetben járókerekek (görgık) préselik át az alapanyagot a matrica furatain. A görgık ırlést is végeznek. A pellet 0,7-0,9 g/cm 3 sőrőségő. Ömlesztett halmazsőrősége 600-650 kg/m 3 . (MAROSVÖLGYI, 2002.a) 5.3.2. A kísérleti brikettáló üzem mőszaki-technológiai jellemzıinek bemutatása és fejlesztése A Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszéke részt vesz a biobrikett-gyártás kutatás-fejlesztési programjában. A harkai Bio-brikett kft. és az Energetikai Tanszék pályázatot nyert, majd további fejlesztéseket az OM támogatásával, amelyet a KMFP pályázat keretében terveznek megvalósítani. A cél a biobrikett-gyártás nyersanyagbázisának és technológiájának fejlesztése, valamint az ezekhez kapcsolódó mőszaki-infrastrukturális fejlesztés megvalósítása. A célkitőzések megvalósításában partner a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszéke, amely a fejlesztésekhez kapcsolódó kutatási feladatokat látja el. A kutatási feladataim ehhez a projekthez kapcsolódan végeztem. Vizsgálataim célja a biobrikett-gyártás nyersanyagbázisának és technológiájának fejlesztése. Ugyanakkor a vizsgálataim kapcsolódnak az EU-5 „BIONORM” kutatási programhoz, amely a biológiai energiahordozók elıállításávalforgalmazásával és hasznosításával kapcsolatos EU szabványosítást készíti elı. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy egyéb lignocellulózok felhasználásával is készíthetı biobrikett. Új mőszaki megoldás alkalmazásával lehetıség nyílt az exportminıségő brikett gyártására a korábbinál nagyobb hányaddal és új anyagok termelésbe vonására került sor. Mintaértékő, környezetbarát energiahordozót biobrikettet állítottunk elı, melynek terméke az EU normatíváknak is megfelelı minıségő. Az üzem épületében korábban egy 150 kg/h névleges teljesítményő (tömegáram) MOD-BRICMATIC 1-50/130 típusú dugattyús présgép üzemelt. Az üzemben elıállított brikett alapanyaga fenyı-nyír-akác fapor keverék volt, amely a közeli fafeldolgozó üzemekben gyártási hulladékként termelıdött. A brikett névleges átmérıje 50 mm volt, 60%-a export-minıségő és ~1,1 g/cm3 sőrőségő 40%-a másodosztályú (hazai), ~ 0,9 g/cm3 tömörséggel. A brikett-gyártás az alapanyagot adó üzemekben termelıdı faforgács-hulladék mennyiségéhez igazodva meglehetısen változó ütemben zajlott. 103
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 77 and 78: − M - a kidöntött teljesfa töm
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
- Page 81 and 82: 4.9. sz. táblázat: a királyegyh
- Page 83 and 84: nedvességtartalmát és elemi öss
- Page 85 and 86: 4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNY
- Page 87 and 88: Kanadában; ahol 2-4 soros önjár
- Page 89 and 90: motorfőrésszel és vágástéri a
- Page 91 and 92: kiszállítás és nem kell megszak
- Page 93 and 94: 901. A nagy-mobilitású gépeknél
- Page 95 and 96: állományokban 25-50 t/ha fatömeg
- Page 97 and 98: terelı rotor nem vesz részt az ap
- Page 99 and 100: kell állítani, mert a csúszótal
- Page 101 and 102: 5. A MINI VÁGÁSFORDULÓJÚ ENERGE
- Page 103 and 104: Ezért az egyes faültetvényekrıl
- Page 105 and 106: A szilárd biomasszákat, mint ener
- Page 107: indikátor kialakítása, amely nem
- Page 111 and 112: megállapítható, hogy két szakas
- Page 113 and 114: A vizsgálataim azt mutatják, hogy
- Page 115 and 116: leveleivel 3,8 % között változot
- Page 117 and 118: 6. AZ ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖS
- Page 119 and 120: 5.1. A kutatásaim megállapított
- Page 121 and 122: 7. ÖSSZEFOGLALÁS A fejlett orszá
- Page 123 and 124: 8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsık
- Page 125 and 126: 22. BERNA, 1998. G. BERNA: Integrat
- Page 127 and 128: 65. GODFREY ET AL. 1996. GODFREY B.
- Page 129 and 130: 108. KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1995.
- Page 131 and 132: 147. MORISON, 2003. I. K. MORISON:
- Page 133 and 134: 188. SZERGÉNYI, 1997. SZERGÉNYI I
- Page 135 and 136: Abstract Ramon Ivelics Development
- Page 137 and 138: MELLÉKLETJEGYZÉK 2.1. sz. mellék
- Page 139 and 140: 4.20. sz. diagram: Pannónia nemesn
- Page 141 and 142: 4.6. sz. táblázat: Pannónia neme
- Page 143 and 144: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 145 and 146: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 147 and 148: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 149 and 150: Hozam (odt/ha/év) 30,0 28,0 26,0 2
- Page 151 and 152: Az energetikai faültetvények kör
- Page 153 and 154: 4.2. sz. melléklet: Fajtateszt elr
- Page 155 and 156: 4. Talajviszonyok Talajszelvények
- Page 157 and 158: Említésre méltó mésztartalom e
görgıs pr<strong>és</strong>eken k<strong>és</strong>zített 3-25 mm átmérıjő tömörítvényt, amely a takarmánykeverék<br />
gyártó üzemek létesít<strong>és</strong>ével vált széles körben ismertté. (BARÓTFI, 1998., KOVÁCS ,1997.)<br />
Tehát a pelletálás a biobrikett gyártás speciális változata. Kedvezı paraméterei miatt az<br />
utóbbi idıben igen nagymértékben terjed a tüzipellet gyártás.<br />
A biobrikett igen kedvezı tulajdonságokkal rendelkezı energiahordozó, de egy nagy<br />
hátránya van: méretei miatt kis tüzelıberendez<strong>és</strong>ek esetén nem, vagy csak igen nehezen<br />
oldható meg a tüzelıanyag automatizált betáplálása. Erre a célra az igen kis mérető (5-10<br />
mm átmérıjő, <strong>és</strong> 10-25 mm hosszú) pellet sokkal jobban megfelel, mert csigás vagy cellás<br />
adagolóval igen pontos adagolással juttatható a tőztérbe, tehát eg<strong>és</strong>zen kis hı teljesítményő<br />
berendez<strong>és</strong>ek is jó hatásfokkal mőködtethetık vele.<br />
A pellet igen termelékenyen állítható elı. Az alapanyag por, forgács, apríték, szecska lehet.<br />
A gépben a termék elıállítása közben is folyik aprítás ırl<strong>és</strong>, ezért kev<strong>és</strong>bé finom szemcse<br />
mérető alapanyagot igényel, mint a dugattyús brikettálók.<br />
A pelletálás gépe a pelletáló. Két változata ismeretes a hengermatricás <strong>és</strong> a síkmatricás.<br />
Mindkét esetben járókerekek (görgık) pr<strong>és</strong>elik át az alapanyagot a matrica furatain. A<br />
görgık ırl<strong>és</strong>t is végeznek. A pellet 0,7-0,9 g/cm 3 sőrőségő. Ömlesztett halmazsőrősége<br />
600-650 kg/m 3 . (MAROSVÖLGYI, 2002.a)<br />
5.3.2. A kísérleti brikettáló üzem mőszaki-technológiai jellemzıinek bemutatása <strong>és</strong><br />
fejleszt<strong>és</strong>e<br />
A <strong>Nyugat</strong>-<strong>Magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> Energetikai Tanszéke r<strong>és</strong>zt vesz a biobrikett-gyártás<br />
kutatás-fejleszt<strong>és</strong>i programjában. A harkai Bio-brikett kft. <strong>és</strong> az Energetikai Tanszék<br />
pályázatot nyert, majd további fejleszt<strong>és</strong>eket az OM támogatásával, amelyet a KMFP<br />
pályázat keretében terveznek megvalósítani. A cél a biobrikett-gyártás<br />
nyersanyagbázisának <strong>és</strong> technológiájának fejleszt<strong>és</strong>e, valamint az ezekhez kapcsolódó<br />
mőszaki-infrastrukturális fejleszt<strong>és</strong> megvalósítása. A célkitőz<strong>és</strong>ek megvalósításában<br />
partner a <strong>Nyugat</strong>-<strong>Magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> Energetikai Tanszéke, amely a fejleszt<strong>és</strong>ekhez<br />
kapcsolódó kutatási feladatokat látja el. A kutatási feladataim ehhez a projekthez<br />
kapcsolódan végeztem. Vizsgálataim célja a biobrikett-gyártás nyersanyagbázisának <strong>és</strong><br />
technológiájának fejleszt<strong>és</strong>e. Ugyanakkor a vizsgálataim kapcsolódnak az EU-5<br />
„BIONORM” kutatási programhoz, amely a biológiai energiahordozók elıállításávalforgalmazásával<br />
<strong>és</strong> hasznosításával kapcsolatos EU szabványosítást k<strong>és</strong>zíti elı.<br />
A kutatási eredmények azt mutatták, hogy egyéb lignocellulózok felhasználásával is<br />
k<strong>és</strong>zíthetı biobrikett. Új mőszaki megoldás alkalmazásával lehetıség nyílt az exportminıségő<br />
brikett gyártására a korábbinál nagyobb hányaddal <strong>és</strong> új anyagok termel<strong>és</strong>be<br />
vonására került sor. Mintaértékő, környezetbarát energiahordozót biobrikettet állítottunk<br />
elı, melynek terméke az EU normatíváknak is megfelelı minıségő. Az üzem épületében<br />
korábban egy 150 kg/h névleges teljesítményő (tömegáram) MOD-BRICMATIC 1-50/130<br />
típusú dugattyús pr<strong>és</strong>gép üzemelt.<br />
Az üzemben elıállított brikett alapanyaga fenyı-nyír-akác fapor keverék volt, amely a<br />
közeli fafeldolgozó üzemekben gyártási hulladékként termelıdött. A brikett névleges<br />
átmérıje 50 mm volt, 60%-a export-minıségő <strong>és</strong> ~1,1 g/cm3 sőrőségő 40%-a<br />
másodosztályú (hazai), ~ 0,9 g/cm3 tömörséggel. A brikett-gyártás az alapanyagot adó<br />
üzemekben termelıdı faforgács-hulladék mennyiségéhez igazodva meglehetısen változó<br />
ütemben zajlott.<br />
103