Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

2. A KUTATÁSI TÉMÁVAL KAPCSOLATOS ELİZMÉNYEK,
HELYZETELEMZÉS
2.1. Energiagazdálkodási, energiapolitikai elızmények
Szinte majdnem minden emberi tevékenységhez energiára van szükség. A társadalmak
fenntartásának és az életszükségletek kielégítésének elengedhetetlen feltétele az energia. A
fejlett, civilizált világban el sem tudjuk magunkat képzelni villamos- és hıenergia nélkül.
A kialakult ipari, mezıgazdasági, technológiai és gépesített világban az energia
felhasználás egyre nagyobb mértékben növekszik. Az elızı évtizedekben az országok saját
energia igényüket fosszilis és atomenergia segítségével látták el. Ekkor az
energiatermeléshez kapcsolódó környezeti hatások még nem teljesen körvonalazódtak,
amelyeket a mai világban már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Itt szükséges kiemelni
elsısorban az üvegházhatást, a savas esıket, amelyeket többek közt a fosszilis
energiahordozók égésébıl származó különbözı gázok okoznak.
Ilyen energiafelhasználás mellett bizonyos idın belül (50-100 év) a szén-dioxid tartalom a
légkörben megduplázódhat, amely az átlaghımérséklet (kb.: 0,5-1,5 °C) emelkedését
eredményezheti. A kén-dioxid pedig a savas esıket és a természetes vizek elsavanyodását
okozza. Ezek a tények felhívták a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosságra törekedni
kell, és a biológiai erıforrások egyre nagyobb mértékő hasznosítását kell elıtérbe helyezni.
(KACZ ET NEMÉNYI, 1998., MAROSVÖLGYI, 2001.a.)
A XX. század végére az emberiség energiaszükséglete hatalmas méreteket ért el és az
energiaigény tovább nıtt. 2000-ben a világ primerenergia-felhasználása valamivel több,
mint 400 EJ (exajoule = 10 18 J) volt. Az igények fedezésére 4,6 Gt kıolajat és 4,5 Gt
szenet, valamint 2,5 Tm 3 földgázt kellett kitermelni. A megújuló energiaforrások a
szükségletek 12-16%-át fedezték, 50-65 EJ értékben. Ezen belül a vízenergia 25 EJ-t, a
bioenergia (legnagyobb részt tőzifa) 25-40 EJ-t tett ki, míg a nap-, szél-, geotermikus
energia alig érték el az 1 EJ mennyiséget. (GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM, 2005.)
Ezzel szemben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2002-es adatai alapján a globális
primerenergia-felhasználás 2000-ben elérte a 0,355 ZJ-t (zettajoule = 10 21 J), a 2000-2030ra
vonatkozó elırejelzésük szerint a következı változásokra számíthatunk ebben az
idıszakban:
– 1,7 %/év növekedés az energia-fogyasztásban (30 év alatt összesen 66 %),
– 60 % növekedés az olaj-felhasználásban,
– a gázfelhasználás megduplázódása, melynek 60%-át erımővek használják fel,
– környezetvédelmi szempontok miatt csökkenni fog az atomenergia részaránya,
Kína és India ugrásszerően növekvı energia-igénye miatt nıni fog a szén szerepe.
(BAI, 2005.)
A WEC (2000) elırejelzése három változatban vizsgálta meg az energiafelhasználás
nagyságának és megoszlásának 2050-re várható változását (2.1. sz. táblázat). Az IEA
becslésének megfelel a WEC elırejelzése, de a viszonyítási alaphoz képest 2,5-3,5szeresére
nı a megújulókból származó mennyiség. Ennek a jövıképnek a megvalósulása a
bázisidıszakhoz képest 2,8-4,2 Gtoe (118-177 EJ) megújuló energia felhasználását tenné
szükségessé, melynek mintegy egynegyede lehetne biomassza.
4