V - Mensa HungarIQa

Közeledik a közgyûlés ideje! Ennek azonban 

nem sok köze van az elõzõ szám mellékleteként 

megjelent szavazólaphoz – az 

abban szereplõ módosító javaslatokkal 

ugyanis még a tavalyi „Mensa-parlament” 

foglalkozott. Hogy miért kellett egy évet 

várni a szavazásra? Mert ennyi idõbe telt, amíg a 

Nemzetközi Mensa tisztviselõi rábólintottak a magyar elõterjesztésre. 

A szabályok szerint az alapszabály-módosító javaslatokról elõször a 

Közgyûlés szavaz; aztán a Nemzetközi Mensa eldönti, hogy a javaslatok 

megfelelnek-e az általános Mensa-sztenderdnek, vagy sem; végül a nemzeti 

(jelen esetben a magyar) tagok postai szavazással dönthetnek a javaslatok 

sorsáról. (Arról már tényleg csak az érdekesség kedvéért, hogy az alapszabályunkat 

még el kell fogadtatni a cégbírósággal is, és ha õk visszadobják, akkor 

indul az egész elölrõl.) 

Itt tartunk most, miközben az internetes levelezési listán ismét tombol az alapszabály-módosítási 

láz. Azok kedvéért, akik csak most kapcsolódnak be a lista 

olvasásába, és esetleg idegenkednek az ottani hangulattól: aggodalomra 

semmi ok, eddigi tapasztalatok szerint még szinte mindenki kigyógyult a 

„módosítsuk-az-alapszabályt-én-tutira-megmondom-hogyan” betegségbõl. 

Egy évvel ezelõtt például olyan érdektelenre sikeredett a közgyûlés, hogy 

még az elnökségi tagok közül is volt hiányzó. Ezúton is szeretnék buzdítani 

mindenkit a részvételre! Sok fontos, a Mensa jövõjét alapvetõen befolyásoló 

kérdés dõl el ilyenkor. Utólag pedig nem illik visszafele kritizálni, hogy „én 

jobb szabályokat alkottam volna!” 

KedveseiM! 

És hogy ne csak a hivatalos dolgokról essék szó: nyomás táborozni! A 

Cserkészek már javában készítik elõ a programokat, gondoskodnak arról, 

hogy szeptember elsõ hétvégéje (negyedikétõl hetedikéig) mindenki számára 

emlékezetes maradjon. Fontos, hogy a szállást és az étkezést elõzetesen le kell 

foglalni a tábori ismertetõben leírt módon: interneten vagy telefonon. Ne 

késlekedj tovább, ha eddig még nem tetted meg, jelentkezz most! 

Találkozunk a MensaNyár programjain! 

• • • • • • • 

A következõ számunk lapzártája augusztus 22-én, pénteken lesz, 

megjelenni pedig várhatóan szeptember elsõ felében fog. 

AsztalLap 

A Mensa HungarIQa Egyesület lapja, 

megjelenik évi tíz alkalommal. 

Fõszerkesztõ: HEGYESI ZSÓFIA 

Felelõs szerkesztõ: SZAKÁLY ATTILA 

Szerkesztõ, korrektor: BENDER MÁRK 

Képszerkesztõ: SZANISZLÓ TAMÁS 

Mûvészeti szerkesztõ: ISTVÁNFY GERGÕ 

Közreadó és kiadó: 

Mensa HungarIQa Egyesület 

1223 Budapest, Mûvelõdés u. 12/B 

Nyomtatás: 

deMax Mûvek 

Felelõs vezetõ: Miklóssy János 

Terjeszti: 

Mensa HungarIQa Egyesület 

Kapják a Mensa HungarIQa Egyesület 

rendes tagjai. Nem fizethetõ elõ. 

Felelõs kiadó: 

Balanyi Bibiána elnök 

ISSN 1417-8249 

ASZTALLAP — A MENSA HUNGARIQA HAVILAPJA 

Szaki 

Írásokat, képeket a fõszerkesztõnek 

lehet küldeni: 

Hegyesi Zsófia 

1426 Budapest 72., Pf. 99 

E-mailcím: AL@mensa.hu 

A nem számítógépes formában (fájlban) érkezõ 

írásokat a szerkesztõ (a közgyûlés határozata 

értelmében) nem köteles figyelembe venni! 

Akinek ez megoldhatatlan problémát jelent, forduljon 

bizalommal Barna Lászlóhoz, Andracek 

Ilonához vagy Brányiné Sulák Katához, akik vállalják 

a szövegek beírását. 

A tervezett programokat a fõszerkesztõnél 

is jelentsétek be, hogy bekerüljön a „Programok” 

rovatba. 

Hirdetési díjak mensásoknak: egy teljes oldal 

6000 Ft. Kisebb felület arányosan kevesebbe 

kerül. 

A „Kedvezmények” rovatban megjelenõ és 

a nem kereskedelmi célú hirdetések ingyenesek. 

Különféle kérdésekkel (adatváltozás, nem 

kaptam meg, lejárt, stb.) a titkárhoz forduljatok! 

Mensa HungarIQa 

A Mensa nemzetközi egyesület, amelyet 1946-ban 

alapítottak Angliában. Ma több, mint 100 000 

tagja van a világ mintegy hetvenöt országában. 

Egyetlen tagsági kritériuma, hogy a jelentkezõ egy 

nemzetközileg elfogadott intelligenciateszten az 

emberiség 98 százalékáénál jobb eredményt érjen 

el. A Mensa nonprofit szervezet, és nem kötelezi el 

magát egyetlen ideológia, filozófia, vallás vagy 

politikai irányzat mellett sem. 

• • • • • 

Alapító elnök: ZSIGMOND CSABA 

Az elnökség tagjai: 

BALANYI BIBIÁNA elnök 

BORDÁCS BORBÁLA kincstárnok 

SZABÓ MELINDA titkár 

RIGÓ PÉTER alelnök/tesztgondnok 

CSÁTI RÉKA programkoordinátor 

Ombudsman: DR. BÉKÉS ANDRÁS 

Felügyelõ pszichológus: RIGÓ PÉTER 

SIGHT-koordinátor: TALLÉR JÓZSEF 

SIG-koordinátor: BOGDÁN RICHÁRD 

Fegyelmi bizottság: 

DUKÁT G. CSILLA, 

GOMBOS BERTALAN, 

HUSZÁR PÉTER (TIGRIS), 

KOVÁCS (FÜRTÖS) GÁBOR, 

PATAKI KATA, 

TICHY-RÁCS ÁDÁM 

Számvizsgáló bizottság: 

FARKAS GÁBOR, 

MIZSÁNYI ATTILA, 

VERMES PÉTER 

• • • • • 

Levélcím: 1426 Budapest 72., Pf. 99 

Információs telefonszám: (1) 490-4747 

E-mailcím: mensa@mensa.hu 

Http://www.mensa.hu 

• • • • • 

Helyi csoportok: 

BHCS (Budapest): Nagy Lantos Balázs 

CivIQs (Debrecen): Jeviczki Tamás 

GyIQ (Gyõr): Bíró Zoltán 

PéCs (Pécs): Kiefer Béla 

SzeM (Szeged): Gyeszat Zoltán 

SZHCS (Székesfehérvár): Nagy István 

zalaI(a)Q (Zalaegerszeg): Henczi László 

SIG-ek: 

5LET SIG: BUKOVSZKY TAMÁS ÉS 

KOVÁCS FÜRTÖS GÁBOR 

BM SIG: KOVÁCS FÜRTÖS GÁBOR 

DAN-SING: BALÁZS GÁBOR 

FOTÓ SIG: TÍMÁR LAJOS 

FUTÓ-KERÉKPÁROS SIG: NOVÁK A. DARIA 

JÁTÉK SIG: ELEKES G. SÁNDOR 

MAGASCSAJ-SIG: PATAKI KATA 

MOZI SIG: ISTVÁNFY GERGÕ 

• • • • • 

Levelezési listák: 

A fel- és leiratkozás részletesebb 

tudnivalóit keresd az MM infóban, 

vagy írj az alábbi címekre! 

A Mensa általános levelezési listája 

(Mensa lista): Varju Ágnes, Gyeszat Zoltán, 

MENSAH-L-REQUEST@LISTSERV.IIF.HU 

A Mensa információs listája 

(Info lista): Bender Márk, 

MENSA-OWNER@NETSTUDIO.HU 

PéCs 

Marczi Gábor, MARCZI@MENSA.HU 

SZHCS 

Bka, BKA@MAIL.DATATRANS.HU és 

Fürtös, FURTOS@MAIL.DATATRANS.HU 

SzeM 

Gyeszat Zoltán, GYZ@MENSA.HU

KÖSZÖNTJÜK ÚJ TAGJAINKAT! 

Gyimesi Réka Kecskemét 

Siklós Balázs Nyíregyháza 

Papp Mihály Budapest XVI. 

Farkasdi Csaba Gyõr 

Fekete Gyula Zoltán Gyõr 

Feketéné Kovács Zsuzsa Gyõr 

Dr. Hadarics Tibor Sopron 

Hetessy Péter Budapest XI. 

Horváth Erik Sopron 

Dr. Jakab Ildikó Szigetszentmiklós 

Komonyi Norbert Gyõr 

Kraffel Károlyné Gyõr 

Lang Gyula Gyõr 

Lang Péter Gyõr 

Major Tamás Sopron 

Tompos Andrea Magyarkeresztúr 

Tóth Csaba Pannonhalma 

Varga Bea Töltéstava 

…valamint azokat is, akik a titkos tagságot 

választották! 

(Aki most kimaradt, az legközelebb benne lesz!) 

ASZTALLAP — XI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM — 2003. AUGUSZTUS 

SZIÖ rajza 

3 

KÖZGYÛLÉS! 

A Mensa HungarIQa elnöksége a szervezet 2003. évi 

rendes közgyûlését augusztus 30-án, szombaton 10 órára 

hívja össze. A közgyûlés a tábor helyszínén, Esztergomban, 

a Hotel Oktávban lesz (a megközelítést lásd a 

tábori beharangozónál). 

A javasolt napirend: 

• az elnökség beszámolója az elõzõ évrõl (tartalmi és 

pénzügyi beszámoló) 

• a Számvizsgáló Bizottság beszámolója 

• a Fegyelmi Bizottság beszámolója 

• az ombudsman beszámolója 

• az MH gazdálkodási elveinek megvitatása 

• a tagdíj mértékének megvitatása 

• az alapszabály-módosítási javaslatok megvitatása 

• egyebek 

A Mensa a résztvevõk ebédjét támogatja, ami azt 

jelenti, hogy a rántott hús vagy rántott sajt + desszert 

nekünk csak 450 Ft-ba kerül. Ha részt veszel, az ebéd 

miatt elõre jelentkezned kell a csati.reka@freemail.hu 

címre küldött emailben, amelynek tartalmaznia kell a 

nevedet, a tagsági számodat, és hogy húst vagy sajtot 

kérsz. (Aki bejelentkezik, de nem jön el, 900 Ft-ot fizet!) 

Ha gondot jelent az odajutás, hívd Gombos Bertalant 

(Bert) a 20-929-3612-es számon, illetve augusztus 20. és 

24. között, amikor Bert nincs itthon, írj neki e-mailt a 

bert@mensa.hu címre, és megszervezi neked a telekocsit! 

Kérünk mindenkit, ha teheti, 

vegyen részt a közgyûlésen! 

SZIÖ rajza

Az idõpont: 2003. szept. 4–7., csütörtöktõl vasárnapig. 

A helyszín: Esztergom-Kertváros, Hotel Oktáv. 

- kétcsillagos szálloda 6 kilométerre Esztergom, 2 kilométerre 

Dorog belvárosától. 

- A hotelben a parkolás, az érték- és csomagmegõrzés, 

valamint a szabadtéri grillsütõ igény-bevétele ingyenes, a 

többi szolgáltatásért (szauna, drinkbár, pool biliárd stb.) 

fizetni kell! 

A rendezvény jellege szigorúan M és MM! 

(Tehát csak sikerekes tesztírókat várunk!) 

(M = Mensa-tag; MM = Még neM / Már neM tag) 

FIGYELEM! Azok a tagok, akik augusztus után fizették 

be tagdíjat, feltétlenül hozzák magukkal a táborba az ezt 

igazoló papírt! 

Megközelítési lehetõségek 

Autóbusszal 

Budapestrõl, az Árpád híd pesti hídfõjénél lévõ pályaudvarról 

félóránként indulnak buszok Esztergomba. 

Leszállóhely az Esztergom-Kertváros, Eperjesi úti megálló, 

onnan az Oktáv gyalog 5 perc. 

Vonattal 

Budapest, Nyugati pályaudvarról Esztergom-Kertvárosig. 

A Hotel Oktáv kb. 250 méterre van az állomástól. A 

Budapest–Esztergom vonalon a MÁV InterPici járata 

nem áll meg Esztergom-Kertváros megállónál! 

Gépkocsival 

Budapest vagy Komárom irányából a 10-es számú úton 

közelíthetõ meg. Dorog központjánál, a közlekedési lámpáknál 

kell a 111-es útra kanyarodni Esztergom felé, majd 

Dorog és Esztergom-Kertváros határánál, az autómosó 

után balra, a Wesselényi útra. Az Oktáv Rt.-t és a szállodát 

Dorogon és a Kertváros határánál már táblák is jelzik. 


Nyaralni mentünk! 

Mensa HungarIQa 

4 

A tervezett programok 

(még semmi sem 100%!) 

Szeptember 4., csütörtök este (vacsora után): 

Csevegés Hajós Andrással és Hegyi Györggyel, akik 

bizonyára mesélnek majd Winklerrõl, Eldée-rõl, 

Zazie-ról, Zsebeibe Zsérõl, na és persze Emilrõl és a 

Magánszámról is! 

Szeptember 5., péntek délután: 

Reményeink szerint vendégünk lesz Göncz Árpád. 

(Egyeztetés alatt) 

Szeptember 5., péntek este, vacsora után: 

Beszélgetés Király László György M-társunkkal, az 

APEH elnökével 

Szeptember 5., péntek késõ este, (KLGY után): 

A Mensa-színház elõadása. 

Szeptember 6., szombat délelõtt: 

Kiselõadás: Paulinyi Tamás (MM) 

Ritmusok, dobok, módosult tudatállapotok 

Szeptember 6., szombat este, vacsora után: 

Beszélgetés. Még nem tudjuk kivel, de hogy jó lesz, 

az biztos. 

Szeptember 6., szombat késõ este: 

Csipegetünk az idei reklámtermésbõl. Újabb és a 

legújabb érdekes, vicces, szórakoztató reklámfilmek 

vetítése 

Szeptember 7., vasárnap délelõtt: 

Kiselõadás: Béres András (M) 

A nagy áruházláncok packázásai a beszállítókkal, a 

vám csapdái, stb. 

Szeptember 7., vasárnap délután: 

Játék, eredményhirdetés, a nyeremények birtokba 

vétele.

Amit tervezünk még: gombás gyilkos játék, Horror show, 

megavetélkedõ; a szálló területén levõ tornaterem 

kreatív kihasználása (pénteken és szombaton több órán 

keresztül áll rendelkezésünkre). 

Regisztráció 

Augusztus 1-jétõl kétféleképpen regisztrálhattok: 

1. a Mensa honlapján keresztül 

www.mensa.hu (MensaNyár, regisztráció) 

2. telefonon keresztül 

Rozsos Edinánál (30/411-30-21) 

Zsoldos Évánál (30/533-19-72) 

Bándy Barbaránál (30/961-62-65). 

• A regisztráláshoz szükséges adatok: név, a tagsági 

kártya száma, lakcím, elérhetõség a visszajelzéshez 

(telefonszám és/vagy e-mailcím); a szállásigényléshez: 

éjszakák, a szoba típusa, a szobatárs(ak) neve (csak 

kétágyas szoba esetén kötelezõ, és csak az elsõ 

héten!); az étkezések idõpontja, típusa (pl. Csütörtök 

Vacsora A/D); a jelentkezõ tag-e, újonc-e; egyéb 

(extra kívánságok, amelyek esetleg teljesíthetõk, pl. 

hely babakocsinak, járókának, stb.). 

• A túlfoglalás elkerülése érdekében a mérsékelt számban 

rendelkezésre álló egy- és kétágyas szobák regisztrálására 

KIZÁRÓLAG interneten, vagy Edinán 

keresztül van lehetõség. 

• Ha valaki úgy foglal szobát, hogy nem jelöl meg 

lakótársa(ka)t, akkor a szobát a szervezõk a jelentkezés 

sorrendjének megfelelõen töltik fel más jelentkezõkkel. 

• A kétágyas szobák alacsony száma miatti további óvintézkedés, 

hogy ezeket a szobákat az elsõ héten – 


5 

augusztus 7-én éjfélig – csak a lakótárs megnevezésével 

lehet foglalni. Akinek az elsõ héten nem 

regisztrál 48 órán belül a lakótársa, azt automatikusan 

3-4 ágyas szobába tesszük át, amint van helyette olyan 

jelentkezõ, aki kétágyasszobát regisztrál a szobatárs 

megnevezésével. 

• A regisztrálás csak a másnapi visszajelzésnél válik 

véglegessé, amikor a regisztrálást végzõk már szinkronizálták 

az elõzõ napi jelentkezéseket. 

• 14 év alatti gyermekeknek nem kell részvételi díjat 

fizetni. Ha a szülõk úgy foglalnak szobát, hogy a gyermekeik 

külön ágyban alszanak, akkor a gyermekeknek 

is kell szállásdíjat fizetni. 

• Akik programokon részt vesznek, de szállást nem 

igényelnek, azoknak csak egyszer – érkezéskor – kell 

részvételi díjat fizetniük. 

• A regisztráció FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGET 

jelent! 

• Minden szállodai szoba (ágyszámtól függetlenül) egyforma 

méretû, az ellátottság is azonos (elõtér, vécé, 

mosdó, tévé), különbség csak az ágyak számában, a 

tévé méretében és a berendezés minõségében van. 

• Az externátusban az egy apartmanba tartozó szobák 

egy közös fürdõhelyiséggel rendelkeznek. 

• Az externátus apartmanjai egy csütörtök esti program 

miatt csak éjfél után csendesednek el, így oda csak 

azok jelentkezzenek, akik csütörtökön nem akarnak 

korán lefeküdni! 

Üdvözlettel: 

A Cserkészek 

(mensanyar@mensa.hu) 

További 

részletek a 

következõ 

oldalon!


Szeptember 4., csütörtök 

• Vacsora 

A menü: húsos lasagne 670 Ft 

B menü: bácskai rizseshús 340 Ft 

Vega: zöldséges lasagne 450 Ft 

Desszert: gyümölcs 

Szeptember 5., péntek 

• Reggeli 

135 Ft 

A: zsemle, vaj, lekvár, felvágott, sajt, paradicsom, paprika, tea 350 Ft 

V: 

• Ebéd 

zsemle, vaj, lekvár, körözött, sajt, paradicsom, paprika, tea 350 Ft 

A: 

karfiolleves 

810 Ft 

tepsis csirkemell sajttal, baconnal, rizibizi, uborkasaláta 

B: 

karfiolleves 

rakott krumpli füstölt kolbásszal 

425 Ft 

V: 

karfiolleves 

vegetáriánus rakott krumpli 

425 Ft 

D: 

• Vacsora 

szilvás gombóc 225 Ft 

A: rántott csirkecomb, petrezselymes burgonya, kov. uborka 620 Ft 

B: paradicsomos káposzta vagdalt hússal 515 Ft 

V: paradicsomos káposzta szójafasírttal 380 Ft 

D: piskótatekercs 115 Ft 

Szeptember 6., szombat 

• Reggeli 


V: 

• Ebéd 


A: 

hideg gyümölcsleves 

sertéstokány Budapest módra, rizzsel 

630 Ft 

B: 


szárnyasrizottó 

515 Ft 

V: 


zöldséges rizottó 

515 Ft 

D: 

• Vacsora 

császármorzsa sárgabarackízzel 135 Ft 

A: párizsi pulykamell párolt zöldségkörettel 595 Ft 

B: lecsó virslivel, rizzsel 340 Ft 

V: lecsó, rizzsel 295 Ft 

D: pozsonyi metélt 180 Ft 

Szeptember 7., vasárnap 

• Reggeli 


V: 

• Ebéd 


A: 

húsleves grízgaluskával 

vadas marha, zsemlegombóccal 

650 Ft 

B: 


krumplis tészta, kovászos uborkával 

380 Ft 

V: 


spenót tükörtojással 

250 Ft 

D: aranygaluska vaníliaöntettel 360 Ft 

6 

Menü 

• Az étkezések kiadása elõre 

kiosztott, menüfajtánként különbözõ 

napijegyek szerint történik. 

• Levest csak fõétellel együtt, 

desszertet külön is lehet rendelni. 

• Rendelésre 2003. augusztus 31. 

12 óráig van lehetõség. Az étel 

megrendelésével a megrendelõ 

fizetési kötelezettséget 

vállal! 

Az ételrendeléshez szükséges adatok: 

név, (a tagsági kártya száma,) 

lakcím, elérhetõség a visszajelzéshez 

(telefonszám és/vagy e-mailcím); 

az étkezések idõpontja, típusa 

(pl. Csütörtök Vacsora A/D); a jelentkezõ 

tag-e, újonc-e. 

Költségek 

A tábori részvétel költségei: 

Az elsõ érkezéskor fizetendõ regisztrációs 

díj: 

1000 Ft (M*), ill. 3500 Ft (MM*) 

A regisztrációs díj egyszer fizetendõ, 

a teljes idõszakra érvényes. 

Az étkezés a legdrágább menüket 

választva is max. napi 2000 Ft, 

de az olcsóbb ételsorokkal napi 

1000-1200 Ft-ból is megúszható a 

3 étkezés. Természetesen saját 

erõbõl is megoldható a kosztolás, 

de a helyszínen nincs lehetõség 

fõzésre – kivéve a kerti grillezõk 

használatát. 

Szállásdíjak: 

kategória: „luxus” 

elhelyezés: a szálloda 2 ágyas 

szobáiban 

ár: 2600 Ft/fõ/éj 

kategória: normál 

elhelyezés: a szálloda 2 ágyas 

szobáiban, vagy az externátus 

apartmanjainak 1 és 2 ágyas 

szobáiban 

ár: 1750 Ft/fõ/éj 

kategória: normál 

elhelyezés: a szálloda vagy az 

externátus 3 és 4 ágyas szobáiban 

ár: 1100 Ft/fõ/éj


Itiner 

Mensa Tropa 102003 ® 

(amit tudni lehet, tudni kell, tudni érdemes) 

Az elõzõ számban meghirdetetteknek megfelelõen idén 

szeptember 19-21. között megrendezzük a Mensa Tropát! 

A nyár, és a szervezéslogiszitikaiinfrastrukturáliskésõnmegjelenõAL problémák ellenére már eddig is sokan 

jelentkeztetek, de még néhány csapat jöhet, úgyhogy ha van kedved kipróbálni magad egy autós szellemiügyességi 

vetélkedõben, nosza jelentkezz! (elérhetõségek a lap alján) 

A Tropa helyszíne már nem egészen Titkos, és nem egészen Tikos sem, de valahol a Dunántúl közepén 

van, tehát gyõrieknek, zalaiaknak, pécsieknek csak egy ugrás. 

Amit magáról az autós vetélkedõrõl kell tudni: se nem gyorsasági, se nem terep verseny. Lényegében végig aszfalton 

kell menni, nyugodt körülmények között. A célbaérkezés ideje nem számít, sõt még az sem biztos, hogy 

az nyer, aki a legtöbb feladatot oldja meg. Menet közben sok-sok feladat lesz, amelyek megoldásához mindössze 

megfigyelõképesség és egy kis gondolkodás szükséges. A feladatok megoldása közben, reméljük, szép tájakat láttok, 

hasznos és érdekes információkhoz juttok, egyszóval kellemesen és hasznosan töltitek el az idõt. 

Szállás és étkezés: remek szállást találtunk, amely kielégíti a go-zni vágyókat is, legalábbis õk már hetedszerre 

jönnek vissza ide. Elõzetes kalkuláció szerint 1100 Ft/éj/fõ a szállás, a félpanziós étkezés pedig valahol 

1000 körül van. Az alapárú szállás 3-4 fõs szobákat jelent, de megoldható emelt szintû szolgáltatás is 

2500 Ft/éj/fõ ár körül. Az étkezést a Mensában megszokottak szerint intézzük: reggelire reggeli és vega 

reggeli, vacsorára pedig A, B és vega menü közül lehet választani. Összességében 2 éjszaka + péntek vacsi + 

szombat reggeli + szombat vacsi + vasárnap reggeli = 4-4500 Ft (vagy extrában 7-7500 Ft). 

Vasárnapra meglepetésprogramok közül lehet választani, a környék két nevezetességét fogjuk ajánlani, mindkettõ 

belépõdíjas (650, illetve 1000 Ft), de egyiket sem muszáj választani. 

És a legfontosabbat majdnem elfelejtettük: díj is lesz! Méghozzá nem akármilyen díj, mert az 1995-ben a 2. 

helyezett csapat által kapott mobil szobrot (amely egy sebváltókarból és négy hengerfejbõl készült, és amit a 

100. AL-ban fotón is lehet látni) fogjuk vándorkupaként a gyõztesnek átadni. A további csapatok is értékes 

jutalmakat kapnak! 

Végezetül még egyszer a jelentkezés paraméterei: e-mailt a daria@mensa.hu és/vagy a huszar.peter@aam.hu 

címre, SMS-t a (20) 910-6701-re lehet küldeni. 

Jelentkezni lehet teljes csapattal (autó + sofõr + 3 utas), autó + sofõr, és utas kategóriában. Utasoknak autót, 

és nem teljes csapatoknak utast (kölcsönös szimpátia esetén) közvetítünk. Gyere, mutasd meg, Te mit tudsz! 

Várnak a szervezõk: Daria&Tigris 

Itiner vége 

7

Például két maratonról is... 

Június 2., Budapest, pesti rakpart 

és a Parlament környéke. 

Csapat-futóverseny, ezért az 

egy fõre esõ adag: 7 km. 

(Errõl láthatsz fotókat is a 

köv oldalakon.) 

A másik július 5., a Budai Vártól 

a Lepencei strandig (Visegrád), 

mountain bike, 65 km és 

1800 m szintkülönbség (és ez 

csak a hobbi kategória...). 

Most ez utóbbiról írok pár 

sort, amolyan kedvcsinálóként 

a jövõ évi versenyre 

(addig is lehet készülni). 

Miért? Hogy? Mii? Az újak kedvéért: 

mivel már évek óta utcai futóversenyeken 

koptatjuk többnyire a 

fõváros aszfaltját és más sportrendezvényeken 

is fel-felbukkanunk, 

ezért tavasszal SIG-et alapítottunk 

és megfogadtuk, hogy ezentúl már 

nem csak néhány kora tavaszi évadkezdõ 

felhívást teszünk közzé a levlistán 

(< 200 fõ), hanem az AL 

hasábjain is beszámolunk a velünk 

történtekrõl, hadd irigykedjetek 

minél többen (aminek eredménye- 


Tudod, mirõl maradtál le idén nyáron...? 

A Futó&Kerékpáros SIG beszámolója 

képpen jövõre, ill. a következõ években 

remélhetõleg mind több Mberrel 

oszthatjuk meg a fílinget). A 

SIG-esedés pozitív következménye: 

„futócsapat”-ként kedvezmény versenyeken 

és az egyik futóboltban. 

A csapat: 

Bender Márkó: õ az õsalapító, nála 

jelentkezz, mert õ nevez be mindenkit 

a versenyekre. Hõskorában 

az év 365 vagy 366 napján rótta 

kerékpárral Budapest utcáit, de 

mióta megvan a BMV-je... (busz, 

metró, villamos) 

Szilágyi Viki: irigylésre méltóan vékony 

lány, versenyeken szívós, 

kitartó. Optimizmus, vidámság: 

max. pont. 

Fehér Tigris: bár tornából felmentették, 

sokatokat lealázna 5 km 

felett... 

Novák A. Daria: a cikk írója. Idén 

már nemcsak versenyekre jár, hanem 

új módszert vezetett be sportéletében: 

edz is... (bõvebben a „mit 

ne csinálj” topikban olvashatsz 

majd errõl) 

...és még sokan mások... 

A Maratoni Váltón Benke Tamást váltja Dobos Gábor (Tóth Magdi fotója) 

8 

Tehát július 5-én ott áll kis csapatunk 

a Budai Vár Dísz terén... Bár már 

csak 10 perc van a rajtig, ezt ki nem 

találnád, ha végignéznél a nyugodtan 

szerelgetõ, cuccokat pakolgató, 

telefonszámokat cserélgetõ 

(bár az erdõben nincs térerõ), cseverészõ, 

mosdót keresõ társaságon. 

Hozzuk a formánkat ☺... Igaz, 

három éve ilyenkor még az én 

kerékpáromat kellett kiszabadítani 

egy lakat fogságából. Márkónak 

még eszébe jut, hogy hazaugrik az 

egyik otthon felejtett rajtszámért. 

Mázlija van, mert fél órával csúszik a 

rajt (10.30) és az is eltart egy ideig, 

mire 1600 ember lecsorog a várból a 

Clark Ádám térre, és azon is túl, a 

Szépvölgyi útra. Fel. Ez az „örömtekerés”, 

motoros felvezetéssel plusz 

5 km a 65 vagy 100 mellé... Autósok 

dudálnak (na nem örömükben), 

ordítanak ki a letekert ablakokból. 

Éles rajt a Pálvölgyi-barlangtól. Az 

elsõ nagy emelkedõ sokakat kikészít: 

jobbra-balra elszórtan defektes 

bringásokat látni. Legalább ennyi 

vigaszunk van abban, hogy már az 

elején mindenkit magunk elé engedünk... 

Nem nagyon érdemes sietni: 

az egy nyomvonalú erdei utakon 

1 db minimum 30 km/h-val lefelé 

száguldó biciklistánál és néhány 

ijedt, félreugrani kényszerülõ turistánál 

több úgysem fér el. 

Az eddigi évek tapasztalatai azt 

mutatták, hogy aki az elsõ megpróbáltatáson 

(fel a Hármashatárhegyre) 

túl van, elég nagy eséllyel 

már végig tudja csinálni: ha ezt túlélted, 

már nem adod fel, végig akarsz 

menni, át a célvonalon (ráadásul a 

Hármashatár-hegyi emelkedõ után 

egy hosszú lefelé vezetõ szakasz 

következik). Ennek több oka is lehet: 

például mert az erdõben nincs térerõ, 

mert nehéz onnan hazajutni 

(pl. el kellene tudnod magyarázni az 

autóval érted jövõ Tigrisnek, hogy 

két bazi nagy fa között állsz, de 

fogalmad sincs, hol és aszfaltút sincs


A Maratoni Váltó mensás résztvevõi: Bánki Vili, Sz. Nagy Csaba, Márkó, Daria, Tigris, Benke Tamás és Dobos Gábor 

(Tóth Magdi fotója) — És akik még szintén ott voltak a Mensából: Ágoston Attila, Nagy Robin, Nováky Balázs. 

a környéken), mert megalázó, hogy 

csak 10...20...30 km-t tudsz letekerni, 

azután meg ha már túlvagy a 

felén, a kétharmadán, a háromnegyedén... 

minek adnád fel??? 

Ráadásul büfé (nem kocsma!) is csak 

a célnál van, az erdõben legfeljebb 

csak a fák levelét legelészheted, s 

mire megtalálnak, bekötöznek, hazavisznek, 

senki sem garantálja, hogy 

egyhamar kajához is jutsz. Tehát: a 

legrövidebb út és a legnagyobb 

extázissal járó kimenetel Visegrád 

felé található, addig meg már eljutottunk 

kétszer-háromszor, az idei a 

negyedik. Miért adnánk fel??? 

Ahogy az évek múlnak, még a 

hobbista is professzionalizálódik: az 

elején, még amikor nem szokott rá a 

rendszeres edzésre, bár fiatalabb 

volt, egyes hajmeresztõ emelkedõkön 

Márkóval tolatta fel magát, aztán 

már dacból nekivágott, ha kikészült 

is, míg ez ma már vérciki, najó, 

a hátizsák az utolsó 15 km-en átkerült 

a mozgómûhely-lelkierõszolgálatot 

teljesítõ csapatvezérre ☺). A 

kerékpár is sokat számít: az idei 

mondhatni „könnyített” futam volt: 

klipsz, könnyû váz, erõs és precíz 

V-fék, teleszkóp (hogy ne rázza szét 

az alkaromat a sok göröngy lefelé). 

Kivételesen még a bicikliskesztyûmet 

is magammal hoztam. Gyönyörûség 

volt 30-cal tépni az erdei utakon és 

tudni, hogy ha kell, meg tudok állni 

(V-fék), és nem az egyik fában. 

Az idei más szempontból viszont 

nehezített futam is volt: az 

utolsó 15 km-en leesett az ég alja. A 

95% erdei terep hátránya most mutatkozott 

meg: sártenger, mocsár, 

mocsok lett belõle. Állatira csúszott 

és a kerekek felszedték a dzsuvát, 

amit két kézzel kellett kikaparni a 

fékpofák környékérõl, persze csak 

ha tovább szándékoztál tolni(!) a 

bringát. Jesszus, ez még legalább 

9 

két óra ilyen tempóban... Este hét 

óra után 8 perccel értünk be. 

A szervezõket maximális dicséret 

illeti, mert idén végre megdolgoztak 

a pénzükért: nem fogyott el a frissítés, 

mire mi, a vége odaértünk, az 

útvonal rendesen ki volt táblázva 

(lélekerõsítõ hatású „x km: frissítés”, 

„már csak y km van hátra!” táblákkal), 

minden kanyarban ült egy szervezõ, 

hogy ne tévedjünk el (elõzõ 

években elõfordult, hogy a kihirdetett 

távolságra még pluszba rátekertünk), 

az orvosi biztosítás sem hagyott 

kívánnivalót maga után (kritikus 

pontok végén mentõautó). A 

megpróbáltatások végeztével a szerencsésebbek 

masszõr kezei alá kerültek. 

A célban fotó készült, kajajegy, 

póló, nyakbavaló járt. És az 

érzés: meg-csi-nál-tuk!!! Jövõre, 

ilyentájt, ugyanitt. Ötödszörre! 

Daria

Egy szép tavaszi estén olvastam a Mensa-listán Márkó 

felhívását: „Gyertek futni!” Futni? Miért is ne, úgyis olyan 

régen atletizáltam már (elsõ számú hülyeség). Tíz kilométer? 

Khm... Még gondolkodom rajta... Aztán bevállalom, 

úgyis olyan „bevállalós” vagyok. (második 

hülyeség) Aztán eljött a vasárnap, és lefutottam. (harmadik 

hülyeség) A végére már fájtak a térdeim, jelezve, 

hogy amit elkövettem ellenük (aszfalton futás felkészületlenül), 

nem volt teljesen kóser. Másnap reggel majdnem 

járóképtelen voltam: igen erõs izomláz és fájdalmas 

térdnyillalások figyelmeztettek az elsõ, második és harmadik 

számú hülyeség együttes elkövetésére. Kéthárom 

hónap bicegés és nehezen múló térdfájás, közben 

egy reumatológus néni felkeresése („Azonnal hagyja 

abba, bármit is sportol!”). 

Nem hagytam abba. Sajnos a hülyeségek tovább folytatódtak, 

csak mérsékeltebb tempóban. Mivel évekkel 

ezelõtt, amikor még tényleg rendesen sportoltam, egyegy 

ilyen verseny nem lett volna nagy szám, én valahogy 

még mindig abban a tudatban voltam, hogy most sem 

fog megártani: elvégre a tapasztalat eddig úgy mutatta, 

hogy az ilyen nem fáj. De fájt. És még sokszor kellett fájnia 

ahhoz, hogy ne csak agyilag fogjam fel, de tegyek is 

a visszaváltozásért. 

Amikor (2002. õsz) az ember lánya megmászik egy 

4000 méteres csúcsot, zihálva-köpködve, és látja miként 

szökellnek el mellette zergemódra, szikláról-sziklára 

nyugdíjas hegymászók, akkor picinyt elgondolkodik 

(nulladik motiváció). És megfogadja. És ez így nem 

mehet tovább és változtatni akarok, de mostmáraztánigazán. 

Hazatérve küzdõsportedzésre iratkozom be, 

ehhez is kell(ene) valami alapedzettség... Végre van 

motiváció: nem kidögleni az edzéseken meg edzõtáborban. 

A biztonság kedvéért elmegyek vérvizsgálatra is, 

jutalmul sok csillagot kapok a vérképemre (a gép szerint 

normálistól eltérõ értékekre), ez elkeserít. Ez lesz a 

második motiváció. 

2002. december, kaptam egy pulzusmérõt (harmadik 

számú motiváció). Drágát, sok extrával. Ezúttal nem volt 

menekvés: elkezdtem készülni a futóversenyekre. Úgyhogy 

amikor még mínuszok repkedtek, én is megpróbáltam 

szárnyra kelni. Reggel felkelve bemértem az alappulzusomat 

és kiszámítottam, milyen pulzussal érdemes 


A futás fáj? 

„A futás az a sport, ami fáj, ugye? Mondd, ti miért csináljátok???” 

Nem akarok senkit kiábrándítani: a futás tud nagyon fájni, szemben a hülyeséggel, de valahogy 

mégis annak következményeként. Álljon itt példaként az én hülyeségem négy évvel korábbról. 

10 

futnom. Végeredmény: újabb fájdalom, ezúttal lelkiönbizalmi. 

A szerkentyû hevesen pittyeg, amikor gyorsítani 

akarok. Eddigi edzéseim így néztek ki: gyors nekifutás, 

majd 300 méter múlva heves zihálás, gyaloglás, 

majd újabb nekirugaszkodás... szóval egy koncepciótlan, 

nagy nulla volt az egész (és hamar el is ment a kedvem 

az „edzéstõl”). A mostani ehhez képest: majdnem helyben 

járás, futásnak már nem is nevezném a „kissé” megalázó 

tempó miatt. Elõnye, hogy 30 percen át bírom (egyfajta 

rekord). További elõnye, hogy nem készülök ki teljesen 

és nyoma sincs izomláznak. A térdfájás is elmúlt, 

mióta nem csapdosom a lábamat (rossz futótechnika). 

2003. február, az idénynyitó versenyen sokszorosan 

túlszárnyalom magamat és Márkót is csak azért, mert 

kivételesen nem tudott eljönni ☺). Ez másfél hónap 

eredménye, átlagban heti kétszer-háromszor. Amint 

tavaszodik az idõ, futótársra leltem Tigris személyében – 

már ketten „rikávörizünk” (recovery) a számítógép elé 

roskadva, minden futás után. Amint visszatér 100-ra a 

pulzusunk, beírjuk az adatokat egy exceltáblába: idõjárás, 

dátum, megtett táv, körönkénti (kilométerenként) 

átlagpulzus, idõ. Pár hónap és hosszú adatsorok után 

már körvonalazódik az eredmény: ugyanannyi idõn át 

futva hosszabb táv, alacsonyabb átlagpulzussal. A 

versenyeken pedig eddig „elérhetetlennek” tartott idõeredmények, 

izomláznak, térdfájásnak nyoma sincs. 

És tényleg csak az edzettség miatt...? Nem! Mert a 

szervezetnek szüksége van heti háromszor-négyszer fél 

órás aerob edzésre. Aerob, mert jut oxigén arra is, hogy 

pl. beszélgessél közben. 30 perc elegendõ ahhoz, hogy 

pozitív folyamatokat indítson el a testben: az immunsejtek 

száma megsokszorozódik, az emésztés felgyorsul 

(zsírégetés! az izmok több energiát égetnek el), a szív és 

érrendszer terhelés alá kerül (a vérbõl kiürül az adrenalin, 

ami csíkokat váj az érfalakba), beindul a méregtelenítés, 

az izomszövetben új hajszálérhálózat épül ki... Az 

átlagosan (minden emberi szervezetben) kétpercenként 

termelõdõ rákos sejtek elpusztításához mindenesetre 

jelenthet valami segítséget... Hisztis lányoknak különösen 

ajánlott, mert levezeti a stresszt, akármilyen nehéz 

napokon. 

Miért nehéz? Mert sosem csináltad, mert nem érzed 

szükségét (elnyomod), mert esik az esõ, mert hideg van,

meleg van, mert sötét van, mert lelkierõt igényel és egy 

kis odafigyelést (pl. edzés elõtt egy-két órával már ne 

egyél). Mert változnod kell hozzá. A rászokásnál talán 

csak a leszokás elkerülése nehezebb, de segít (a leszokás 

gondolatának elhessegetésében), hogy a test ilyenkor 

heves vészjelzésekbe kezd: növekvõ idegesség, mozoghatnék, 

nyugtalanság, felszínes alvás, menstruációs hiszti 

erõsödése, súlyosabb esetben depresszió (ld. vizsgaidõszak). 

Ezért elõször egy reális célt kell kitûzni és dolgozni 

kell érte, néha jutalmazni. Elgondolkodni: ma mit választok? 

Az a néni/bácsi leszek pártíz év múlva, aki alig tud 

fellépni a járdára, vagy valaki más? Vajon most milyen 

lehet a biológiai korod? (A vérvizsgálat sokat elárul, bár 

a gép néha hülyeségeket ad ki.) 

Ha elszántad magadat, elsõ lépés: a lábadra való futócipõt 

venni, nem feltétlenül a legdrágábbat (mert az 

valószínûleg úgyis csak versenyzésre és nem edzésre 

való). A többit meg tudod: egyik láb a másik után...(á la 

Monspart Saci). Ha versenyre is szeretnél jönni (a rendszeres 

önkontrollért és a hangulatért érdemes), írj 

Márkónak (marko@mensa.hu), õ szokott benevezni 

minket (együtt olcsóbb). A SIG további kedvezményeket 

kap és levlistát is mûködtetünk. Ha kérdésed támad, tanácsra, 

támogatásra, közös edzésre, kismértékû rugdosásra, 

lelki masszázsra van szükséged, szívesen segítünk 

(daria@mensa.hu). 


Daria 

a Futó&Kerékpáros SIG nevében 

P. S.: Félreértések elkerülése végett: nem ez az egyetlen 

sportszakkör az oviban, csak minekünk feltûnési viszketegségünk 

van (egyesek szerint). Valójában nekünk 

tökmindegy, mert ígyis-úgyis elmegyünk versenyekre, 

csak nem szeretnénk, ha Te folyton lemaradnál róla, 

mert nem is tudtad, hogy ilyen is van... ☺ 

Ezután következõ fõbb programok (idén): 

(A hosszabb távokat váltóban is lehet csinálni!) 

08. 23. Fuji Ironman (Nagyatád) 

08. 31. Nike Félmaraton 

09. 06. Éjszakai Futás 

09. 07. Gatorade Terepfesztivál 

(mountain bike és/vagy futás) 

09. 28. Kaiser's Maraton 

10. 12. Õszi Nõi Futógála 

www.bpsportiroda.hu 

11 

bámulom a levegõt 

a pillanat-cseppek 

mozaikként alkotnak csendet. 

nyers-forma, rideg-erõt vesztek. 

durván megütöm az arcod 

tömény alázattá válik a csillogás 

reinkarnáló fulladás 

tarkuló végállomás-látomás 

meghajolok a vágy elõtt 

az indulat-percek 

atom-foszlányokká tûnnek 

engedek az érintésnek 

soha nem felejtek 

az õstõl eredõ dühvel táplált akarat 

nem elég hogy átadjam magamat 

s kimondjam a gyûlölet-szavakat 

ezért tettként csapódnak le a térbe 

agresszív mozdulatok képébe 

babonáz a vérfoltok szépsége 

SZIÖ 

Lenyomatok a bõrömön 

Nem maradt más semmi 

Csak a lenyomatok a bõrömön 

Csókod helyét a nyakamon 

Még most is féltve õrzöm 

Horváth Kornélia

VIII. „The City of JOY” 

Avagy a város: Kolkata 

Az öröm városa, vagy valahogyan hasonlóan lehetne 

lefordítani ama regény címét, amelybõl – az óriási népszerûségén 

felbuzdulván – mozifilm is készült (Patrick 

Swayze fõszereplésével) valamikor a múlt évtized hajnalán. 

Ha valaki olvasta vagy látta véletlenül, s tudja a pontos 

magyar címet, akkor azt megköszönném... (Ha véletlenül 

videotékában jár valamelyikõtök, akkor kérdezzetek 

már rá, hogy egyáltalán fellelhetõ-e?) 

Ez az a mû, amely bemutatja eme rendkívül barátságos, 

meleg szeretettel fogadó város örömét, szenvedését... 

Azt pontosan nem tudom, hogy 

mivel érdemelte ki e város eme hangzatos 

címet, de az bizonyos, hogy 

bármerre járok, mindenfelé mosolygó, 

boldog arcokat, tekinteteket látok... 

(Talán a könyv közelebb visz a 

válaszhoz...) 

Otthoni útleírásokat böngészgetvén 

Kolkatát több helyen is a kulturális, mûvelõdési, 

politikai élet központja, elõkelõ 

címmel illetik. Annyi bizonyos, hogy a 

helyi emberek nagyon tájékozottak a 

világban, illetve Indiában zajló eseményeket 

illetõen. Otthon vannak a filmmûvészet 

területén (úgy az amerikai, 

mint az indiai filmeket illetõen), sõt sûrûn van 

nemzetközi filmfesztivál, ahol magyar filmek is terítékre 

kerülnek. (Beszéltem egy emberrel, aki hallott Jancsóról.) 

A héten megnéztük a Pókembert, bár eme film vonatkozásában 

kevésbé a filmmûvészetet szeretném kiemelni 

(hiszen meglehetõsen gyenge teljesítmény, még 

gyengébb tartalommal), hanem egy film megérkezési 

idejének általam kreált mérõszámát. Ha nem tévedek, 

akkor bõ egy hónappal az amcsi premier után egyidõben 

megérkezett úgy ide, Indiába, mint hazánkba... Bár, ha 

jobban belegondolok, akkor ebbõl most nem sikerült 

korszakalkotó következtetést levonni, maximum annyit, 

hogy már megint túlbonyolítottam a szálakat... No sebaj, 

majd kibogozom... ☺ 

Viszonylag sok kiállítás van (Indiához képest sok, 

Budapesthez képest gyér), és van egy óriási tudományos 

intézmény is (olyan Csodák Palotája-féleség...), ám a 

város talán legfontosabb kulturális jellemzõje lakosainak 

kis csoportokba tömörülõ beszélgetései. Egy kis tea mellett 

esik szó politikáról, mûvészetrõl és persze fociról, 

hogy vajon ki nyeri... 

Csak egy csöves Indiából... 

A múlt éjjelt egy vasútállomáson töltöttem... Maradandó 

élmény volt, annyi bizonyos. Úgy volt, hogy Lin a hajnal 

háromórás vonattal érkezik meg Rajastanból, s hajnal- 


Egy levél 

Indiából 

(5. rész) 

12 

hasadtáig az állomáson várakozik, mert egyedül igen 

veszélyes nekiindulni a kolkatai éjszakának egy idegen 

lánynak. – Legalább annyira, mint az állomáson 

várakozni... Ezért Rajesh – a munkatársam, akirõl késõbb 

hosszabban szólnék – azt tanácsolta, hogy menjünk ki 

elé, mert nem akarja, hogy egyetlen percet is egyedül 

töltsön azon a szörnyû helyen... Éjfél elõtt érkeztünk 

valamivel, mert késõbb egyszerûen nincs eszköz amivel 

el lehetne oda jutni. Hamarosan az is kiderült, hogy a 

vonat csak 4.40-re érkezik... 

Így hát volt idõnk beszélgetni, aludni... (Magyarul csöveztem 

Indiában!!! Egy fapadon aludtam.) Sokat kellett 

várnunk, ám az idõ mégis elrepült, mert kíváncsi, ámuló, 

s sokszor borzongó tekintettel szemléltem környezetem... 

Nos, ez az a hely, ahol egymás 

mellett fekszenek az emberek a földön... 

Ittunk teát vagy háromszor... Gõzölgõ 

kerámia csészével a kezemben kémlel- 

tem a teafõzõ jóember ügyességét; a 

teafõzõ lángjának cikázó játékát; a mellettem 

(akarom mondani lábaimnál) 

fekvõ idõs néni idõrágta bõrét, szemhéjának 

– nyugtalanságot tükrözõ – 

vibrálását; apró csemeték problémamentes 

szuszogását – anyjuk ölelésében; 

jóemberek teázását, kenyértunkolását; 

gyermekeket, kik néhány apró garasért 

masszírozzák a taxisok napközben megfáradt, 

elnyûtt testét; kéregetõ szerencsétleneket, 

kiket talán már nem is a remény hajt... 

Kellett... 

Papírsárkány 

Ha bármikor kinézek az irodánk ablakán, akkor legalább 

egy papírsárkányt látok, valahol a város poros forgatagán 

felülemelkedvén, fittyet hányván a gravitáció által 

meghatározott irányvonalnak, s megragadván az újból és 

újból erõre kapó meleg, páras szellõ gyeplõjét... A srácoknak 

nem kell keresni óriási szabad tereket, ha 

sárkányeregetésre szánjak el magukat... Részben azért, 

mert nem is nagyon találnának, részben pedig azért, 

mert Õk tudják hogyan kell... 

Árudömping 

Talán lehetséges, hogy nem a megfelelõ kifejezést 

használtam minap, mikor a fogyasztói társadalom 

„csírái”-ról beszéltem... Hááát, itt annyi áru van, hogy 

Dunát lehetne vele rekeszteni... Egyszerûen roskadnak 

a polcok az árutól. A piac tömve van gyönyörûbbnél 

gyönyörûbb gyümölccsel. (Általában rendkívül ízletesek, 

de a görögdinnyébe már a kezdetektõl belepisilt 

Lõrinc...) Viszont vásárolni rendkívül fárasztó (egy idegennek)... 

Az alsó gatyájukat is eladnák, csak vegyem 

mááán meg... Minap vettem egy bõrpapucsot. 150 

rúpiáról 45-re alkudtam le!!! Naaa???

Az árakról egy mondat: a bóvli otthon is olcsó, a 

minõségét itt is meg kell fizetni... 

Ja, és egy „beletörõdõ” hír: hamarosan megnyílik az 

elsõ McDonald’s a városban... 

Egy kis érdekességként idézném egy étterem étlapjának 

utolsó három – apróbetûs – sorát a lehetõ legnagyobb 

pontossággal: 

„Ingyen házhozszállítás 3 km-en belül, 100 rúpiát meghaladó 

rendelés esetén. 

A fóliás csomagolás külön kerül felszámításra. 

Az árak változhatnak mindennemû figyelmeztetés 

nélkül...” 

Nos, ez lehet az indiai „üzleti etikett” vágjuk-át-avevõ-szegény-fejét 

hivatalos formája... 

Most eme mondattal be is fejezném mai mondandóim 

sorát... pedig... ha tudnád... 

• • • • • • • • • 

IX. A házinéni 

Avagy: angyal, vagy „az ördög maga”... 

Lassan kezdem megszokni, hogy indiai tartózkodásom 

egyre több megválaszolatlan kérdést tartogat számomra 

– cseppet sem apró bugyraiban... 

A házinénirõl volna szó, akit legegyszerûbben úgy jellemezhetnek, 

hogy amolyan „megfáradt mûvészlélek”... 

Sötét tekintete akár az ördögé, mosolya akár egy angyalé... 

(Idén töltötte félszázadik esztendejét...) Olyan magányos 

farkas féleség, aki szereti a társaságot. Gyermekeit 

olyannyira kiröptette, hogy a férje is velük repült... 

(Állítólag Delhiben dolgozik a gazduram. Találkoztam is 

vele, de azért azt nem állítanám, hogy a munka az 

elsõdleges okozója különlétüknek...) 

Szóval Esha (a házinéni) tanárnéni volt valamikor hajdanán, 

most pedig van két lakása, ahol külhoni gyakornokoknak 

ad szállást (nos, ezek volnánk mi). Ez azért 

fontos, mert ez az egyetlen jövedelemforrása, és busásan 

megél belõle... Magyarul lógatja a lábát, két-, háromnaponta 

felönt a garatra, vagy éppen elszív egy fûszálat, 

and everything all right... (és minden rendben van...) 

Állítólag írja a könyvét, ami felõl én roppant mód érdeklõdõ 

lennék, de eddig még nem sikerült bekukkantanom 

a kulisszák mögé... 

Szóval a – hosszúnak ígérkezõ – történet azzal 

kezdõdött, hogy elveszett néhány alsógatyám, de errõl 

már írtam. Viszont a cuccaim helyzetében igen nagyfokú 

mozgást vélek felfedezni napról-napra... Amolyan periodikus 

migráció... Elég valószínû, hogy ez a házinéni kleptomániás 

rohamának speciális megnyilvánulása, mintsem 

a személyzet rendmániás kitörése... Úgy véltem, hogy ez 

amolyan furcsa kleptománia, amely során csupán 


13 

végigkóstolgatja a cuccainkat, de ellopni nem akar õ semmit... 

Csakhogy minap reggel tüzetesebben végignéztem 

a cuccaim, s megemlítettem, hogy valamit illõ volna 

csinálni, mert elfogynak a cuccaim... Ekkor Kim – aki 

hasonlóan a lenti lakásban lakott – átnézte a cuccait, s 

kiderült, hogy hiányzik 25 E Ft-nyi rúpiája... Nos, ez itt 

egy vagyon... Szó szót váltott, a házinéni persze a személyzetre 

fogta az egészet... Viszont a testbeszéd és a megérzés 

az súg de kegyetlenül... Mégsem hagyatkozhatom 

rá, mert ez mégis egy más világ, könnyen tévedhetek... 

(És különben is csak rágalmazni tudnánk...) 

Állítólag volt kint a rendõrség is, amit mi nem hiszünk 

el. Viszont a házinéni bepipult, s a lyányok cuccait felhurcolta 

a másik lakásba. Így most halálosan hûvös a hangulat 

a lányok és a házinéni között. Én pedig ott állok középen... 

kérdõjelbe font karokkal... A fenti lakásban 9-en 

kuporognak két szobában. Én pedig a lenti lakásban a 

házinénivel három szobában... 

Nem tudom, hogy mit higgyek, vagy mit gondoljak... 

De a régi személyzet az eset óta nem mutatkozott („sebaj, 

van másik”)... Amúgy ama személyzet 15 évet szolgált a 

lakásban, amely röpke idõtartamról idézem a házinéni 

szavait: „5 évbe telt, mire megtanítottam a civilizációra...” 

Meg különben sem tudom, hogy mit csinálhatna a 

házinéni az alsógatyáimmal??? Maximum a fejére húzhatná 

esténként... de ezt most inkább nem fejtem ki... 

Szóval fura egy teremtés, annyi bizonyos, ki a buddhista 

vallásának irányelveit meglehetõsen sajátosan értelmezi... 

A lányokat kirakta a lakásból, nekem pedig reggelente 

teát, esténként vacsorát készít... Nem tartott sokáig 

kitalálni, hogy nem szereti a lányokat... Nekem viszont 

nem tartott sokáig lefegyvereznem... (Valahogyan ördöngõs 

képességem van az emberek megszelídítésére...) 

Megtudta, hogy nem csípem a keményebb italokat, s 

következõ este már egy üveg indiai borral várt (ami itt 

nem olcsó mulatság). Én pedig mutattam neki egy kis 

Magyar Rapszódiát, a Magyar Táncokat, és a Monty 

Csárdást... Fél órán keresztül (fülhallgatóval a fülében), 

megfeledkezvén a körülötte létezõ világról – behunyt 

szemekkel – hallgatta az igazi muzsikát... 

Csak nem tudom, hogy eme két tûz közötti, bizonytalan 

helyzetben pontosan miként cselekedjek... (Az én 

pénzemnek nem esett baja, mert ki sejtené, hogy egy 

magyar suhanc a vécépapírba rejti a zöldhasút... ☺) 

A jeges vízbe mártott hangulat úgy folytatódott, hogy 

Sebastian – a fenti lakás túlnépesedésétõl ösztökélvén – 

leköltözött a lenti lakásba. Adrienn és egy vodkásüveg 

társaságában elkezdtünk beszélgetni, csak úgy Kolkatahoz 

illõen mindenrõl... 

(Ekkor derült ki, hogy Adrienn múlt nyáron Ete angol 

csoportját színesítette a Belvárosi Nyelviskolában... Azt, 

hogy kicsi-a-világ, már nagyon feleslegesnek érzem 

megemlíteni, de...) 

Valószínûleg „lehetett valami” a vodkában, mert rövidesen 

táncra kerekedtünk a balkonon... Képzeld el:

verõfényes éjszaka, ötödik emeleti – nagy szobányi – 

erkély sziklakerttel, és egy kis Queen: We will rock you!!! 

Lehet, hogy hangosak voltunk??? Hmm... A házinéni 

kibotorkált mandulányi szemekkel... Egy pohár vodka, s 

egybõl könnyebben taníthatta nekünk az újabb és újabb 

indiai táncelemeket... Adrienn és Sebastian leléceltek, 

akarom mondani elmentek sétálni... Így adódhatott 

alkalom sokadszor, hogy a házinénivel beszélgetésbe 

elegyedjünk. Faggat, folyton-folyvást. Keresi, kutatja 

gondolataim gyökereit, szárnyalását... Kérésére hallgattunk 

Zoránt, Tátrait... Én pedig fordítottam... (Az élõ 

fordítás külön élmény. Több gondolatot csak most értettem 

meg a dalokban...) 

Mesélt sok mindent a buddhista vallás tanaiból, 

amelynek gondolataival alapjaiban nem értek egyet. 

Viszont Õ igencsak szabadon értelmezi eme dogmákat, 

ami hamarabb elfogadhatóbbá tesz bizonyos részeket... 

Érdekes megközelítésbe helyezte a háború fogalmát: „a 

háborúra szükség van ahhoz, hogy értékelni tudják az 

emberek a békét...” Egyedi megközelítés, az egyszer tuti... 

Megtanított valami egyszerû jógagyakorlatot, amely 

bölcsességet ad, s abban segít, hogy döntéseim a jó út 

irányába tereljék életem. Úgy legyen... Elõször is azt szeretném 

eme gyakorlattól, hogy tisztán láthassam: Esha 

maga az ördög, ki megkísért, s megpróbál a pártjára állítani, 

vagy egy földreszállt angyal, hogy megvilágítsa utam? 

Egy biztos. Ha „az ördög maga”, akkor a mosolyomtól 

fog elkárhozni... 

Húúúúúú, ez nagyon misztikusra sikerült... na, most 

már mindegy... 

• • • • • • • • • • • 

X. Kalkutta utcáin 

Avagy: a város, amely egyszercsak hiányzik 

Hááát, sajnos az én véleményem nem kérdezték a városok 

visszanevezéseivel kapcsolatban, mondjuk szerintem 

a népet sem. De nekem valahogy sokkal szebben 

hangzik: KALKUTTA... 

Visszajelzéseitekbõl azt a nem túl messzemenõ 

következtetést vélem felfedezni, hogy leveleim megírásakor 

nem igazán sikerült elkapnom a legmegfelelõbb 

hangnemet, hiszen még mindig a lelkivilágom darabjait 

keresitek gondolataimban, pedig az egyben virít valahol 

fenn rózsaszín felhõkön ugrándozván... De az is lehet, 

hogy bennetek él valami más kép Indiáról, Kalkuttáról... 

Hangulatom olyan, mint a libikóka, egyszer át tudnám 

ölelni egész Indiát, máskor pedig szétfújja felhõimet az, 

amit látok... Néha körülnézek magam körül, s elborzadok 

a látványtól. Viszont amikor távol voltam (Sikkimben), 

elkezdett hiányozni eme szívembe lopódzó város forgataga, 

hétköznapjainak fenemód vonzó egyszerûsége. S 


14 

eme érzés szerencsére egyre sûrûbben „rámtör”. Már 

kezdek teljesen belerázódni a hétköznapok nyugodt, 

lassú rohanásába. Két hónapnyi India után valami olyasféle 

lelki béke szállt meg, amelyet oly’ sokat kerestem 

otthon... (Nyugi, ez olyan ami hordozható...) 

Sokat sejtetõ lehet ama érzésem, hogy közeleg a gyakorlatom 

vége, habár még a fele idõnél sem járok. 

Csakhogy az idõ elkezdett rohanni. Megállíthatatlanul 

zugnak alá a homokszemek, én pedig elkezdtem 

kapálózni, hogy a hátralevõ idõbe minél több minden 

beleférjen... ami persze az ördögi kör szindrómáját hordozza 

leple alatt... 

India folyton-folyvást kettõs, olykor ellentétes (mondhatni 

ambivalens) gondolatok, érzések szülõje balga 

elmémben... Elmélyedem a hétköznapok eseményein, 

az embereken, a tárgyakon, a szokásokon... S mikor 

eljutnék egy következtetésféléhez, akkor egy szempillantás 

alatt képes vagyok az egészet megcáfolni, s teljesen 

más szemszögbe helyezni... Lassan megszokom... 

Szabadabbnak nevezhetõ óráinkban, netán szabadnapunkon 

összegyûlünk, mint kis fecskék a hosszú út elõtt, 

s nyakunkba vesszük a várost... 

Hmm, nyakunkba vesszük... No, igen... akkor talán a 

közlekedés... 

Hááát, ez eszméletlen. Ki merem jelenteni, hogy az 

egyetlen veszélyes dolog Indiában!!! 

Mielõtt átmégy az utcán, akkor nem háromszor kell 

szétnézned (mint „normális” helyeken), hanem legalább 

5-10-szer... Mindennemû túlzás nélkül!!! Valós sáv nem igazán 

van, viszont kreált annál több... Magyarul egy irányba 

nagyobb utakon 3-4 autósor, mármint ha sornak nevezhetõ... 

Dudál mindenki, de szerintem már csak megszokásból. 

Egyértelmûen stadioneffektus: mindenki nyomja, de 

már semmi hatása sincs. (Szerintem már külön iparag 

épült a dudák gyártására, de legalábbis külön boltokkal 

találkoztam, amelyek csak és kizárólag dudát árulnak...) 

Igazándiból még mindig nem sikerült megszoknom a 

jobb oldali kormány másságát... Talán akkor sikerülne, ha 

valóban balra tartana a forgalom. Ehelyett: ahol hely van 

éppen arra tart... A forgalom iránya is esetleges. Az az 

út, amelyik reggel egyirányú, az délután kétirányú, de az 

is lehetséges, hogy estére teljesen megfordul az irány... 

(Amit persze egybõl el is tudunk fogadni, ha a munkába 

özönlõ tömeg utazási szokásait elkezdjük elemezni...) 

A nagyobb keresztezõdések forgalmát lámpák, vagy 

éppen rendõri navigáció biztosítja. A keresztezõdés 

közepén álló, akarom mondani ide-oda ugráló rendõr 

mintha ott sem volna... Megpróbálja megállítani az özönlõ 

forgalmat, amely nagy nehezen sikerül, majd utat 

nyithat a keresztezõ forgalomnak s csak reménykedhet 

abban, hogy valaki nem keni fel a szélvédõre... Tegnap 

fedeztem fel, hogy a forgalmi lámpák mûködése nem 

automatikán alapul. Van egy kis bódé, ahonnan viszonylag 

jól belátható a keresztezõdés forgalma. Abban ül egy 

muksi (akarom mondani fehér ruhás rendõrbácsi), aki

árgus szemekkel várja a pillanatot, hogy az 5-6 gomb 

közül megnyomhasson egyet... 

A jármûvek között két típus van: a megkoccantott új 

típus, és a toldozott-foldozott, háborút is megjárt régi. 

Hihetetlen. Megyünk egy igen széles utcában egy 

taxival, kb. 20-25 km/h sebességgel. 

Elõttünk áll egy másik taxi (az út szélén), amúgy sehol 

semmi. Fékezés nélkül nekimentünk! Ez komoly. Annyira 

abszurd volt a helyzet, hogy elkezdtem nevetni. 

A buszozás külön élmény. Általános állapot a szardíniadoboz-hangulat 

eme érdekes járgányokon, ami 

ízletes szafttal van öntözvén melegebb napokon... 

(Magyarul izzad mindenki, mint a ló... De nincs bûz 

egyáltalán.) Megálló nincs. Ki kell állni egy nagyobb út 

mellé. Inteni a közelgõ busz ajtóból lógó kalauzának, aki 

torkaszakadtából kiabálja az éppen aktuális célirányt, 

amibõl persze egy kukkot sem értek, mert inkább 

korareggeli kakaskukorékolásra hasonlít. Így hááát, 

megkérdezem, hogy „hova a merre”, majd a célirány 

kölcsönös megfelelése esetén elkezdek rohanni, hogy 

felvegyem a tempót a busszal, majd egy echte magyar, 

akrobatikus ugrással elfoglalom a helyem a bejárati ajtó 

alsó lépcsõjén... (Nos, ez nem mindig igaz, mert néha 

azért megáll a busz...) 

Tegnap este negyed órát utaztam az ajtóban állva egy 

buszon, akarom mondani a busz mellett, hiszen maximum 

a lábfejem lehetett a buszban... (Az egyetlen 

veszélyes a dologban a röhögõgörcs utólagos kockázatai, 

illetve mellékhatásai lehetnek. Tényleg nagyon élveztem. 

Ingyen légkondi... ☺ 

A kalauz jelzései a buszsofõrnek: egy ütés a busz 

oldalán: „állj, valaki fel/le kíván ugrani"; két vagy több 

ütögetés: „indulhatsz”. Az elsõ ajtónál álló kalauz jelzése 

már sokkal modernebb, hiszen a keze ügyében levõ 

madzag egy csengettyûhöz van csatlakoztatva. 

A lábam alatt levõ farácson keresztül láthatom a tovafutó 

aszfalt kreálta hangya-show-t. Apropó, ugyanolyan 

reklámképernyõket lehetne itt is beiktatni az aszfaltba, 

mint Pesten a metróalagútban van... ☺ (A jegy 15-18 Ft.) 

Kolkatában fut az elsõ – és egyetlen – metró Indiában 

(tizenpár éve) (24 Ft). Minden megállónál 3-4 kihelyezett 

TV szórakoztatja a várakozókat, pedig nem is kell soká... 

(Megkockáztatom azt a nem túl sokat mondó kijelentést, 

hogy az itteni egyetlen metró minõsége van olyan, 

mint a New York-i, vagy éppen a budapesti...) 

Van vili (villamos) is, amelynek vágánya földrengés 

utáni viszonyokat sejtet hullámzó, toldozott-foldozott 

vonulatai mögött... 

A váltó: Hááát, ha nem látom, nem hiszem. Két irány 

volt az érkezõ villamos számára, amely egyenesen kívánt 

menni, viszont a „váltó jobbra vezetett”. Az út szélérõl 

valaki berohant a forgatag veszélyét játszi könnyedséggel 

kijátszván, s kezében levõ másfél méteres vasrudat 

„beleszúrta” a vagányok közé, mozdított egyet rajta, s 

már szabad is volt az út a vili számára: egyenesen... 


15 

Riksa 

Van kézi, biciklis és autóriksa. 

Az autoriksa egy kispolszki (oldalt) nyitott változata, 

amelynek három kereke van, s amikor „megülöd”, akkor 

közben azon rimánkodsz, hogy „jaj, csak fel ne boruljon”. 

Nincs ezekkel baj, csak ne heten utaznának benne... (Ez 

komoly, mi több, teljesen megszokott.) Ha a szélén ülök, 

akkor az egyik lábam kilóg, s komolyan figyelnem kell a 

forgalmat, hogy mikor rántsam be... Tegnap egy forgalmi 

dugó kellõs közepén rájöttem, hogy ez teljesen olyan, 

mintha dodzsemben ülnék a vidámparkban. Elöl-hátul 

koccantgatnak, majd „csapjuk le egy kicsit az utat": azaz 

irány a forgalommal szemben. A modernebb változatok 

beltere úgy villog, mintha egy karácsonyfában ülnénk, s 

torkaszakadtából üvölt valami éppen aktuális indiai sláger, 

amit persze mi élvezünk a kulturális megértés égisze 

alatt... (20-45 Ft útvonaltól függõen.) 

A bicikliriksát a képzeletedre bízom... 

A kézi riksa viszont egy érdekes történet. 

Képzeld el, hogy egy majdhogynem összeroskadó, 

fakerekû tákolmányban zötykölõdsz. Elõtted egy jóember, 

húzza az igát, azaz – jó esetben – gumipapucsával, 

netán mezítláb megnyergeli a bitument... A modern 

autótulajdonosok (taxisok) kiordibálnak rá, majdhogynem 

elkárhoztatván, hogy mit keres az úton. Közben 

nem tudom, hogy marad-e energiája mindezen gondolkodni, 

mert aprócska, összeaszott testének tuti, hogy 

minden energiára szüksége van „a mozdony” mozgatásához... 

Viszont ez mégsem mozdony, hiszen nemcsak el 

kell indítani, hanem megállításához is erõ kell eme forgatagban... 

Én még nem ültem fel rá. 

Nem tudom, hogy miként viselném eme embertelenséget. 

Te felülnél rá??? És akkor vajon felülnél-e rá, ha azt 

mondom mindezek után, sõt mindezek ellenére, hogy 

eme jóembernek ez az egyetlen lehetõsége a kenyérszerzésre. 

Ezzel munkát adhatsz neki, hogy elláthassa 

családját. Õ dolgozik. Helyette kéregethetne is... (És 

most felülnél-e rá?) 

(A helyzetet tetézi ama tény, hogy a 15-20 forintos 

utankénti díjat a riksahúzónak meg kell osztani a riksa 

tulajdonosával, mert miért is lenne már az övé az a rozzant 

taliga...) 

(folyt. köv.) 

Gy 

SZIÖ

Így sem meglepõ, hogy sikeres a 

film. De hogy mindjárt a nézettségi 

lista élére került az USA-ban, az 

engem aggaszt. Mert az azt jelenti, 

hogy pusztán a pusztítás látványa 

ennyire élvezetes számukra. De mi 

lehet az oka, hogy az amerikaiak 

ennyire agresszió-kedvelõk? (Ami 

nem mellékes tény így az amerikai 

világhódítás küszöbén.) A válasz 

olyan egyszerû, hogy még én is 

rájöttem. 

Az amerikaiak abban is élen járnak 

a világban, hogy mennyire fontos 

nekik a testszag megszüntetése. 

Az erre használt dezodorok fõ része 

a finom talkumpor, amely eltorlaszolja 

a verejtékmirigyek kivezetõ 

járatát, így a verejték sokkal kisebb 

mennyiségben jut ki a bõr felszínére. 

Csakhogy a verejtékben nem csupán 

olyan anyagok vannak, amelyek 

kellemetlenséget okoznak számunkra. 

Olyanok is, amelyek hasznos 

funkciót töltenek be. Ezek egy 

olyan õsi formájú kommunikációra 

szolgálnak, amely igen elterjedt a 

hüllõk és az emlõsök körében. Igaz, 

hogy ennek a kommunikációnak az 

elsõdleges evolúciós célja a párzás, 

de a kibocsátott „vonzó” feromon 

nem úgy mûködik, hogy a szexuális 

vágyat fokozza, hanem úgy, hogy 

általában fokozza az egyed barátságosságát, 

ami megfelelõ körülmények 

között persze növeli a párzás 

bekövetkeztének valószínûségét. 

Ezek a feromonok nem rossz és 

nem is jó szagúak. Teljesen szagtalanok. 

De akkor vajon hogyan fejthetnek 

ki bármiféle hatást az egyed 

viselkedésére? Úgy, hogy az érzékelésükre 

külön szerv szolgál. Ez szintén 

az orrban található, mint a szaglóhám, 

de a bejárathoz közelebb, az 

orrsövény két oldalán helyezkedik 


Végítélet 

Ne né... vagyis hát nézzétek meg a legújabb Terminátor-filmet, ha akarjátok, de nagyon gyenge. 

Nem úgy, hogy ne lenne profi módra megcsinált akciófilm, hanem hát azért alapvetõen olyan 

emberek fogják megnézni, akik már látták az egyet meg a kettõt, illenék hát, hogy a háromban 

legyen azokhoz képest valami lényeges újdonság. De nincs. 

el. Vomeronazális szervnek hívják. 

Állatokon már sokat tanulmányozták, 

de a legutóbbi idõkig az volt az 

uralkodó vélemény (némely kutató 

ma is így gondolja), hogy az emberi 

orrban már csak mûködés nélküli 

csökevényként van jelen. 

Ha a vomeronazális szerv mûködõképes, 

akkor annak megvan az a 

jelentõsége, hogy az általa szolgáltatott 

információ a tudatosulás mellõzésével 

jut el az agyba. (Elsõsorban 

az amygdala nevû õsi központba, 

amelynek a szociális viselkedésben 

van fontos szerepe.) Nyilvánvaló, 

hogy szintén tudatosulás nélküli az 

a folyamat is, amely megszabja, hogy 

a verejtékbe melyik fajta feromonból 

mennyi kerüljön. Vagyis ez a 

kommunikáció olyan módja, amelyet 

rendkívül nehéz meghamisítani. 

Ha csak azon a módon nem, amelyen 

a parfümgyártó cégek már dolgoznak, 

vagyis hogy az emberek 

megveszik a megfelelõ feromont 

tartalmazó parfümöt és magukra 

kenik. Ez elvileg biztató fejlemény 

kellene hogy legyen az emberiség 

jövõje szempontjából, de én igen 

16 

Érdekes 

pesszimista vagyok. Egyrészt azért, 

mert a hagyományos viszonyok között 

a feromonok olyan információt 

adtak a beszélgetõpartner szándékáról, 

amely hosszú távon általában 

beigazolódott. Most ez meg fog 

törni, és nem tudni, milyen súlyos 

következményekkel fog ez járni. 

Másrészt nem bízom a gyártó cégekben. 

Lehet, hogy át fogják verni 

a vásárlókat, és nem azt rakják a 

termékbe, ami a dobozra van írva, 

vagy ha mégis, akkor lefizetnek tudósokat, 

hogy éppen annak az anyagnak 

a hatásosságát bizonygassák, 

amit õk szeretnének a termékbe 

tenni. Ezt az teszi majd lehetõvé 

számukra, hogy a feromonok tudatosan 

észlelhetetlenek, a hatást pedig 

erõsen befolyásolja a fogyasztói 

várakozás. És az teszi majd szükségessé, 

hogy a feromonokat drága 

szintetikusan elõállítani, ami pedig 

az emberi verejték begyûjtését és 

feldolgozását illeti, nem tudom, 

szóba jön-e egyáltalán... Kilátásaink 

sötétek e pillanatban. 

Koltai László 

A 103-as AL 2. oldalán az áll, hogy július 18-án lesz lapzárta, és 

augusztus elsõ felében jelenik meg az új szám, a hátlapon július 25. 

szerepel lapzártaként, július eleji megjelenéssel. Az újságot július 

25-én kaptam meg… 

Hevér József


Azon gondolkodtam... 

A múlt havi AsztalLapban megjelent 

írásommal kapcsolatban szóba 

került a Nobel-díj. Felmerült a kérdés, 

hogy hogyan tehetnénk szert 

a lehetõ legkevesebb munkával a 

lehetõ legtöbb Nobel-díjra, mert 

ugyebár ha már gyûjtõszenvedély, 

akkor adjuk meg a módját! ☺ 

Szóval ha már feltalálásra adjuk 

a fejünket, akkor érdemes az 

idõgép technikai megvalósításán 

elgondolkoznunk, mivel szerintem 

az lenne valamennyi közül a legnagyobb 

hatású találmány az 

emberiség történetében, ráadásul 

elméletileg még meg is valósítható 

a dolog. 

Miután elkészült idõgépünk, és 

át is vettük érte fizikai Nobeldíjunkat, 

mondjuk az egyszerûség 

kedvéért 2003-ban, már nincs is 

más dolgunk, mint visszamenni 

2002-be, és ott is átvenni a díjat. 

Így évenként visszalépegetve menjünk 

el egészen 1901-ig, ahol is 

elhódítjuk a Svéd Akadémia újonnan 

alapított, elsõ alkalommal 

kiosztandó díját Conrad Röntgentõl. 

Arra nagyon ügyeljünk, 

hogy nehogy elõrefelé menjünk 

az idõben, mert ha már 2003-ban 

egyszer megkaptuk az elismerést, 

akkor 2004-ben elenyészõ, szinte 

nulla eséllyel pályáznánk újra. 

Adja magát az ötlet, hogy ne 

csak 1901-2003-ig söpörjük be a 

díjakat, hanem elõször menjünk 

elõre, mondjuk 2100-ba, és onnan 

visszafelé kezdjük el a menetet. Ez 

azonban többféle veszéllyel is 

járna: egyrészt nem lehetünk 

benne biztosak, hogy akkor még 

mindig létezik a díj, másrészt lehet, 

hogy mondjuk 2004 januárjában 

valaki más is feltalálja az idõgépet, 

és akkor megintcsak nem mûködik 

az ötlet, hiszen nem mi vagyunk a 

feltalálók. Szerintem ezt nem 

érdemes megkockáztatni. 

A másik problémás dolog a 

hazajövetel 1901-bõl, hiszen hazaérkezésünkkor 

gyanússá válhat, 

hogy a Nobel-díj koncentráció 

nagyobb a mi lakásunkban, mint 

bárhol máshol. 

Kissé komolyabbra fordítva a 

szót, az idõutazás természetesen 

tele van megoldatlan problémákkal, 

nem egy helyen paradoxonokkal 

is, amelyeknek feloldására 

rengeteg elképzelés született eddig, 

és még fog is születni (a legtöbbet 

hangoztatott elvi állásfoglalás 

mostanság a párhuzamos világok 

tézise, aminek eddig csak szubatomi 

szinten, de sikerült kisebb-nagyobb 

bizonyítékait feltárni). Egyszóval 

ez a téma szerintem megér 

ennél a cikknél sokkal hosszadalmasabb 

fejtegeté-seket és vitákat, 

mivel akárcsak filozófiai szinten is 

nagyon érdekes elképzelni egy 

esetleges idõutazás hatásait. Persze 

rengeteg könyv, film és egyéb 

iromány (pl. BeAn egy régebbi 

írása a piramisépítõ gépekrõl, amelyik 

a honlapon is fent van, és szerintem 

nagyon jól sikerült) szól a 

témáról, de vala-hogy sosem lehet 

teljesen kimeríteni, és mindig 

akadnak új ötletek, meglátások is. 

Egy szó mint száz, a fenti módszerrel, 

teljesen legálisan, szert 

tehetünk 103 darab Nobel-díjra, 

aminél szebb gyûjteményt szerintem 

nem is kívánhatna magának 

az ember. ☺ 

17 

Szalma Tibi 

Ui.: Szerintem a dinamit is megérdemelt 

volna egy Nobel-díjat... ☺ 

6x6 

negyedszer 

Tigris, az érveid továbbra sem 

meggyõzõek, sõt ellentmondásokba 

is keveredtél! Az 

elõzõ AL-ban ezt írtad: „Azt 

soha nem is állítottam, hogy a 

6x6 az 5x8 alternatívája: 

éppen az 5x7 alternatívája...” 

Ehhez képest mindkét cikkedben 

a 6x6-ot az 5x8-cal hasonlítod 

össze. Bár nem lenne kevésbé 

ellentmondásos az sem, 

ha a meglévõ rendszer helyett 

újat javasolnál úgy, hogy annak 

elõnyeit és hátrányait egy 

harmadik rendszerhez viszonyítod. 

Mivel ezek után nem 

látok esélyt érdemi vitára, a 

további ellenérvek kifejtésétõl 

eltekintek. 

Viszont, mivel a közelgõ 

esztergomi MensaNyár jó 

alkalmat kínál egy mensás 

közvélemény-kutatásra, ki 

fogok tenni egy lapot a hirdetõtáblára, 

amelyen aláírásával 

bárki jelezheti, hogy egy 

esetleges munkaidõ csökkentés 

esetén az 5x7-es vagy a 

6x6-os rendszert választanáe. 

(Az anonim véleményezés 

vagy bonyolult procedúrát 

igényelne, vagy a hitelessége 

lenne kérdéses. A lapot utána 

megsemmisítem, engem csak 

az arányok érdekelnek.) Arra 

kérek mindenkit, aki megtisztel 

véleményével, hogy valamely 

rendszer és ne valamely 

személy mellett (esetleg 

ellen) tegye le a voksát! 

Közremûködéseteket elõre is 

köszönöm. 

Hevér József

A csuklás 

Elsõ ránézésre kóros, ha nem is éppen veszélyes jelenségnek 

tûnik, és a további ránézések is megerõsíteni látszanak 

ezt a benyomást. A csuklás a légzés rendellenessége, 

és bosszantó hatását éppen a légzés ritmusának 

felborításával fejti ki. Gyorsan idézzük fel, 

lényegében hogyan is lélegzünk: belégzéskor a rekeszizom, 

amely ernyedt állapotban felboltosul a mellkas aljába, 

megfeszül, ezzel lefele, a bordaközi izmok pedig a 

bordák megemelésével elõrefele tágítják a mellkast. A 

kilégzést általában a tüdõ saját rugalmassága idézi elõ, 

csak extra oxigénigény esetén kerül sor további izmok 

használatára a tempó gyorsítása végett. 

A csuklás a rekeszizom hirtelen összehúzódása. 

Többnyire csak az izom egyik oldala rándul össze, de így 

is a hirtelen kitágult tüdõbe olyan erõvel áramlik befele 

a levegõ, hogy a gégefedõ, amely nem készült fel a 

dologra, lecsapódik, így keletkezik a jellegzetes hang. Ha 

az ember fog egy kis csövet, vagy akár az egyik markát 

zárja össze csõszerûen, aztán az egyik végére tenyérrel 

ráüt, hasonló hangot kelthet. 

A rándulás oka bizonyára valamelyik idegben (a 

bolygóidegben, vagy a nyakcsigolyák közül a rekeszizomhoz 

vezetõ idegek valamelyikében) keletkezõ túlzott 

izgalom. Erre utal az, hogy számos olyan betegség, amely 

ugyanezen idegeken osztozó szervet támad meg, krónikus 

csuklást okozhat. Leggyakrabban a gyomorsav nyelõcsõbe 

való visszafolyása teszi ezt meg, de ilyen lehet még 

számos nyelõcsõ-, pajzsmirigy-, tüdõ-, szív-, bél-, vese- és 

persze agyi megbetegedés. Némely gyógy- és egyéb szer, 

például érzéstelenítõk, epilepsziaellenes szerek, vagy a 

nikotin – amelyek persze szintén hatnak az idegekre, hisz 

ezért használják õket – szintén okozhatnak csuklást. 

Nyakban lévõ daganat is elõidézheti, feltehetõleg azzal, 

hogy nyomja valamelyik ideget. 

A csuklás egy eseten belüli meglehetõsen állandó ciklusidejére 

még csak magyarázat-kísérletet sem ismerek. 

A hétköznapi csuklás sem történik ok nélkül. 

Leggyakoribb a gyomor túltelítettsége, akár túl sok evés, 

akár a benne levõ gáz miatt. Néhány korty levegõ a 

gyomorban természetes és ártalmatlan, de túl sok már 

nyomhatja a rekeszizmot. Az ok lehet rágógumizás, túl 

gyors evés, vagy szénsavas italok fogyasztása. További 

okok: túl forró, hideg, vagy fûszeres étel, dohányzás, 

esetleg valamilyen stressz – egyes érzékeny személyek- 


Ásítás és csuklás 

Ez két olyan jelenség, amelyet jól ismerünk saját tapasztalatból, és ugyanakkor rosszul ismerünk 

abban az értelemben, hogy csupán igen halvány sejtéseink vannak biológiai eredetükrõl. Ettõl 

olyan érdekesek. 

18 

nél elég a hõmérséklet hirtelen megváltozása. 

A csuklás elmulasztására szolgáló házi receptek egy 

része a vér széndioxid-tartalmának csökkentésére irányul, 

ami csökkenti az idegek ingerlékenységét. Ilyen a lélegzet 

visszatartása, vagy egy zacskóba való ki-be légzés, 

amíg határozott légszomj nem keletkezik. A többi a 

„kutyaharapást szõrével” elv alapján, a kóros izgalmat egy 

másik izgalommal igyekszik elnyomni. Ide tartoznak a 

szokatlan táplálék, vagy a táplálék szokatlan módon való 

elfogyasztásával operálók. Erõsen ajánlják egy kevés kristálycukor 

szárazon való lenyelését – kisbabáknál mégis 

inkább vízben feloldva, hiszen a csuklást köhögéssel felváltani 

nem nagy haszon volna. De van hideg, meleg, 

citrom, gyömbér, aztán kilenc apró korty víz, ivás a 

pohár túlsó oldaláról, a kiskanál bennehagyása a pohárban 

– arra késztetve, hogy jobban odakoncentráljunk a 

nyelésre. 

Megtehetjük, hogy összegörnyedéssel, elõrehajlással 

fejtünk ki nyomást a rekeszizomra. Kimérhetjük a csuklás 

ciklusidejét, hogy a következõ támadás elõtt erõsen 

megfeszítsük légzõizmainkat. Gyerekeknél azt ajánlják, 

hogy szólítsuk fel õket, hogy erõsen tartsák vissza lélegzetüket, 

aztán csiklandozzuk meg õket. Megtehetjük, 

hogy orrunkat és fülünket ujjainkkal elzárjuk, és nyelünk 

egy párat. Köhögés, tüsszentés, gargarizálás, nyakmasszírozás, 

nyelvkihúzás, esetleg kanálnyéllel tapizni a nyelvcsapot, 

ezt a szájpadlásról hátul lelógó nyúlványt, aminek 

célja szintén rejtély egyelõre, csupán a horkolásban játszott 

szerepe ismert, ami miatt újabban meg szokták csonkítani. 

A megijesztés nem tartozik a kedvenceim közé, 

ezért inkább nem is említeném meg. 

Még ha a csuklást nem is komoly betegség okozta, 

elõfordul, hogy nem mulasztható el ilyen könnyen. 

Ekkor az orvos próbálkozhat számos eszközzel, például 

ledughat egy csövet az orron keresztül a gyomorba, 

felírhat antipszichotikumot, antidepresszánst, fájdalomcsillapítót, 

de legkézenfekvõben nyugtatót vagy görcsoldót, 

vagy végsõ eszközként kivághat egy darabot valamelyik, 

a rekeszizomhoz vezetõ idegbõl. 

A Guiness rekordok könyve szerint az iowai Charles 

Osborne 1922-ben elkezdett csuklani, és 65 éven keresztül 

folyamatosan, kb. 430 milliószor csuklott. Sajnos, az 

sehonnan nem derül ki, hogy amennyiben megfelel a 

bejegyzés a valóságnak, mely módszereket próbálták ki 

rajta, és végül használt-e valamelyik, spontán maradt 

abba a csuklás, vagy csak a halál állította-e meg.

Az ásítás 

Ez viszont egyáltalán nem tûnik kóros jelenségnek, sõt 

inkább kellemes – bajt csak akkor okoz, ha beszélgetõpartnerünk 

arra következtet belõle, hogy unjuk. Õsi mivolta 

miatt – már némely halak is rendszeresen ásítanak – is azt 

kell gondoljuk, lehet valami haszna – de micsoda vajon? 

Sokan úgy tudják, hogy az ásítás egy mély légzés, 

amely az oxigénhiányt hivatott orvosolni, de ezzel a feltevéssel 

megvan az a baj, hogy már a második felületes 

rátekintésre is megalapozatlannak tûnik. Az ásítás nem 

cseréli hatékonyabban a tüdõben levõ levegõt, mint a 

gyorsított légzés, amely általában szolgálja e célt. Azt sem 

tudja e hipotézis megmagyarázni, miért ásítunk már 

életünk harmadik hónapjában – az anyaméhben. A kísérletek 

során azok a személyek, akiket alacsony oxigéntartalmú 

környezetben tartottak, szaporábban lélegeztek, 

de nem ásítottak többet, a különösen oxigéndús környezetben 

levõk pedig nem ásítottak kevesebbet a kontrollcsoporthoz 

képest. Az ásítási gyakoriság egyedül a helyzet 

unalmasságával mutatott szignifikáns korrelációt. 

Az ásítás lényege tehát valószínûleg nem a levegõ 

mozgásában keresendõ (az csak mellékes következmény), 

hanem maguknak a légzõizmoknak az összehúzódásában. 

Eképpen az ásítás még közelebb áll testvéréhez, a 

nyújtózkodáshoz, mint elsõre gondolnánk. Így valószínûleg 

a céljuk is hasonló. Néhány lehetõség: 

A nyújtózás magára az izomra irányul, „tornáztatás”. 

Nem tartom valószínûnek. Gondoljunk arra, hogy amikor 

elnyomjuk az ásítást, vagyis a szájat kinyitó izmokat 

megfeszítjük, de ellentartunk nekik a becsukókkal, akkor 

is megtornáztatjuk az izmot, mégsem esik jól az ásítás. 

SZIÖ 


Furcsa a hely. Egyre furcsul. Csend 

van. Nem is kevés. Hosszasan visszhangzik. 

Közben gyorsulva áporodik 

a levegõ. Az egyik oldalon… nem, a 

másikon: valami halvány fény. Vagy 

csak folytonossági hiány a sötétben? 

Fény az, egyre erõsebb! A fényben 

kirajzolódik egy lány. Talány. Aztán 

eltûnik, majd megint vissza, el, 

vissza, el, vissza. Nem csoda, hogy 

pislogok, hisz’ álomszép. Nevet. 

Nevet nem mond, meg se szólal. 

Megszólalásig hasonlít viszont valakire, 

de nem tudok rájönni, hogy 

kire. Idõ kell, míg rájövök: azért 

nem, mert azt a másik valakit még 

soha nem láttam. Int. Kacsint. 

Hátra nézek. Nem az övére, nincs 

is öve. Elmosódik az arca. Milyen 

19 

A nyújtózás az izmokat mozgató idegközpontokra 

irányul. Itt már könnyen elképzelhetõ, hogy az izmok 

tényleges összehúzódottságának is – amit az izomorsók 

jelentenek a központok felé – szerepe van a nyújtózás 

céljának – ami például egyfajta kalibrálás, szintbeállítás 

lehet – elérésében. Az is érthetõ e magyarázat fényében, 

miért érinti a nyújtózás az állkapcsot kinyitó izmokat, de 

nem a becsukókat, miért a lábat kinyújtókat, de nem a 

behajlítókat. Ezen izmok vezérlése ugyanis jelentõsen 

különbözhet, így esetleg az egyik igényel egy kalibrálást, 

amit a másik nem – nem feltétlenül azért, mert nincs 

szüksége olyan finom beállításokra, inkább azért, mert 

ezek a törzsfejlõdés során másként oldódtak meg. 

A nyújtózás az egész idegrendszerre irányul: ezt a feltevést 

jól alátámasztja az a tény, hogy az ásítás és a nyújtózás 

csakugyan emeli a vérnyomást és a pulzusszámot. 

Továbbá hogy az ásítási gyakoriságot nem csak a jelenlegi, 

hanem a jövõben várható események is befolyásolják: 

mûvészek, sportolók, katonák fellépés, verseny, csata elõtt 

szignifikánsan gyakrabban ásítanak. Ez esetben az ásításra, 

nyújtózásra használt izmok kiválasztását talán az szabja 

meg, hogy vezérlésük õsi elhelyezkedése és mûködési 

módja különösen alkalmassá teszi õket az egész szervezet 

aktiválására. Talán ezt a feltevést támasztja alá az ásítás ragadóssága 

is, amelyet eddig kizárólag az embernél sikerült 

észlelni, de ott annyira jellemzõ, hogy már egy-két éves 

korban megjelenik, és nem csupán az ásító ember látványa, 

de már az ásításra való gondolás, vagy a róla való beszéd 

vagy olvasás is kiválthatja a reakciót, amit könnyen lehet, 

hogy e cikk olvasója is megfigyelhetett saját magán. 

Álom 

Koltai László 

tiszta! Tiszta arcátlanság! Tetszett, 

míg teljesen át nem tetszett, de 

eltûnt. Tünemény. Én is eltûnõdöm. 

Aztán vissza. Csak állok értetlenül, 

és élek ártatlanul tovább. Aztán 

minden átmenet nélkül zuhanok. 

Esõember vagyok. Megint pofára 

esek? Itt minden pofára megy? Nem 

túl jópofa dolog. Közeledik valami 

város. Alapjaiban rengetem meg. 

Ahol becsapódtam, kell lenni egy 

cent rumnak — okoskodom. Becsapódtam: 

rum nincs, rumli van. Hirtelen 

csattanás. Felébredek. Vagy 

csak azt álmodom. Visszaalszom. 

Vagy csak azt álmodom. De most 

már nem álmodok. Vagy csak azt 

álmodom. 

Hevér József

1. Egy hivatalnok vonattal jár be dolgozni a 

fõvárosba. A munka után vonata minden nap 

pontban öt órakor érkezik be lakóhelye vasútállomására. 

Itt felesége veszi fel és viszi haza autóval. 

Egyik nap egy korábbi vonatot sikerült elérnie, így 

már négykor beérkezett az állomásra. Elindult gyalog 

azon az úton, amelyen kocsival szoktak hazahajtani, 

így a felesége ezúttal valahol az állomás és 

az otthonuk között vette fel. Végül is a megszokotthoz 

képest 10 perccel korábban értek így haza. 

Ha feltesszük, hogy a feleség úgy indul el, hogy 

éppen ötre érjen az állomásra, és mindig azonos 

sebességgel hajt, mennyi ideig gyalogolt a hivatalnok 

a találkozásig? 


FELADVÁNYOK 

Az elõzõ számban megjelent Utánam, fiúk! rejtvény megfejtése: 

D A 

C S A B A T R 

B Á N K I V I L M O I I 

A A T T I L A F U T Á S P R I S Z A 

Z I N Z E S 

S Q C T Ü D Z 

O I I E R I T 

N S Y M R K K A 

O Á G S A É A L 

T T Á A U C O N Y K Z S V O B K T L 

A U L U Z S C I S A S Z Ó R K É Á A 

R F S C Ú S C G I D B I D G A M T P 

A M A T T I C I V I V O H U T Z S A 

21 

2. Péter és Pál százméteres síkfutásban 

versenyeznek. Az elsõ alkalommal Péter tíz 

métert vert Pálra. Még egyszer rajthoz álltak, 

de most Péter tíz méterrel hátrébb 

indult. Ha feltesszük, hogy mindketten 

ugyanolyan sebességgel futottak, mint 

korábban, ezúttal ki nyert? 

(M. Gardner feladványaiból) 

beküldte: Takács Tibor 

(megoldások a következõ oldalon)

MEGOLDÁSOK 

(az elõzõ oldalról) 


1. A feladatot formulák nélkül, egyszerû meggondolással is megoldhatjuk. 

Ha szokásosnál tíz perccel korábban érkeztek haza, ez azt 

jelenti, hogy a feleség 10 perccel kevesebbet vezetett: 5-5 perccel 

kevesebbet az oda-, illetve a visszaúton. Ez azt jelenti, hogy aznap 

nem ötkor, hanem öt elõtt öt perccel vette fel a férjét. A férj négykor 

indult el, így 55 percet kellett gyalogolnia. 

2. Ismét Péter gyõz. Elõszörre száz métert futott annyi idõ alatt, míg 

Pál kilencvenet. Így másodszorra, amikor Pál kilencven métert 

megtesz, Péter éppen befogja. Mivel Péter gyorsabb, a maradék tíz 

métert is gyorsabban futja be. 

A szülinapi bulin levetített 

ffillmm- éss ffotóóaannyaagg kapható CD-n. 

Ára: 600 Ft. 

Az AsztalLappal postázzuk azoknak, akikkel addig 

nem találkozunk személyesen. 

Rendelés: nálam 

(Tóth Magdolna, cherokee@mensa.hu, 30-231-6300) 

Fizetés: a Kék Rózsában, vagy átutalással a Mensa 

HungarIQa számlájára: 

10104105-56280746-00000002 

Gyõriek, Gyõr környékiek, 

figyelem!!! 

Augusztus 12-én 

megalakult az ArrabonIQa! 

Találkozás: MINDEN KEDDEN 19.00-KOR 

A MUSKÉTÁSBAN (Munkácsy Mihály út)! 

A következõ alkalom: 2003. augusztus 26.! 

További toborzás folyamatban! Várunk mindenkit! 

Érd.: Dominek Ákos, 20-667-3303 

Honlapcím: http://gyor.mensa.hu 

Az alapítók: 

Albert Attila, Bauer Mihály, Bedõk Ildikó, Dominek Ákos, Kovács László, 

Kõberl Kinga, Nagy Attila (SüSü), Somodi Géza, Szatmári Ákos 

22 

KEDVEZMÉNYEK 

20% ANGOL, OROSZ FORDÍTÁS 

SCHMIEDL GÁBOR, 264-9217 

20% ESZPERANTÓ NYELVTANÍTÁS 

INGYENES: SEGÍTSÉG AZ ESZPERANTÓ 

ALKALMAZÁSÁBAN 

BAKSA JÓZSEF, 30-378-3464 

25% ANGOL, NÉMET IDEGENVEZETÉS 

BOGDÁN RICHÁRD, 20-943-6766 

30% NÉMET, MAGYAR IDEGEN- 

VEZETÉS AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN, 

25% NÉMET, MAGYAR TOLMÁCSOLÁS, 

FORDÍTÁS, NYELVTANÍTÁS 

UDVARI MÓNIKA, 30-441-1260, 

UMONIKA@FREEMAIL.HU 

20% ANGOLFORDÍTÁS (FOLYAMATOS 

MUNKÁK ESETÉN 30%) 

VIDA EDIT, 30-250-2445, 

EDIT.VIDA@AEMEA.HU 

10% NOGUN VÁLLSZÍJ (TÖBBFUNKCIÓS 

TARTÓ SZERKEZET SZEMÉLYES DOLGOK, 

APRÓSÁGOK KÉZÜGYBEN TARTÁSÁRA, 

EGY VALÓDI HASITASI, 

AUTÓSTÁSKA-ALTERNATÍVA) 

WWW.NOGUN.HU – DZS@NOGUN.HU 

DARÁNYI ZSOLT, 20-935-5111 

5–10% EGYEDI TERVEZÉSÛ, 

LAPSZERKEZETÛ BÚTOROK KÉSZÍTÉSE 

SZMEKÁL ZOLTÁN, 222-7266 

20% NEOPHONE 300 FT-OS CÍMLETÛ 

TELEFONKÁRTYÁK – A LEGOLCSÓBB 

PERCDÍJAK KÜLFÖLDRE (PL. USA 36 FT, 

EU 50 FT) (UTOLSÓ DARABOK!) 

BOGNÁR CSABA, 20-431-3345, 

CSABI@DPG.HU 

10% ÚJ BRINGA KIVÉTELÉVEL MINDENRE: 

ALKATRÉSZEK, KIEGÉSZÍTÕK, 

SZERVIZMUNKÁK 

SZÁGULDÁS KERÉKPÁRÜZLET ÉS 

SZERVIZ, 1146 BP., AJTÓSI DÜRER SOR 5., 

BANDY GYÖRGY, 343-8158 

10% ÚJ KÖNYVEKRE, 

30–70% EGYÉB KÖNYVEKRE 

KEDVES KÖNYVESBOLT 

BAKSA JÓZSEF, 30-378-3464 

10% KEDVEZMÉNY A TRANSIT 

FORDÍTÓI SZOFTVER ÁRÁBÓL! 

STAR HUNGARY FORDÍTÓIRODA ÉS 

SZOFTVERKERESKEDELMI KFT. 

WWW.STAR-HUNGARY.DE 

STARK ERZSÉBET, 30-222-9761, 

STARK@STAR-HUNGARY.DE

KERTÉPÍTÉS MEGRENDELÉSE ESETÉN 

INGYENES KERTTERVEZÉST VÁLLAL AZ 

ÁLOMKERT KERTÉPÍTÉSZET! TOVÁBBI 

10% ENGEDMÉNY A MUNKADÍJBÓL 

MENSÁSOK RÉSZÉRE! CÉGEK RÉSZÉRE 

PARKFENNTARTÁS, PARKÉPÍTÉS, 

MEDENCE-, TÓ-, GOLFPÁLYAÉPÍTÉS! 

„ÖN MEGÁLMODJA KERTJÉT – MI 

MEGVALÓSÍTJUK!” 

HEINBACH JÓZSEF, 30-9445-885 

10% TANTRIX JÁTÉKOK 

PETRECZ PÉTER, 30-212-1628 

15% KEDVEZMÉNYT BIZTOSÍTUNK 

MINDEN MENSÁSNAK ÉS CSALÁDTAGJÁNAK 

AZ ÁLOMVILÁG SZAKÜZLET TER- 

MÉKEIBÕL (MATRACOK, GYAPJÚ TER- 

MÉKEK, MÁGNESES DERÉKALJAK, 

ÁGYRENDSZEREK). 

7624 PÉCS, NAGY JENÕ U. 2., 

72-216-269 

ÚJ AUTÓVAL KAPCSOLATOS MINDEN- 

NEMÛ DOLOG: KERESKEDELEM, SZERVIZ, 

HITEL, BÁRMI. A CÉGEMNÉL TÖRTÉNÕ ÚJ 

OPEL VÁSÁRLÁSA ESETÉN, TÍPUSTÓL FÜG- 

GÕEN, AZ M-EK RÉSZÉRE 3-5% ENGED- 

MÉNYT BIZTOSÍTOK. (A KEDVEZMÉNY AZ 

AKCIÓKKAL NEM VONHATÓ ÖSSZE!) 

FEHÉR JÓZSEF CÉGVEZETÕ 

96-415-088, 30-9-985-926 

OPEL.GYORISZERVIZ.FEHER@AXELERO.HU 

15% AIWA, INDESIT ÉS ARISTON 

HÍRADÁSTECHNIKAI TERMÉKEKRE 

+ 5% ALAPÍTVÁNYI TÁMOGATÁS 

AZ MH-NAK. 

BÉRES ANDRÁS, 20-944-5597 

10%–50% (SZOLGÁLTATÁSTÓL 

FÜGGÕEN): INGATLANKÖZVETÍTÉS, 

TUL. LAP, INGATLAN-ADÁSVÉTELI- 

SZERZÕDÉS. A LEGJOBB, 

A LEGGYORSABB, A LEGOLCSÓBB. 

ZÓLYOMI ZSUZSANNA, 204-0697 

20% A FANTASZTIKUSAN OLCSÓ 

960 FT/ÓRÁS ÁRBÓL! 

MATEMATIKÁBÓL, ANALIZÍSBÕL 

KORREPETÁLÁS (FÕISKOLÁSOKNAK, 

EGYETEMISTÁKNAK IS). BUKÁS ESETÉN 

PÉNZ-VISSZAFIZETÉSI GARANCIA! 

NOVÁKY BALÁZS, BNOVAKY@MENSA.HU, 

20-982-0990, 70-314-4917 

10% A KÖNYVELÉS DÍJÁBÓL 

MENSÁS ÉRDEKELTSÉGÛ CÉGEK 

(EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, BT., KFT.) RÉSZÉRE 

BÁNDY BARBARA, 30-961-62-65 

10–30% GRAFIKÁK, FESTMÉNYEK 

20–50% PORTRÉ (FOTÓK UTÁN IS) 

BÁLI PÉTER, 27-334-861 


KEDVEZMÉNYEK 

15% JAZZ, BLUES, KLASSZIKUS ZENE 

BULIKON, FOGADÁSOKON 

(KEDDENKÉNT A „LOMPOS FARKAS”-BAN 

HALLHATÓ AZ EGYÜTTES 

– VIII. FIUMEI ÚT 8.) 

PAÁL JÓZSEF, 313-8727, 70-510-7046 

25% MUNKASZERVEZÉS, 

CÉGÁTVILÁGÍTÁSOK, ÁTSZERVEZÉSEK, 

TANÁCSADÁS, ERGONÓMIA 

NÁDASI TIBOR, 

NADASI@ENTROPIA.HU, 462-3115 

100% ÉPÍTÉSZETI TANÁCSADÁS, 

SZOCPOL. ÜGYEK 

20% ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS 

KÉPÉSZ ÉPÍTÉSZIRODA 

FARKAS JÁNOS, 20-965-0021 

20% HANGFELVÉTEL-KÉSZÍTÉS – 

KÓRUSOK, KAMARAZENEKAROK, 

NÉPZENÉSZEK, SZÓLISTÁK RÉSZÉRE. 

JEVICZKI ZOLTÁN, 20-332-5544, 

JZB@FREEMAIL.HU 

15% FESTMÉNYEK, ARCULATTER- 

VEZÉS, DTP-OKTATÁS 

NAGY LANTOS MARIANN ÉS 

NAGY LANTOS BALÁZS, 387-1187 

10% VIDEOFELVÉTEL-KÉSZÍTÉS: 

ESKÜVÕK, RENDEZVÉNYEK, CSALÁDI 

ESEMÉNYEK STB. IGÉNYESEN ÖSSZEÁLLÍTVA! 

NAGY RICHÁRD (RICHIE), 30-996-3390 

100% ÉPÍTÉSZETI, LAKBERENDEZÉSI 

TANÁCSADÁS 

20% OTTHONTEREMTÉS 

(ÉPÍTÉSZ, BELSÕÉPÍTÉSZ TERVEZÉS, 

EGYEDI BÚTOROK) 

MAESTRO DESIGN STÚDIÓ – 

FEKETE-MÓRÓ ANDRÁS ÉPÍTÉSZ, 

F. G ERGELY ÁGNES LAKBERENDEZÕ 

216-3301, 20-923-2471, 

WWW.MDS-EPITESZIRODA.HU 

5% MÛSZERES TALAJÁTVIZSGÁLÁS, 

TÛZSZERÉSZ FELÜGYELET, MENTESÍTÉS 

ÉS TÛZIJÁTÉKOK SZERVEZÉSE, 

LEBONYOLÍTÁSA. 

CIRÁKI TAMÁS, 316-0445, 30-269-1729 

10% ÉTELEK, ITALOK 

FEHÉRVÁR BISZTRÓ (M7-ES AUTÓPÁLYA, 

59-ES KM, A SHELL KÚTNÁL) 

22-505-885 

10% FOGÁSZATI ELLÁTÁS (CSALÁD- 

TAGOKNAK IS); AZ ELSÕ VIZSGÁLAT ÉS A 

KONZULTÁCIÓ DÍJMENTES. 

DR. PAPP ÁGOSTON, 20-942-0384 

BP. II., BAJVÍVÓ U. 1. FSZT. 1. 

10% A KÖNYVVIZSGÁLAT DÍJÁBÓL 

VÁLLALKOZÁSOK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI 

INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN 

DARÓCZI GYÖRGY OKL. KÖNYV- 

VIZSGÁLÓ, 45-420-249 

50% KEDVEZMÉNY A TANÁCSADÁSI, 

KÖZVETÍTÕI DÍJBÓL 

KIZÁRÓLAG MENSÁSOKNAK! 

– BEFEKTETÉS – 

– BIZTOSÍTÁS – HITEL – 

HÍVJON BIZALOMMAL! 

ESETLEG TELEFONNAL! 

HEINBACH DÁRIUS, 30-248-3353 

99,9% ÉLETTÉRKÉP-ELEMZÉS, 

ASZTROLÓGIA 

10% TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ 

BAK JÁNOS, 20-333-4444 

10% NUMEROLÓGIAI 

SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAM 

KOPP KATALIN, 82-430-648 

RÓNA LÁSZLÓ, 82-320-398 

15% INTERNETES ARCULATTERVEZÉS 

(HTTP://WWW.NETSTUDIO.HU/REFERENCIA) 

100% INTERNETES SZAKTANÁCSADÁS 

NETSTÚDIÓ – KUSZING JÁNOS, 

30-971-8412, JANOKA@NETSTUDIO.HU 

MINDEN M-NEK 30% KEDVEZMÉNNYEL 

TERVEZEK FLASH ANIMÁCIÓKAT. 

A MAGASCSAJ-SIG 10% KEDVEZMÉNYRE 

JOGOSULTAK NÁLAM AZ ON-LINE 

KAMPÁNYTÓL A WEBTERVEZÉSIG. 

DANKÓ SZABOLCS, SZABOLCS@KGB.HU, 

WWW.PICPOST.HU 

X% WEBDIZÁJN/PROGRAMOZÁS 

(REFERENCIA: HVTM.HU) 

VIDA GÁBOR, 30-202-0932, 

GABOR.VIDA@AEMEA.HU 

* * * * * 

A KEDVEZMÉNYEKET AZ ÉRVÉNYES 

TAGSÁGI KÁRTYA BEMUTATÁSÁVAL 

LEHET IGÉNYBE VENNI!!! 

A TE AJÁNLATODNAK IS JUT ITT HELY! 

KEDVEZMÉNYT NEMCSAK MENSÁSOK 

ADHATNAK! BARÁTAID, ISMERÕSEID, 

RAJONGÓID, RAJONGÓINK... 

A „KEDVEZMÉNYEK” ROVATBAN 

MEGJELENÕ ÉS A NEM KERESKEDELMI 

CÉLÚ HIRDETÉSEK INGYENESEK. 

• • • • • • • 

A KERSEKEDELMI HIRDETÉSI DÍJA: 

EGY TELJES OLDAL 6000 FT. KISEBB FELÜ- 

LETEK ARÁNYOSAN KEVESEBBE KERÜLNEK.

V - Mensa HungarIQa

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?