A telemedicina jelene és jövôképe II. - IME

More documents

Recommendations

Info

INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA légzésfunkciós paraméter rögzítésére alkalmasak, s olyanok is rendelkezésre állnak, melyek az asztmás és COPD-s betegek folyamatos oxigén ellátására, ill. oxigén szint mérésére is képesek [12]. Problémásak azok a demens betegek, akik térbeli és idôbeli dezorientáltságuk miatt folyamatos felügyeletet igényelnek. Optimális megoldást jelenthet az a karóra méretû mûszer, mely kombinálja a mûholdas keresôrendszer és mobil telefon nyújtotta lehetôségeket. A beteg gondozója, vagy a szolgáltatás központját hívja a beteggel kapcsolatos információért, vagy a honlapon lévô térképen lokalizálhatja a beteget [13]. Az otthoni monitorozás egyik fontos célja az idôskori önállóság biztosítása, a kórházi befekvés, illetve a szociális otthoni elhelyezés elkerülése. Erre a problémára jelenthet megoldást egy japán cég által kifejlesztett, kamerával felszerelt robot, mely hanggal irányítható. Az általa begyûjtött képanyag mobil telefonon, ill. interneten keresztül jut a központba, s nem csak a beteg egészségi állapotával, hanem biztonságával kapcsolatos információkhoz is juttatja a szakembereket, rokonokat [14]. Lehetôség van miniatûr elektronikus eszközök (MEMS – Micro Electro-Mechanical Systems) implantációjára is, melyek különbözô vitális paraméterek (pl. vérnyomás, vércukor stb.) adatait juttatják a beteget ellenôrzô központba [13]. A súlyos betegségen, mûtéten átesett betegek telerehabilitációjára is egyre nagyobb igény mutatkozik. A leggyakrabban alkalmazott módszer a videokonferencia, ugyanakkor olyan mûszereket is alkalmaznak, melyek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotára (pl. térdprotézis beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az izomerôt monitorozzák [15] ). A felnôttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja az egyik legújabb területe a telerehabilitációnak, melynek egyik megoldása egy új szoftvercsomagban keresendô (RESPECT – Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment). A csomag real-time videokonferencia segítségével kapcsolja össze a beteg számítógépén elhelyezett speciális alkalmazás által szolgáltatott adatokat a központtal, lehetôvé téve az agysérült betegek otthoni kezelését [16]. INTÉZETEK KÖZÖTTI MEGOLDÁSOK Az egészségügyi intézetek közötti infokommunikációs kapcsolat alapvetôen négy folyamatot, a diagnosztizálást, a kezelést/beavatkozást, a konzultációt és az oktatást teszi lehetôvé. Mindezek alapja a digitális adatrögzítés/adattárolás/képtovábbítás, real-time videokonferencia, távoli eszközök/mûszerek kontrollja, különbözô hálózatok kialakítása, illetve multimédiás szoftverek használata. Az alkalmazások elterjedésével egyre nagyobb szerephez jut a teleradiológia, telekardiológia, teledermatológia, telepatológia, telepszichiátria, telesebészet, de az utóbbi idôben szinte minden orvos-szakmában elterjedôben van a távellátás valamilyen formája. Tekintettel a téma volumenére, csak azok közül a 54 IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS legújabb lehetôségek közül említünk példákat, melyek újabb lendületet adhatnak a módszer elterjedésének. Az egyik legfontosabb terület az intenzív osztályos ellátás, ahol a betegek állandó felügyeletet igényelnek. A finanszírozás csökkenésével – ahol lehetôség van rá – egyre inkább ki kell váltani a szakemberek jelenlétét a távmonitorozás valamilyen formájával. A kritikus állapotú betegeket ôrzô monitorok hangjelzés mellett adattovábbításra is alkalmasak, mely módszer segítségével sokkal gyorsabb és adekvátabb kezelésre van lehetôség. A rögzített és továbbított adatok azonnal eljutnak – SMS, e-mail, ill. pager-ek és távoli betegfigyelôk stb. aktivációja útján – a nôvérekhez/orvosokhoz, illetve beépülnek a beteg kórtörténetébe. A legkorszerûbb mûszerek a különbözô vitális paraméterek összehangolt elemzésére, illetve automatikus görbe-analízisre is képesek, csökkentve ezáltal a téves riasztás lehetôségét [17]. Olyan, orvos által irányított robotok is mûködnek már, melyek utasításra végigmennek az adott osztályon, s begyûjtik a betegekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. Az oktatás mellett az orvosi ellátásban is kiemelkedô szerepe van a videokonferenciáknak. Számos szakma igényli a módszer mindennapi használatát, melynek technikai hétterét a mûholdas, IP és ISDN alapú, ill. 3 G mobiltelefonon keresztüli adattovábbítás biztosítja. Videokonferenciára az akut ellátásban van a legnagyobb igény, ahol az azonnali jó döntés elengedhetetlen feltétele lehet távoli szakemberekkel történô konzultáció, így hasznos lehet mentésnél, intenzív osztályos ellátásban, traumatológián, sebészeti beavatkozások során, illetve azokban a folyamatokban, melyek multidiszciplináris jelenlétet igényelnek [18]. Az egyik legígéretesebb terület a telesebészet, melynek problémamentes mûködését sok esetben nehezíti az adattovábbítás során történô adatvesztés, vagy adatmódosulás. Egy új, integrált távoli megoldás a SURGNET [19], mely egy speciális algoritmus segítségével kiküszöböli a hálózat okozta adatvesztést és késedelmet, s kettôs (intrastream és interstream) szinkronizálással összehangolja a beteg melletti, ill. a távoli sebész által irányított mûszert. A módszer zavartalan képi adattovábbítást biztosít, s lehetôvé teszi a sebész által irányított robot pontos mûködését. FINANSZÍROZÁS Bár a telemedicina finanszírozása jelenleg is különbözik az egyes országokban, egyértelmû trendnek tekinthetô, hogy egyre több területen, egyre nagyobb volumenben térítik a távellátást. Amerikában mind a Medicare, mind a Medicaid finanszíroz bizonyos szolgáltatásokat, azonban a hozzáállás nem egységes. A Medicare azokat a szolgáltatásokat dotálja, ahol nincs szükség orvos-beteg találkozásra (pl. teleradiológia), míg a Medicaid finanszírozás mértéke és formája államról államra változik. 2009-ben egy Európai Unióra vonatkozó felmérésben megállapították, hogy ha az Európai Unióban az e-Egészségügy, a telemedicina, illetve az elektronikus beteg dokumentáció megfelelô teret kap, az alábbi elônyök, eredmények várhatóak:
INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA Az e-Recept alkalmazásával évi 5 millió receptfelírás, illetve ezzel kapcsolatos orvos – beteg találkozás kerülhetô el. A távellátásnak köszönhetôen 49 000 nasocomiális fertôzéses eset, illetve a fertôzés következményének tekinthetô 270 000 napos ápolás (131 millió Euro) elôzhetô meg. Az otthoni folyamatos home-monitoring rendszerrel a krónikus betegségekkel kapcsolatos halálozás lényegesen csökkenthetô (pl. 11 000 diabéteszes haláleset), a krónikus betegségekkel kapcsolatos kórházi felvételek száma 5,6 millióval lenne kevesebb. Ha az egyes országokat nézzük, akkor pl. Angliában elektronikus adathordozással évente kb. 800 000 fölösleges laboratóriumi teszt elvégzése, míg Franciaországban a betegek oktatásával, otthoni monitorozásával IRODALOMJEGYZÉK [1] Ades PA, Pashkow FJ, Fletcher G, Pina IL, Zohman LR, Nestor JR.: A controlled trial of cardiac rehabilitation in the home setting using electrocardiographic and voice transtelephonic monitoring, Am Heart J 2000;139:543-8 [2] Barnason S, Zimmerman L, Nieveen J, Hertzog M.: Impact of a telehealth intervention to augment home health care on functional and recovery outcomes of elderly patients undergoing coronary artery bypass grafting, Heart Lung 2006;35:225-33. [3] Zimmerman L, Barnason S.: Use of a telehealth device to deliver a symptom management intervention to cardiac surgical patients.J Cardiovasc Nurs 2007;22:32-7. [4] Artinian NT.: Telehealth as a tool for enhancing care for patients with cardiovascular disease, J Cardiovasc Nurs 2007;22:25-31. [5] Boriani G, Diemberger I, Martignani C, Biffi M, Valzania C, Bertini M, Domenichini G, Saporito D, Ziacchi M, Branzi A.: Telecardiology and remote monitoring of implanted electrical devices: the potential for fresh clinical care perspectives, J Gen Intern Med. 2008 Jan;23 Suppl 1:73-7. [6] Ahring KK, Ahring JP, Joyce C, Farid NR:. Telephone modem access improves diabetes control in those with insulin-requiring diabetes, Diabetes Care 1992;15:971-5. [7] T Botsis et al. Home telecare devices Shultz EK, Bauman A, Hayward M, Holzman R.: Improved care of patients with diabetes through telecommunications, Ann NY Acad Sci 1992;670:141-5. [8] Edmonds M, Bauer M, Osborn S, et al.: Using the Vista 350 telephone to communicate the results of home monitoring of diabetes mellitus to a central database and to provide feedback, Int J Med Inform 1998;51:117-25. [9] Piette JD, Weinberger M, McPhee SJ, Mah CA, Kraemer FB, Crapo LM.: Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control Dr. Ficzere Andrea bemutatása lapunk IX. évfolyamának 1. számában olvasható. évente kb. 39 000 kórházi újrafelvétel (11 millió £/év) lenne elkerülhetô [20.]. Magyarországon a telemedicina finanszírozása sajnos nem megoldott, pedig a tevékenység elterjedésével lényegesen javulna az orvosi/szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, eltûnnének, illetve mérséklôdnének az egészségügyi szolgáltatások térbeli és idôbeli korlátai. Csökkenne az egészségügyi intézmény szakszemélyzetének megterhelése, a kórházi tartózkodás gyakorisága, idôtartama. Rövidülnének a várólisták és az erôforrások felhasználása optimálisabb lehetne (költséghatékony, magas színvonalú, folyamatos szakmai konzultációt lehetôvé tévô egészségügyi ellátás). among vulnerable patients with diabetes? Am J Med 2000;108:20-7. [10] Gomez EJ. et al.: Telemedicine as a tool for intensive management of diabetes: the DIABTel experience, Comput Methods Programs Biomed 2002;69:163-77. [11] Renard E.: Implantable glucose sensors for diabetes monitoring, Minim Invasive Ther Allied Technol 2004;13:78-86. [11] Evers G.:Telecare in the home. 1st ETHEL Conference on e-Health for Everybody and Everywhere, Lille, France, 16-17. Nov 2000. [13] Botsis T, Demiris G, Pedersen S, Hartvigsen G: Home telecare technologies for the elderly, J Telemed Telecare 2008;14:333-337. [14] Vanderborght B, Verrelst B: Robot spotting at the World Expo 2005, Trade Flows and Cultural News 2005;69:6- 9. [15] Theodoros D, Russell T: Telerehabilitation: current perspectives, Stud Health Technol Inform. 2008;131:191- 209. [16] Y – Brennan DM, Georgeadis AC, Baron CR, & Barker LM: The effect of videoconference-based telerehabilitation on story retelling performance by brain-injured subjects and its implications for remote speech-language therapy, Telemedicine Journal and e-Health 2004; 10: 147-154. [17] Gastón Murias et al.: Telemedicine in Critical Care, Open Respir Med J. 2009; 3: 10-16. [18] Knut Magne Augestad et al.: Overcoming Distance: Video-Conferencing as a Clinical and Educational Tool Among Surgeons, World J Surg. 2009 July; 33(7): 1356- 1365. [19] Sriram Natarajan et al.: SURGNET: An Integrated Surgical Data Transmission System for Telesurgery, Int J Telemed Appl. 2009; 2009: 435849. [20] http://www.se2009.eu/polopoly_fs (2010.02.02.) IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS 55
Page 1: INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA A t

A telemedicina jelene és jövôképe II. - IME

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?