ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

More documents

Recommendations

Info

$t.-l ,\l$

6. FEJEZET 6.7. ábra A végeselemek felvétele 20 Ritka kivételként a szabályos háromszög és a szabályos hatszögrács esetén a feladat megoldható, de a gyakorlatban nem használatos. 77 SZTATIKUS, STACIONÁRIUS FELADATOK MEGOLDÁSI MÓDSZEREI leggyakrabban alkalmazott háromszögrácsot mutatjuk be. A lefedés más alakzatokkal is történhet, de a szomszédos alakzatok élei, ill. csúcspontjai egybe kell, hogy essenek. A megoldásfüggvény közelítését ezen lefedés csúcspontjaiban meghatározott értékek meghatározásával keressük. Ebben az értelemben a véges elemek módszerét a véges differenciák módszere általánosításának tekinthetjük. ∂ϕ = C ∂n ϕ(s’
6. FEJEZET 6.8. ábra Végeselem koordinátái és poteciálja y 78 SZTATIKUS, STACIONÁRIUS FELADATOK MEGOLDÁSI MÓDSZEREI A funkcionál szélsõértékét veszi fel (és mint láttuk, ez minimum), ha az ismeretlen függvény helyébe a ∂ ( ) ∂ ∂ ⎡ ⎤ ∂ ⎢ ( ) ⎥ + ( ) ⎣⎢ ∂ ⎦⎥ ∂ ∂ ⎡ ⎤ ⎢ ( ) ⎥ ⎣ ⎢ ∂ ⎦ ⎥ = κ xy , ϕ xy , κ xy , ϕ xy , f( xy , ) (6.33) x x y y általánosított Poisson-egyenlet megoldását helyettesítjük. Ez az egyenlet érvényes az elektromos tér valamennyi sztatikus és stacionárius feladata esetén. Az általunk vizsgált esetekben κ( x, y ) a tartományonként állandó anyagjellemzõ: ε permittivitás vagy σ vezetõképesség, f(x, y) a Poisson-egyenlet jobb oldala: töltéssûrûség, ill. stacionárius áramsûrûségének komponense. (x k ,y k ) k ϕk (x j ,y j ) ϕ j W j (x j ,y j ) x Ezek után a csúcsponti potenciálok által kijelölt lineáris potenciálfüggvényekkel közelítjük a potenciáleloszlást oly módon, hogy a potenciálok alkalmas megválasztásával minimalizáljuk (6.32)-t. A potenciálfüggvény meghatározásához tekintsük a 6.8. ábra jelöléseit. Ezekkel a jelölésekkel a kijelölt végeselemhez tartozó lineáris potenciálfüggvény: ϕ( xy , )= a+ bx+ cy, (6.34) l l l ahol az a , b , c együtthatók az l l l ⎡1 x y ⎤ ⎡a ⎤ ⎡ ⎢ i i ⎥ l ⎢ ⎥ ⎢ ϕ ⎤ i ⎥ ⎢ ⎢1 xj y ⎥ ⎢ j b ⎥ ⎥ ⎢ l ⎥ = ⎢ ⎢ϕ ⎥ ⎢ ⎥ ⎣⎢1 x y ⎢c ⎥ ⎢ ⎥ k k⎦⎥⎣ l ⎦ ⎣⎢ϕ k ⎦⎥ egyenletrendszer megoldásából adódnak. j (6.35) A (6.32) funkcionál extrém voltának szükséges feltétele: ∂ ∂ = w 0. (6.36) ϕ i
Page 1 and 2:
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK Dr. Zombor
Page 3 and 4:
1. fejezet 2. fejezet 3. fejezet 4.
Page 5 and 6:
9. fejezet 10. fejezet 11. fejezet
Page 7 and 8:
tatóitól. Külön köszönet ille
Page 9 and 10:
1. FEJEZET 2 AZ ELEKTROMÁGNESES TE
Page 11 and 12:
1. FEJEZET 4 Az (1.10) egyenletben
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
1. FEJEZET 7 Szokás ezt a törvén
Page 19 and 20:
2. FEJEZET 8 A kvantumelektrodinami
Page 21 and 22:
2. FEJEZET 2.2. ábra Helyettesít
Page 23 and 24:
2. FEJEZET 2.3. ábra A felületi t
Page 25 and 26:
2. FEJEZET 2.7. ábra Dipólusok a
Page 27 and 28:
2. FEJEZET 2.10. ábra Mágneses hi
Page 29 and 30:
2. FEJEZET 22 ELEKTROMÁGNESES TÉR
Page 31 and 32:
2. FEJEZET 24 ELEKTROMÁGNESES TÉR
Page 33 and 34: 3. FEJEZET 26 A MAXWELL-EGYENLETEK
Page 35 and 36: 3. FEJEZET 10 A valóságban ez az
Page 43 and 44: 4. FEJEZET 11 Laplace az egyenletet
Page 45 and 46: 4. FEJEZET 38 ELEKTROSZTATIKA ÉS S
Page 49 and 50: 4. FEJEZET 4.1. ábra Rétegezett d
Page 51 and 52: 4. FEJEZET 4.2. ábra A (4.41) egye
Page 53 and 54: 4. FEJEZET 4.3. ábra A részkapaci
Page 57 and 58: 5. FEJEZET 50 STACIONÁRIUS ÁRAM M
Page 59 and 60: 5. FEJEZET 14 Biot és Savart 1820-
Page 61 and 62: 5. FEJEZET 5.5. ábra 54 STACIONÁR
Page 63 and 64: 5. FEJEZET 56 STACIONÁRIUS ÁRAM M
Page 65 and 66: 5. FEJEZET 16 Ez a hatás lehet pé
Page 67 and 68: 5. FEJEZET 5.8. ábra A csomóponti
Page 69 and 70: 5. FEJEZET 5.11. ábra Zárt felül
Page 71 and 72: 6. FEJEZET +q -q 64 SZTATIKUS, STAC
Page 73 and 74: 66 6.1 táblázat Egyszerû tölté
Page 75 and 76: 6. FEJEZET 68 SZTATIKUS, STACIONÁR
Page 79 and 80: 6. FEJEZET ϕ(x, y) V 6.5. ábra A
Page 83: 6. FEJEZET 76 SZTATIKUS, STACIONÁR
Page 91 and 92: 7. FEJEZET 7.1. ábra Néhány gyak
Page 93 and 94: 7. FEJEZET 86 TÁVVEZETÉKEK Miért
Page 95 and 96: 7. FEJEZET 21 A távírás fejlõd
Page 97 and 98: 7. FEJEZET 90 TÁVVEZETÉKEK Miutá
Page 99 and 100: 7. FEJEZET 92 TÁVVEZETÉKEK Megjeg
Page 101 and 102: 7. FEJEZET 94 TÁVVEZETÉKEK Legyen
Page 103 and 104: 7. FEJEZET 96 TÁVVEZETÉKEK A csop
Page 105 and 106: 7. FEJEZET 7.9. ábra Lezárt távv
Page 107 and 108: 7. FEJEZET 100 TÁVVEZETÉKEK Ezzel
Page 109 and 110: 7. FEJEZET 102 TÁVVEZETÉKEK A ké
Page 111 and 112: 7. FEJEZET 7.12. ábra Távvezeték
Page 113 and 114: 7. FEJEZET 7.14. ábra Az illesztet
Page 115 and 116: 7. FEJEZET 108 TÁVVEZETÉKEK abszo
Page 117 and 118: 7. FEJEZET 7.18. ábra Párhuzamos
Page 119 and 120: 7. FEJEZET 7.23. ábra Illesztés
Page 121 and 122: 7. FEJEZET 7.26. ábra Mindkét vé
Page 123 and 124: 7. FEJEZET 7.28. ábra 116 TÁVVEZE
Page 125 and 126: 7. FEJEZET 7.30. ábra 7.31. ábra
Page 127 and 128: 7. FEJEZET 7.33. ábra Elrendezés
Page 129 and 130: 7. FEJEZET 122 TÁVVEZETÉKEK Az el
Page 131 and 132: 8. FEJEZET 23 Történelmi érdekes
Page 133 and 134: 8. FEJEZET 126 TÁVVEELEKTROMÁGNES
Page 135 and 136:
8. FEJEZET 8.1. ábra Dipólus a ko
Page 137 and 138:
8. FEJEZET 24 Miért nem a (8.3) ö
Page 139 and 140:
8. FEJEZET 132 TÁVVEELEKTROMÁGNES
Page 141 and 142:
8. FEJEZET 134 TÁVVEELEKTROMÁGNES
Page 143 and 144:
8. FEJEZET 8.7. ábra A végtelen j
Page 145 and 146:
8. FEJEZET 8.9. ábra. Jó vezetõ
Page 147 and 148:
9. FEJEZET 25 Az izotróp tulajdons
Page 149 and 150:
9. FEJEZET 9.1a ábra A villamos é
Page 151 and 152:
9. FEJEZET 144 ELEKTROMÁGNESES HUL
Page 153 and 154:
9. FEJEZET 9.3. ábra 146 ELEKTROM
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
10. FEJEZET 154 CSÕTÁPVONALAK,ÜR
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
10. FEJEZET 10.2. ábra Az egyes m
Page 171 and 172:
10. FEJEZET 10.4. ábra A leggyakra
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
11. FEJEZET 172 FÜGGELÉK VEKTOROK
Page 181 and 182:
174 IRODALOM A jegyzet tárgyalása
Page 183 and 184:
G 176 TÁRGYMUTATÓ gerjesztési t
show all

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?