ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1. FEJEZET<br />
1 A magyar nyelvben viszonylag<br />
késõn kialakult terminológia<br />
miatt ugyanazt a „tér” szót<br />
használjuk a geometriai (konfigurációs)<br />
tér és az erõtér megnevezésére.<br />
Ha megkülönböztetést<br />
akarunk tenni, utóbbit a<br />
„mezõ” kifejezéssel jelöljük.<br />
Angol nyelvben a megkülönböztetés<br />
a „space” és „field”,<br />
német nyelvben a „Raum” és<br />
„Feld” szavakkal történik.<br />
2 Megjegyezzük, hogy az egységes<br />
nemzetközi mértékegység-rendszerben<br />
(SI) az elektromos<br />
alapegység nem a töltés<br />
egysége, hanem a sokkal könynyebben<br />
mérhetõ áramé, az<br />
amper (A).<br />
1<br />
AZ <strong>ELEKTRO</strong><strong>MÁGNESES</strong> <strong>TEREK</strong><br />
ALAPVETÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI<br />
Az elektromágneses tér fizikai erõtér. 1 Elektromágneses térben elektromosan töltött<br />
részecskére erõ hat. Az erõt a Lorentz-törvény írja le:<br />
( )<br />
F= Q E+ v× B , (1.1)<br />
ahol<br />
Q a kisméretû (pontszerû) töltés nagysága;<br />
E az elektromos térerõsség vektora;<br />
v a töltött részecske sebessége;<br />
B a mágneses tér indukcióvektora.<br />
A mértékegységek megválasztásával késõbb foglalkozunk.<br />
Az (1.1) képletbõl két dolog nyilvánvaló. Egyik az, hogy az elektromágneses tér<br />
vektortér és két vektorral (E és B) jellemezhetõ. A másik az, hogy az elektromágneses<br />
erõtér olyan anyagra (közegre, részecskére) hat, amelynek különleges tulajdonsága<br />
van: az elektromos töltés.<br />
Az elektromos töltés nemcsak a tér jelenlétének indikátora, hanem a tér forrása is.<br />
Az elektromágneses tér bemutatását ezért általában a nyugvó töltésekkel és azok<br />
egymásra hatásával szokás kezdeni, annak ellenére, hogy az elektromos töltések és<br />
primer hatásaik észlelése kívül esik a mindennapos gyakorlaton. Simonyi Károly<br />
professzor mutatott rá Villamosságtan c. könyvében, hogy a közvetlen tapasztalat a<br />
mozgó töltések által létrehozott elektromos áram tulajdonságait ismeri. Gyakorlati<br />
életünk során találkozunk az árammal. Az áram hõhatása és az ebbõl származó fény,<br />
a gáztöltésû csövek fénye éppúgy életünk mindennapjaihoz tartozik, mint az elektromos<br />
áram hatására létrejövõ mechanikai mozgás háztartási gépeinkben. Ezért az<br />
elektromágneses tér forrásai közül elõször az áramról lesz szó. 2<br />
AZ <strong>ELEKTRO</strong>MOS ÁRAM<br />
Az elektromos áram jelenlétét a vezetékekben az áramok egymásra hatása jelzi.<br />
A B mágneses indukcióvektor és az áram közötti kapcsolatot, majd késõbb a vezetékben<br />
folyó áramok közötti erõhatás törvényét elõször Biot és Savart állapították<br />
meg kísérletileg, 1820-ban. Egyszerû elrendezéseik után Ampère hosszú kísérletsorozatban<br />
(1820–1825), bonyolult vezetékgeometriák esetén általános erõtörvényt