ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

More documents

Recommendations

Info

$t.-l ,\l$

ELÕSZÓ A bolognai folyamat átalakította a felsõoktatási tantervek szerkezetét. A lineáris oktatásban az alapképzés tárgyait át kell formálni a képzés megváltozott céljának és idõtartamának megfelelõen. Ennek érdekében kellett átgondolni a villamosmérnöki alapképzés „Elektromágneses terek” tárgyát is. Ezt a tárgyat Simonyi Károly professzor alakította ki a villamosmérnökök számára. A tárgy feladatát egyszerre definiálta diszciplinárisnak és metodikainak. A bevezetõ fizikai tárgyon túlmutató ismeretet kívánt adni az elektrodinamika mérnöki vonatkozásairól és ugyanakkor eszköztárat az elektrodinamikai feladatok megoldására. Ez a célkitûzés ma, a megváltozott körülmények között is érvényes. Az informatikai háttér ma számos területen átveszi a feladatok megoldásának terhét. A feladatok helyes célkitûzése és azok fogalmi megalapozása azonban ma is szükségessé teszi az egyetemi bevezetõ fizika vagy villamosságtan tárgyaknak részletesebb és mélyebb mérnöki elektrodinamika tanulmányozását. Ezt a kettõs feladatot kívánja segíteni ez az elektronikus jegyzet. Az anyag tanulmányozása feltételezi a vektoranalízis elemeinek ismeretét. Ugyancsak feltételezi a bevezetõ fizika tárgyak anyagának ismeretét a Maxwell-egyenletek integrális alakjáig. A sztatikus és stacionárius tereket magasabb szinten ismerteti. A hullámtan fõleg az elektromágneses hullámok keltése, ill. a vezetett hullámok területén jelentõsen meghaladja a bevezetõ szintet. Minden területen igyekeztem kihangsúlyozni a fizikai alapokat, megalapozva ezzel a szemléletet. Ugyanakkor ügyeltem a matematikai szigorúságra, még ha a matematikai eszköztárat a tárgy méretének csökkenése folytán csak kisebb mértékben lehet alkalmazni. Az anyag egy féléves, heti 3 óra elõadást tartalmazó tantárgy tankönyveként használható, mérnökhallgatók számára. A jegyzet elkészítése során számos segítséget kaptam a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék ok-
tatóitól. Külön köszönet illeti Dr. Veszely Gyula professzort a kézirat igen alapos átnézéséért, társszerzõséggel felérõ szakmai tanácsaiért. Köszönöm Dr. Iványiné dr. Szakács Amália professzor folyamatos segítségét. A jegyzet gondozását a Mûszaki Könyvkiadó vállalta. Gondos munkájuk nélkül nem született volna meg a munka. Különös hálával tartozom Rét Annának, akinek az anyag végsõ formáját köszönheti. A kiadvány A Korszerû Mérnökért Alapítvány támogatásával készült, a „Tankönyv, Szakkönyv, Jegyzet” projekt keretén belül. A kiadvány támogatója a Pannon GSM Távközlési Zrt. Budapest, 2006. december Dr. Zombory László
Page 1 and 2: ELEKTRO- MÁGNESES TEREK Dr. Zombor
Page 3 and 4: 1. fejezet 2. fejezet 3. fejezet 4.
Page 5: 9. fejezet 10. fejezet 11. fejezet
Page 9 and 10: 1. FEJEZET 2 AZ ELEKTROMÁGNESES TE
Page 11 and 12: 1. FEJEZET 4 Az (1.10) egyenletben
Page 17 and 18: 1. FEJEZET 7 Szokás ezt a törvén
Page 19 and 20: 2. FEJEZET 8 A kvantumelektrodinami
Page 21 and 22: 2. FEJEZET 2.2. ábra Helyettesít
Page 23 and 24: 2. FEJEZET 2.3. ábra A felületi t
Page 25 and 26: 2. FEJEZET 2.7. ábra Dipólusok a
Page 27 and 28: 2. FEJEZET 2.10. ábra Mágneses hi
Page 29 and 30: 2. FEJEZET 22 ELEKTROMÁGNESES TÉR
Page 31 and 32: 2. FEJEZET 24 ELEKTROMÁGNESES TÉR
Page 33 and 34: 3. FEJEZET 26 A MAXWELL-EGYENLETEK
Page 35 and 36: 3. FEJEZET 10 A valóságban ez az
Page 43 and 44: 4. FEJEZET 11 Laplace az egyenletet
Page 45 and 46: 4. FEJEZET 38 ELEKTROSZTATIKA ÉS S
Page 49 and 50: 4. FEJEZET 4.1. ábra Rétegezett d
Page 51 and 52: 4. FEJEZET 4.2. ábra A (4.41) egye
Page 53 and 54: 4. FEJEZET 4.3. ábra A részkapaci
Page 57 and 58:
5. FEJEZET 50 STACIONÁRIUS ÁRAM M
Page 59 and 60:
5. FEJEZET 14 Biot és Savart 1820-
Page 61 and 62:
5. FEJEZET 5.5. ábra 54 STACIONÁR
Page 63 and 64:
5. FEJEZET 56 STACIONÁRIUS ÁRAM M
Page 65 and 66:
5. FEJEZET 16 Ez a hatás lehet pé
Page 67 and 68:
5. FEJEZET 5.8. ábra A csomóponti
Page 69 and 70:
5. FEJEZET 5.11. ábra Zárt felül
Page 71 and 72:
6. FEJEZET +q -q 64 SZTATIKUS, STAC
Page 73 and 74:
66 6.1 táblázat Egyszerû tölté
Page 75 and 76:
6. FEJEZET 68 SZTATIKUS, STACIONÁR
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
6. FEJEZET ϕ(x, y) V 6.5. ábra A
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
6. FEJEZET 6.8. ábra Végeselem ko
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
7. FEJEZET 7.1. ábra Néhány gyak
Page 93 and 94:
7. FEJEZET 86 TÁVVEZETÉKEK Miért
Page 95 and 96:
7. FEJEZET 21 A távírás fejlõd
Page 97 and 98:
7. FEJEZET 90 TÁVVEZETÉKEK Miutá
Page 99 and 100:
7. FEJEZET 92 TÁVVEZETÉKEK Megjeg
Page 101 and 102:
7. FEJEZET 94 TÁVVEZETÉKEK Legyen
Page 103 and 104:
7. FEJEZET 96 TÁVVEZETÉKEK A csop
Page 105 and 106:
7. FEJEZET 7.9. ábra Lezárt távv
Page 107 and 108:
7. FEJEZET 100 TÁVVEZETÉKEK Ezzel
Page 109 and 110:
7. FEJEZET 102 TÁVVEZETÉKEK A ké
Page 111 and 112:
7. FEJEZET 7.12. ábra Távvezeték
Page 113 and 114:
7. FEJEZET 7.14. ábra Az illesztet
Page 115 and 116:
7. FEJEZET 108 TÁVVEZETÉKEK abszo
Page 117 and 118:
7. FEJEZET 7.18. ábra Párhuzamos
Page 119 and 120:
7. FEJEZET 7.23. ábra Illesztés
Page 121 and 122:
7. FEJEZET 7.26. ábra Mindkét vé
Page 123 and 124:
7. FEJEZET 7.28. ábra 116 TÁVVEZE
Page 125 and 126:
7. FEJEZET 7.30. ábra 7.31. ábra
Page 127 and 128:
7. FEJEZET 7.33. ábra Elrendezés
Page 129 and 130:
7. FEJEZET 122 TÁVVEZETÉKEK Az el
Page 131 and 132:
8. FEJEZET 23 Történelmi érdekes
Page 133 and 134:
8. FEJEZET 126 TÁVVEELEKTROMÁGNES
Page 135 and 136:
8. FEJEZET 8.1. ábra Dipólus a ko
Page 137 and 138:
8. FEJEZET 24 Miért nem a (8.3) ö
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
8. FEJEZET 8.7. ábra A végtelen j
Page 145 and 146:
8. FEJEZET 8.9. ábra. Jó vezetõ
Page 147 and 148:
9. FEJEZET 25 Az izotróp tulajdons
Page 149 and 150:
9. FEJEZET 9.1a ábra A villamos é
Page 151 and 152:
9. FEJEZET 144 ELEKTROMÁGNESES HUL
Page 153 and 154:
9. FEJEZET 9.3. ábra 146 ELEKTROM
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
10. FEJEZET 154 CSÕTÁPVONALAK,ÜR
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
10. FEJEZET 10.2. ábra Az egyes m
Page 171 and 172:
10. FEJEZET 10.4. ábra A leggyakra
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
11. FEJEZET 172 FÜGGELÉK VEKTOROK
Page 181 and 182:
174 IRODALOM A jegyzet tárgyalása
Page 183 and 184:
G 176 TÁRGYMUTATÓ gerjesztési t
show all

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?