20.01.2013 Views

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

5. FEJEZET<br />

61<br />

STACIONÁRIUS ÁRAM <strong>MÁGNESES</strong> TERE<br />

TETSZÕLEGES IDÕFÜGGÉSÛ HÁLÓZATOK<br />

Az egyenáramú, koncentrált paraméterû hálózatokra vonatkozó egyenletek általánosítása<br />

idõben változó esetre nem magától értetõdõ. Az ok: idõbeli változás esetén<br />

a hálózat kiterjedtsége olyan nagy lehet, hogy az elektromágneses hatás terjedési ideje<br />

a hálózat egy részén összemérhetõ a lejátszódó folyamatok jellemzõ idejével. Más<br />

szóval a késleltetés a hálózat egyes elemein fellépõ áramok és feszültségek között<br />

nem elhanyagolható, a kölcsönhatások nem tekinthetõk egyidejûnek. (Késõbb látni<br />

fogjuk, hogy a feszültség és az áram sem definiálható sztatikus, stacionárius módon.)<br />

Ezt elõre bocsátva egyenleteink:<br />

B<br />

rot E =− ∂<br />

, (5.55)<br />

∂t<br />

div J + ∂<br />

∂ =<br />

ρ<br />

0, (5.56)<br />

t<br />

( )<br />

J= σ E+ Eb. (5.57)<br />

Az (I.) Maxwell-egyenlet helyett a belõle származtatható folytonossági egyenletet<br />

vesszük figyelembe.<br />

Az (5.55) mindkét oldalát integráljuk az áramkör által kifeszített felületre, ekkor:<br />

B<br />

rot E dA =− d A B dA<br />

t t t<br />

∂<br />

=−<br />

∂<br />

∂<br />

=−<br />

∂<br />

∂Φ<br />

. (5.58)<br />

∂<br />

∫ ∫ ∫<br />

A A A<br />

A Stokes-tétel szerint ez<br />

dΦ<br />

∫� Edl=− (5.59)<br />

dt<br />

L<br />

alakba írható fel, ahol L az áramkör mentén vett integrálási út. A fluxus teljes deriváltja<br />

az indukció változásából adódik, nem kell a továbbiakban parciális deriválttal<br />

számolni.<br />

A körben szereplõ koncentrált elemek: feszültségforrás, ellenállás [ezek (5.57)bõl<br />

a már látott módon származtathatók], kondenzátor. Mindezen elemek feszültsége<br />

megjelenik a (5.59) egyenlet bal oldalán szereplõ integrálban. Végül tehát az egyenlet<br />

Ub+ UR+ UC<br />

=−<br />

t<br />

dΦ<br />

d<br />

alakba írható. Több hálózati elem esetén az egyenlet általánosságban:<br />

dΦj<br />

+ U jk<br />

=<br />

dt<br />

k<br />

ahol j a hurok sorszáma, k pedig a hurkon elhelyezkedõ ágak sorszáma.<br />

(5.60)<br />

∑ 0, (5.61)<br />

A csomóponti egyenlet alakja megegyezik az (5.54) egyenáramú alakkal, ha a<br />

csomóponthoz nem csatlakozik kondenzátor, mivel ilyenkor a csomópontot tartalmazó<br />

térfogatban az össztöltés mindig zérus. A zárt felülettel körülvett térfogatban<br />

töltés helyezkedik el koncentrált paraméterû hálózatokban abban az esetben, ha a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!