ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
5. FEJEZET<br />
5.8. ábra<br />
A csomóponti törvény<br />
levezetéséhez<br />
17 Az ellenállás-hálózatokra<br />
Ohm törvényének általánosításaként<br />
a törvényeket Kirchhoff<br />
1845-ben fogalmazta meg, tehát<br />
a levezetés még a Maxwellt<br />
megelõzõ elektrodinamikai tudáson<br />
alapult.<br />
5.9. ábra<br />
Feszültséggenerátor.<br />
Jellemzõje az U b ≡U G ≡U i<br />
forrásfeszültségés az R b<br />
(soros) belsõ ellenállás<br />
5.10. ábra<br />
Áramgenerátor.<br />
Jellemzõje az I b ≡ I G<br />
forrásáram és az R b<br />
párhuzamos belsõ<br />
ellenállás<br />
60<br />
STACIONÁRIUS ÁRAM <strong>MÁGNESES</strong> TERE<br />
Ez az összefüggés Kirchhoff II. törvénye, vagy a huroktörvény egyenáramú,<br />
koncentrált paraméterû hálózatra. A törvény állítása: bármely zárt hurok körüljárása<br />
esetén a feszültségek összege, tehát a körülhaladó töltésen végzett összes munka zérus.<br />
I 1<br />
U b<br />
R b<br />
I 2<br />
I 3<br />
Kirchhoff I. törvényét vagy a csomóponti törvényt az eddig fel nem használt (5.48)<br />
alaptörvénybõl származtatjuk (5.8. ábra). A csomópontban töltés nem halmozódhat<br />
fel, tehát a zárt felületen átfolyó áram zérus. Miután az áramok most csak a<br />
vezetékekben folynak, az egyenlet egyszerûen<br />
I1+ I2− I3=<br />
0,<br />
vagy általánosságban<br />
∑ Ik = 0<br />
k<br />
J b<br />
R b<br />
(5.54)<br />
alakba írható, ahol az összegzést a csomópontba ki- és befolyó valamennyi áramra<br />
fel kell írni. Zárt felületeken a kifelé mutató irányt tekintjük pozitívnak. A fenti<br />
egyenletbe a kifolyó áramokat pozitív, a befolyó áramokat negatív elõjellel kell<br />
behelyettesítenünk.<br />
Az egyenlet fizikai tartalma nyilvánvaló 17 .<br />
Az ellenálláson kívül definiáltunk egy új hálózati elemet, a feszültségforrást.<br />
A feszültségforrás pólusai között a feszültség a rajta átfolyó áramtól függetlenül<br />
állandó, ez a forrásfeszültség. A feszültséggenerátor a teljesítményt adó berendezés<br />
belsõ veszteségeit is figyelembe veszi. Lineáris modellje sorba kapcsolt feszültségforrás<br />
és belsõ ellenállás (5.9. ábra).<br />
I b<br />
Az áramsûrûség (5.49b) alakjának segítségével egy másik ideális forrás, illetve<br />
generátor definiálható.<br />
Az áramforrás olyan modell, amelynek ágán meghatározott áram, a forrásáram<br />
folyik a kapcsain lévõ feszültségtõl függetlenül. Amennyiben a belsõ veszteségeket<br />
figyelembe vesszük, a forrással párhuzamosan kapcsoljuk a belsõ ellenállást. Ennek<br />
az elrendezésnek a neve: áramgenerátor (5.10. ábra).
Change language