ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4. FEJEZET<br />
4.2. ábra<br />
A (4.41) egyenlet<br />
számításához<br />
44<br />
<strong>ELEKTRO</strong>SZTATIKA ÉS STACIONÁRIUS ÁRAMLÁSI TÉR<br />
Ekkor<br />
1<br />
1<br />
1<br />
− ∫ = ∫ ( − ) =<br />
2 � ϕD dAϕ D1n D2n d A<br />
2<br />
2 ∫ ϕσ dA,<br />
(4.41)<br />
A<br />
A<br />
mert a felületet körülvevõ zárt felületet rázsugorítjuk a nyitott felületre (4.2. ábra).<br />
D 2<br />
D 1<br />
A<br />
A magában álló elektródát körülvevõ térben nincsen valódi töltés. Az energia<br />
számításánál tehát (4.40) második integrálját kell kiértékelni:<br />
1<br />
1<br />
1<br />
We = ∫U d A= U∫ dA=<br />
UQ<br />
2 � σ<br />
2 � σ , (4.42)<br />
2<br />
A A<br />
mert az elektróda ekvipotenciális. Q az összeköttetés felhasználva a kapacitás (4.31)<br />
definícióját:<br />
2<br />
1 2 1 Q<br />
We = CU = , (4.43)<br />
2 2 C<br />
azaz az ismert eredményre jutottunk.<br />
Ismét hangsúlyozzuk, hogy bár (4.36) és (4.43) azonos eredményre vezet, a<br />
mögöttük álló szemlélet gyökeresen különbözõ.<br />
KONDENZÁTOR<br />
Az elõzõ pontban megismerkedtünk a kapacitás fogalmával. A kapacitást egyetlen<br />
elektródához rendeltük. Az elektródán véges töltés helyezkedett el, ezt a töltést az<br />
eredetileg mezõ nélküli elrendezésbõl egy feszültségforrás szállította a 0 potenciálú<br />
helyrõl. Mivel eredetileg nem alakult ki mezõ, nem lehettek töltések jelen, az<br />
elrendezés elektromosan semleges volt. Ezért az elektródán megjelenõ Q töltést a 0<br />
potenciálú helyen –Q töltésnek kell kompenzálnia. Miután a 0 potenciálú helyet a<br />
végtelenben választottuk, ennek a kompenzáló töltésnek a végtelenben kell<br />
megjelennie egy „virtuális elektródán”.<br />
A gyakorlatban rendkívül sokszor ez a második elektróda a véges térrészben,<br />
méghozzá a másik elektródához közel helyezkedik el. A kételektródás elrendezést<br />
(ilyenkor az elektródákat gyakran mondjuk fegyverzetnek) kondenzátornak nevezik.<br />
A kondenzátorban úgy hozunk létre feszültséget az elektródák között, hogy az<br />
eredetileg semleges elrendezésben az egyik lemezrõl a másikra viszünk át töltést,<br />
így a fegyverzeteken valóban +Q és –Q töltés jelenik meg. A kondenzátor kapacitása<br />
a lemezek potenciálkülönbségével, azaz a lemezek közötti U = ϕ1−ϕ2 feszültséggel<br />
kifejezve, ahol ϕ1 és ϕ2 a két elektróda potenciálja formailag egybeesik a (4.31)<br />
kifejezéssel: C = Q/U. A kondenzátorban tárolt energia kiszámításához most a (4.41)<br />
formulát kell használni, ha az elektródák nyitott felületek.