20.01.2013 Views

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

4. FEJEZET<br />

4.2. ábra<br />

A (4.41) egyenlet<br />

számításához<br />

44<br />

<strong>ELEKTRO</strong>SZTATIKA ÉS STACIONÁRIUS ÁRAMLÁSI TÉR<br />

Ekkor<br />

1<br />

1<br />

1<br />

− ∫ = ∫ ( − ) =<br />

2 � ϕD dAϕ D1n D2n d A<br />

2<br />

2 ∫ ϕσ dA,<br />

(4.41)<br />

A<br />

A<br />

mert a felületet körülvevõ zárt felületet rázsugorítjuk a nyitott felületre (4.2. ábra).<br />

D 2<br />

D 1<br />

A<br />

A magában álló elektródát körülvevõ térben nincsen valódi töltés. Az energia<br />

számításánál tehát (4.40) második integrálját kell kiértékelni:<br />

1<br />

1<br />

1<br />

We = ∫U d A= U∫ dA=<br />

UQ<br />

2 � σ<br />

2 � σ , (4.42)<br />

2<br />

A A<br />

mert az elektróda ekvipotenciális. Q az összeköttetés felhasználva a kapacitás (4.31)<br />

definícióját:<br />

2<br />

1 2 1 Q<br />

We = CU = , (4.43)<br />

2 2 C<br />

azaz az ismert eredményre jutottunk.<br />

Ismét hangsúlyozzuk, hogy bár (4.36) és (4.43) azonos eredményre vezet, a<br />

mögöttük álló szemlélet gyökeresen különbözõ.<br />

KONDENZÁTOR<br />

Az elõzõ pontban megismerkedtünk a kapacitás fogalmával. A kapacitást egyetlen<br />

elektródához rendeltük. Az elektródán véges töltés helyezkedett el, ezt a töltést az<br />

eredetileg mezõ nélküli elrendezésbõl egy feszültségforrás szállította a 0 potenciálú<br />

helyrõl. Mivel eredetileg nem alakult ki mezõ, nem lehettek töltések jelen, az<br />

elrendezés elektromosan semleges volt. Ezért az elektródán megjelenõ Q töltést a 0<br />

potenciálú helyen –Q töltésnek kell kompenzálnia. Miután a 0 potenciálú helyet a<br />

végtelenben választottuk, ennek a kompenzáló töltésnek a végtelenben kell<br />

megjelennie egy „virtuális elektródán”.<br />

A gyakorlatban rendkívül sokszor ez a második elektróda a véges térrészben,<br />

méghozzá a másik elektródához közel helyezkedik el. A kételektródás elrendezést<br />

(ilyenkor az elektródákat gyakran mondjuk fegyverzetnek) kondenzátornak nevezik.<br />

A kondenzátorban úgy hozunk létre feszültséget az elektródák között, hogy az<br />

eredetileg semleges elrendezésben az egyik lemezrõl a másikra viszünk át töltést,<br />

így a fegyverzeteken valóban +Q és –Q töltés jelenik meg. A kondenzátor kapacitása<br />

a lemezek potenciálkülönbségével, azaz a lemezek közötti U = ϕ1−ϕ2 feszültséggel<br />

kifejezve, ahol ϕ1 és ϕ2 a két elektróda potenciálja formailag egybeesik a (4.31)<br />

kifejezéssel: C = Q/U. A kondenzátorban tárolt energia kiszámításához most a (4.41)<br />

formulát kell használni, ha az elektródák nyitott felületek.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!