20.01.2013 Views

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

4. FEJEZET<br />

12 A tételt Green angol matematikus<br />

és fizikus 1824-ben<br />

fogalmazta meg.<br />

39<br />

<strong>ELEKTRO</strong>SZTATIKA ÉS STACIONÁRIUS ÁRAMLÁSI TÉR<br />

A GYAKORLATI <strong>ELEKTRO</strong>SZTATIKA KÉRDÉSEI<br />

Az eddigiekben elõre megadott térbeli (felületi stb.) töltéseloszlás terét kerestük.<br />

Ennek a feladatnak kicsi a gyakorlati jelentõsége. A gyakorlatban ugyanis a legritkább<br />

esetben ismerjük a töltések eloszlását.<br />

Melyek tehát a gyakorlati elektrosztatika alapfeladatai?<br />

1. Ismerjük az elektródok geometriáját. Mindegyik elektróda potenciálja adott (és<br />

természetesen állandó). Keressük a tér minden egyes pontjában a potenciált (és<br />

térerõsséget), miközben mindenütt érvényes a Δϕ = 0 egyenlet, azaz az<br />

elektródok közötti térben nincsen töltés!<br />

2. Ismerjük az elektródok geometriáját, valamint minden egyes elektróda össztöltését.<br />

Keresendõ a tér minden pontjában a potenciál (és térerõsség), miközben ismét a<br />

Δϕ = 0 egyenlet mindenütt érvényes, az elektródokon kívüli térben nincs töltés.<br />

AZ <strong>ELEKTRO</strong>SZTATIKA EGYENLETEINEK<br />

EGYÉRTELMÛ MEGOLDÁSA<br />

A 3. fejezetben igazoltuk, hogy a Maxwell-egyenletek megoldása igen általános<br />

feltételek mellett egyértelmû. Már ott megjegyeztük azonban, hogy az idõben nem<br />

változó terek esetén a levezetés nem alkalmazható.<br />

A továbbiakban bemutatjuk, hogy zárt térfogatban a megoldás egyértelmû, ha a<br />

térfogat határolófelületén a potenciál vagy a térerõsség normális komponense (ez a<br />

felületi töltéssûrûségnek felel meg) adott. A bizonyítás homogén közeget feltételez.<br />

A bizonyítás elvégzéséhez szükségünk van az ún. Green-tételre. 12 Ez a tétel a<br />

matematika Gauss-tételének közvetlen folyománya.<br />

Alkalmazzuk a Gauss-tételt az<br />

u = ψ grad ϕ<br />

(4.20)<br />

vektorfüggvényre, ahol ψ és ϕ folytonosan differenciálható skalárfüggvények. Az<br />

u-t a Gauss-tételbe helyettesítve kapjuk, hogy<br />

∫ ( ) = ∫<br />

div ψ grad ϕ d V � ψ grad ϕ dA.<br />

(4.21)<br />

v A<br />

A vektoranalízisbõl ismert, hogy<br />

azaz<br />

div ( ϕv)= ϕ div v+ v grad ϕ,<br />

(4.22)<br />

div ( ψ grad ϕ)= ψ div grad ϕ+ grad ψ grad ϕ− ψΔϕ+ grad ϕ grad ψ, (4.23)<br />

amit (4.21)-be helyettesítve kapjuk, hogy<br />

∫ ( ψΔ ϕ+ grad ϕ grad ψ) dV = ∫�<br />

ψ grad ϕdA.<br />

(4.24)<br />

V<br />

A

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!