ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

More documents

Recommendations

Info

$t.-l ,\l$

10. FEJEZET 27 Ez az állítás veszteségmentes terjedésre igaz, és általában teljesül kis veszteségû terjedés esetén is. 159 CSÕTÁPVONALAK,ÜREGREZONÁTOROK A fázistényezõ frekvenciafüggését leíró (10.41) egyenlet, illetve általánosabban a terjedési együttható frekvenciafüggését leíró (10.39) egyenlet a diszperziós egyenlet. (10.43)-ból látható, hogy a fázissebesség minden nem elfajuló (TEM) módusra nagyobb, mint a fénysebesség. Mint korábban tárgyaltuk, ez nem ellentétes a speciális relativitáselmélettel. A fizikai tartalmat leíró csoportsebességnek azonban nem szabad felülmúlnia a fénysebességet 27 . A csoportsebességre csõtápvonalak esetén a −1 2 h vg= c ∂ ⎛ ⎜ β ⎞ ⎝⎜ ∂ ⎠⎟ = −⎛⎜ ω ⎞ 1 ω ⎝⎜ ω ⎠⎟ (10.44) összefüggést kapjuk. Ez megfelel a fenti feltételnek. Csõtápvonalmódusokra: vv c f g = 2 . (10.45) Ez az összefüggés nem általános. Más diszperzív hullámokra a csoport- és fázissebesség szorzata eltérõ lehet. A fázissebesség ismeretében kifejezhetjük a csõben mérhetõ hullámhosszat is. Ezt λ g -vel jelöljük, a g index a „guided” (vezetett) hullámformára utal: λ g = λ λ − λ ⎛ ⎞ 1 ⎜ ⎝⎜ ⎠⎟ h 2 , ahol λ a szabadtéri hullámhossz: π λh = k 2 em , (10.46) (10.47) a határhullámhossz, a határfrekvenciához tartozó szabadtéri hullámhossz. Határhullámhossznál nagyobb szabadtéri hullámhossz esetén nincsen terjedés. Komolytalanul: a hullám nem fér be a csõbe! Mi történik határfrekvenciánál kisebb frekvencián, illetve határhullámhossznál nagyobb hullámhosszon? Ilyenkor a terjedési együttható tiszta valós: 2 2 , , . h ω λ γ= α= − ω λ ⎛ ⎞ ⎜ ⎞ ⎜ = −⎛⎜h kem 1 kem 1 ⎝⎜ ⎠⎟ ⎝⎜ ⎠⎟ (10.48) Valamennyi térkomponens komplex amplitúdója e e j −α ω tehát terjedés, hanem stacionárius állapotban a csõtápvonal mentén exponenciálisan csökkenõ amplitúdójú szinuszos rezgés alakul ki. z t alakban változik. Nincsen A MÓDUSFÜGGVÉNYEK Legyen ϕe1, ϕe2,... ϕei,... illetve ϕm1, ϕm2,... ϕmi... a (10.22) egyenlet (10.23) peremfeltételt kielégítõ, ill. a (10.31) egyenlet (10.32) peremfeltételt kielégítõ megoldása. Definiáljuk az eei = gradtϕ ei, (10.49) hei = k× eei, (10.50)
10. FEJEZET 160 CSÕTÁPVONALAK,ÜREGREZONÁTOROK e =− k× grad ϕ =− k× h , (10.51) mi t mi mi h = grad ϕ = k× e (10.52) mi t mi mi módusfüggvényeket. Itt k a z irányú egységvektor. Ekkor a TM módusok térkomponenseinek komplex amplitúdói az elõzõek alapja. z Etei , eieei =− −γ γC e (10.53) Elei , Ck ei ei eie = 2 ϕ −γz Htei , Cei hei =− jωε0 e −γz (10.54) (10.55) Hlei , = 0 (10.56) alakba írhatók. Míg ugyanezek TE módusokra E =−jωμ C e e −γz tmi , 0 mi mi E lmi , , (10.57) = 0 , (10.58) −γz H =−γC e e , (10.59) tmi , mi mi H = C k 2 −γz lmi , mi miϕmi e . (10.60) A módusfüggvényekrõl bizonyítható, hogy ortogonálisak. Például: ∫eh ei ej = 0, ha i ≠ j; ∫ eh ei ej = 0, ha i ≠ j (10.61) A A és hasonló összefüggés igaz bármely módusfüggvénypárra. Belátható az is, hogy teljes rendszert alkotnak a transzverzális síkban. Más szóval tetszés szerinti tér, amelynek a transzverzális síkon áthaladó teljesítménye véges, sorbafejthetõ a módusfüggvények szerint. A módusfüggvények az alábbi módon normálhatók: ∫ ∫ ∫ ∫ A 2 2 2 2 ei mi ei mi A A A e dA= e dA= h dA= h dA= 1. Az így normált függvényekkel elõállíthatjuk a transzverzális teret: Et = ∑ Ueieei+∑Umiemi, i H = ∑ Iei h +∑I h t ei mi mi i i i , (10.62) (10.63a) (10.63b) az U ei , U mi módusfeszültségek és I ei , I mi módusáramok segítségével. A fenti egyenleteket összevetve a (10.53) – (10.60) komponensegyenletekkel, az alábbi összefüggésekre jutunk:
Page 1 and 2:
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK Dr. Zombor
Page 3 and 4:
1. fejezet 2. fejezet 3. fejezet 4.
Page 5 and 6:
9. fejezet 10. fejezet 11. fejezet
Page 7 and 8:
tatóitól. Külön köszönet ille
Page 9 and 10:
1. FEJEZET 2 AZ ELEKTROMÁGNESES TE
Page 11 and 12:
1. FEJEZET 4 Az (1.10) egyenletben
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
1. FEJEZET 7 Szokás ezt a törvén
Page 19 and 20:
2. FEJEZET 8 A kvantumelektrodinami
Page 21 and 22:
2. FEJEZET 2.2. ábra Helyettesít
Page 23 and 24:
2. FEJEZET 2.3. ábra A felületi t
Page 25 and 26:
2. FEJEZET 2.7. ábra Dipólusok a
Page 27 and 28:
2. FEJEZET 2.10. ábra Mágneses hi
Page 29 and 30:
2. FEJEZET 22 ELEKTROMÁGNESES TÉR
Page 31 and 32:
2. FEJEZET 24 ELEKTROMÁGNESES TÉR
Page 33 and 34:
3. FEJEZET 26 A MAXWELL-EGYENLETEK
Page 35 and 36:
3. FEJEZET 10 A valóságban ez az
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
4. FEJEZET 11 Laplace az egyenletet
Page 45 and 46:
4. FEJEZET 38 ELEKTROSZTATIKA ÉS S
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
4. FEJEZET 4.1. ábra Rétegezett d
Page 51 and 52:
4. FEJEZET 4.2. ábra A (4.41) egye
Page 53 and 54:
4. FEJEZET 4.3. ábra A részkapaci
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
5. FEJEZET 50 STACIONÁRIUS ÁRAM M
Page 59 and 60:
5. FEJEZET 14 Biot és Savart 1820-
Page 61 and 62:
5. FEJEZET 5.5. ábra 54 STACIONÁR
Page 63 and 64:
5. FEJEZET 56 STACIONÁRIUS ÁRAM M
Page 65 and 66:
5. FEJEZET 16 Ez a hatás lehet pé
Page 67 and 68:
5. FEJEZET 5.8. ábra A csomóponti
Page 69 and 70:
5. FEJEZET 5.11. ábra Zárt felül
Page 71 and 72:
6. FEJEZET +q -q 64 SZTATIKUS, STAC
Page 73 and 74:
66 6.1 táblázat Egyszerû tölté
Page 75 and 76:
6. FEJEZET 68 SZTATIKUS, STACIONÁR
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
6. FEJEZET ϕ(x, y) V 6.5. ábra A
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
6. FEJEZET 6.8. ábra Végeselem ko
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
7. FEJEZET 7.1. ábra Néhány gyak
Page 93 and 94:
7. FEJEZET 86 TÁVVEZETÉKEK Miért
Page 95 and 96:
7. FEJEZET 21 A távírás fejlõd
Page 97 and 98:
7. FEJEZET 90 TÁVVEZETÉKEK Miutá
Page 99 and 100:
7. FEJEZET 92 TÁVVEZETÉKEK Megjeg
Page 101 and 102:
7. FEJEZET 94 TÁVVEZETÉKEK Legyen
Page 103 and 104:
7. FEJEZET 96 TÁVVEZETÉKEK A csop
Page 105 and 106:
7. FEJEZET 7.9. ábra Lezárt távv
Page 107 and 108:
7. FEJEZET 100 TÁVVEZETÉKEK Ezzel
Page 109 and 110:
7. FEJEZET 102 TÁVVEZETÉKEK A ké
Page 111 and 112:
7. FEJEZET 7.12. ábra Távvezeték
Page 113 and 114:
7. FEJEZET 7.14. ábra Az illesztet
Page 115 and 116: 7. FEJEZET 108 TÁVVEZETÉKEK abszo
Page 117 and 118: 7. FEJEZET 7.18. ábra Párhuzamos
Page 119 and 120: 7. FEJEZET 7.23. ábra Illesztés
Page 121 and 122: 7. FEJEZET 7.26. ábra Mindkét vé
Page 123 and 124: 7. FEJEZET 7.28. ábra 116 TÁVVEZE
Page 125 and 126: 7. FEJEZET 7.30. ábra 7.31. ábra
Page 127 and 128: 7. FEJEZET 7.33. ábra Elrendezés
Page 129 and 130: 7. FEJEZET 122 TÁVVEZETÉKEK Az el
Page 131 and 132: 8. FEJEZET 23 Történelmi érdekes
Page 133 and 134: 8. FEJEZET 126 TÁVVEELEKTROMÁGNES
Page 135 and 136: 8. FEJEZET 8.1. ábra Dipólus a ko
Page 137 and 138: 8. FEJEZET 24 Miért nem a (8.3) ö
Page 143 and 144: 8. FEJEZET 8.7. ábra A végtelen j
Page 145 and 146: 8. FEJEZET 8.9. ábra. Jó vezetõ
Page 147 and 148: 9. FEJEZET 25 Az izotróp tulajdons
Page 149 and 150: 9. FEJEZET 9.1a ábra A villamos é
Page 151 and 152: 9. FEJEZET 144 ELEKTROMÁGNESES HUL
Page 153 and 154: 9. FEJEZET 9.3. ábra 146 ELEKTROM
Page 161 and 162: 10. FEJEZET 154 CSÕTÁPVONALAK,ÜR
Page 165: 10. FEJEZET 158 CSÕTÁPVONALAK,ÜR
Page 169 and 170: 10. FEJEZET 10.2. ábra Az egyes m
Page 171 and 172: 10. FEJEZET 10.4. ábra A leggyakra
Page 179 and 180: 11. FEJEZET 172 FÜGGELÉK VEKTOROK
Page 181 and 182: 174 IRODALOM A jegyzet tárgyalása
Page 183 and 184: G 176 TÁRGYMUTATÓ gerjesztési t
show all

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?