ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

9. FEJEZET
9.1a ábra
A villamos és a
mágneses térerõsség
térbeli eloszlása
síkhullámban, ha a
hullám jobbra halad
9.1b ábra
A villamos és a
mágneses térerõsség
térbeli eloszlása
síkhullámban, ha a
hullám balra halad
142
ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK TERJEDÉSE
A felsõ elõjel a pozitív, az alsó elõjel a negatív irányba terjedõ hullám esetén
érvényes.
A (9.10) és (9.11) egyenletekbõl a homogén és izotróp (és tegyük hozzá: veszteségmentes)
közegben terjedõ síkhullám következõ tulajdonságai olvashatók ki:
a)az elektromos és mágneses térerõsség, valamint a terjedés irányába mutató vektor
kölcsönösen merõleges egymásra és ebben a sorrendben (E, H, i) jobb sodrású
rendszert alkotnak;
b)az elektromos és mágneses térerõsségvektor abszolút értékének hányadosa az egy
irányban terjedõ hullám bármely pontjában azonos:
E μ
= =
H ε
ami a közeg hullámimpedanciája.
Z 0 , (9.12)
Vákuumban:
μ
Z0 = = 377 Ω ( ≅120
π Ω ) . (9.13)
ε
Visszatérve az a) tulajdonságra, azt mondjuk, hogy a síkhullám transzverzális
hullám, azaz a térerõsség merõleges a terjedés irányára. Miután ez mindkét
térerõsségre igaz, az elektromágneses síkhullámot transzverzális elektromosmágneses
hullámnak nevezzük. Rövid jelölése: TEM.
Tiszta szinuszos idõbeli lefolyás esetén az x tengely mentén haladó hullám
térerõsségei az alábbi módon változnak:
z
z
E= E0e H= H0e ⎛ x⎞
jω t∓
⎝⎜
v⎠⎟
⎛ x⎞
jω t∓
⎝⎜
v⎠⎟
; (9.14)
. (9.15)
Ezek a hullámok a 9.1a és 9.1b ábrán láthatók.
y
y
E
H
H
E
x
x