20.01.2013 Views

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1. FEJEZET<br />

6<br />

AZ <strong>ELEKTRO</strong><strong>MÁGNESES</strong> <strong>TEREK</strong> ALAPVETÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI<br />

Ezt a formulát csak jóval késõbb tudjuk megmagyarázni. Említésre méltó, hogy ez a mennyiség<br />

származtatott és nem természeti állandó.<br />

Számértéke:<br />

ε0 = 8,856⋅10 −12<br />

Vs ⋅<br />

A⋅m .<br />

A töltések közötti erõ vonzóerõ, ha a töltések azonos elõjelûek, és taszítóerõ ellenkezõ<br />

esetben.<br />

A Coulomb-törvény kísérleti igazolása és így az egységnyi töltés meghatározása<br />

is sokkal nehezebb, mint az áramok kölcsönhatásának mérése. Közvetett kísérlettel<br />

elõször Cavendish igazolta az inverz négyzetes erõtörvényt 1772-ben. Sajnos eredményeibõl<br />

semmit nem publikált, így a törvény Coulomb francia hadmérnökrõl kapta<br />

a nevét, aki azt 1785-ben publikálta. Coulomb torziós ingával végezte méréseit.<br />

Az elõzõekben elmondtuk, hogy az áramok közötti erõhatás mérése egyszerûbb,<br />

mint a töltések közöttié. Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi mégis évtizedekkel<br />

megelõzte az elõbbit? A válasz egyszerû. Bár legkésõbb a századforduló óta sejtették,<br />

hogy létezik összefüggés az elektromos és mágneses jelenségek között, ennek<br />

kvalitatív kísérleti igazolása csak 1819-ben sikerült Ørsted dán fizikusnak, aki ezt<br />

1820-ban publikálta. Még ebben az évben megszületett Biot és Savart törvénye!<br />

Mai tudásunk szerint a természetben létezik legkisebb elektromos töltés. Ez az elektron töltése,<br />

az úgynevezett elemi töltés, amelynek értéke:<br />

e = 1,602·10 –19 A·s.<br />

Az elektron töltése negatív. Ugyanekkora abszolút értékû pozitív töltése van a protonnak. Ez<br />

olyan kicsi töltés, hogy a gyakorlatban szereplõ töltésértékek sokszoros nagyságrenddel nagyobbak.<br />

Ezért gyakorlati elektromágneses feladatokban nem kell figyelembe vennünk a töltés kvantáltságát.<br />

Jelentõs szerepe van azonban ingadozási (zaj) és mikrofizikai jelenségekben.<br />

INTENZITÁSVEKTOROK<br />

Az (1.1) összefüggésben szereplõ vektorok a tér erõhatásával kapcsolatos mennyiségek.<br />

Definíciójuk is az erõhatással kapcsolódik. Ezért célszerûen térerõsségvektoroknak<br />

nevezhetnénk õket. A hagyományok szerint azonban csak az elektromos teret jellemzõ<br />

E vektor neve elektromos térerõsség, a B vektort mágneses indukciónak, vagy mágneses<br />

fluxussûrûségnek nevezzük. Összefoglaló nevük: intenzitásvektorok.<br />

Az elektromos térerõsség (1.1) alapján az egységnyi töltésre ható elektromos erõ:<br />

E= F<br />

1<br />

. (1.17)<br />

Q<br />

Az összefüggések alapján a térerõsség egysége:<br />

N V⋅A⋅ s 1 V<br />

E = = × =<br />

As ⋅ m As ⋅ m .<br />

A mágneses indukcióvektor definíciója a Lorentz-erõn és az áramsûrûség (1.13) definícióján<br />

alapul. l hosszúságú, A keresztmetszetû egyenes vezetékszakasz összes elektromos<br />

töltése ρAl, ahol ρ a vezetékben lévõ töltések sûrûsége. Ezzel (1.1) alapján:<br />

( )<br />

F= ρ v× B Al. (1.18)

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!