ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
7. FEJEZET<br />
7.17. ábra<br />
Távvezeték illesztése<br />
7.17. ábra<br />
Soros illesztés<br />
109<br />
TÁVVEZETÉKEK<br />
Az illesztést mindig a vezeték egy lezáráshoz közeli pontja és a távvezeték többi,<br />
„illesztett” része közé helyezett kétkapuval végezzük. A kétkaput úgy kell<br />
kialakítanunk, hogy a távvezeték illesztett része felé Z 0 terhelõimpedanciát mutasson.<br />
A 7.16. ábra feltételezi, hogy az illesztetlen távvezetékszakasz hullámimpedanciája<br />
megegyezik az illesztett távvezetékével. Ez nem feltétlen követelmény.<br />
Illesztõ<br />
kétkapu<br />
l<br />
l cs<br />
Z 2<br />
l<br />
Z 2 ≠ Z 0<br />
Az illesztésnél az illesztõ kétkaput és az l távolságot kell meghatároznunk oly<br />
módon, hogy a kétkapu bemenetén az impedancia Z be = Z 0 legyen. Más szóval a<br />
reflexiós tényezõ r = 0, ill. VSWR = 1.<br />
A vezeték hosszú szakasza illesztett. Ezért kompromisszumként elviseljük, hogy<br />
az illesztetlen szakaszon, amelyet minél rövidebbnek igyekszünk tartani, van reflektált<br />
hullám.<br />
ILLESZTÕ KÉTKAPUK<br />
1. Soros reaktancia<br />
Az ötlet: keressük meg a vezetéken azt a helyet, ahol az impedancia valós része<br />
éppen Z a hullámimpedancia. Az itt fellépõ reaktanciát egy ellenkezõ elõjelû, sorosan<br />
0<br />
kapcsolt reaktanciával kompenzáljuk.<br />
Van-e ilyen hely a távvezetéken?<br />
Igen. A (7.141) és (7.142) tanulsága szerint egymástól negyed hullámhossz<br />
távolságra tiszta valós impedancia alakul ki, éspedig Z > Z , míg Z < Z . A köztük<br />
max 0 min 0<br />
lévõ negyed hullámhossznyi szakaszon az impedancia valós része folytonosan<br />
változik. A folytonos függvények középértéktétele következtében van olyan pont<br />
ebben az intervallumban, ahol ℜ Zbe = Z0<br />
Félhullám hosszúságú szakaszon tehát<br />
két ilyen hely van. Belátható, hogy az impedancia képzetes része e két pontban<br />
ellenkezõ elõjelû, de azonos abszolút értékû. Ezen helyek egyikén végezzük az<br />
illesztést.<br />
Az illesztõreaktanciát a távvezetéken legkönnyebben rövidzárral vagy szakadással<br />
lezárt távvezetékkel tudjuk megvalósítani (7.127). Rövidre zárt csonkkal való<br />
illesztést mutat a 7.17. ábra.
Change language