ELEKTRO- MÁGNESES TEREK - Munka

7. FEJEZET
101
TÁVVEZETÉKEK
(7.105) alapján a bemeneti impedancia a távvezetéken:
Z
be
U1
U2ch γh + I2Z0sh γh
= =
I U
1
2 sh γh+ I2ch γ h
(7.108)
Z
0
ahonnan némi rendezéssel és Z2 = U2 I2
behelyettesítésével:
Zbe Z =
0
Z2ch γh+ Z0sh γh
Z ch γh+ Z sh γ h
. (7.109)
0 2
A távvezetékszakasz tehát impedanciatranszformációt végez.
A bemeneti generátor a Z be = Z 1 impedanciát „látja” (7.9. ábra). Ezért
I
1
U0
=
Z + Z
1
Z
U
Z Z U 1
, 1 = 0.
+
(7.110)–(7.111)
b 1 b
KÜLÖNLEGES LEZÁRÁSOK
Érdemes megvizsgálnunk néhány speciális lezárást.
a) Hullámimpedancia:
Z 2 = Z 0 . Ezt koncentrált paraméterû lezáróimpedanciával nyilván csak egy frekvencián
tudjuk megvalósítani. Ilyen esetben:
Zbe = Z0
(7.112)
Bõvebben: a hullámimpedanciával lezárt távvezeték bemeneti impedanciája is a
hullámimpedancia. Ilyenkor a vezetéken nincs reflexió, csak pozitív irányba haladó
hullámunk van. Ezt a jelenséget úgy nevezzük: a lezárás illesztett (a vezetékhez).
Néha hullámillesztésrõl vagy reflexiómentes illesztésrõl beszélünk, megkülönböztetésül
az ún. teljesítményillesztéstõl.
Megjegyzések:
1. A jelenség fizikai magyarázata nyilvánvaló. A vezeték számára a hullámimpedanciával történõ
lezárás és egy végtelen hosszú azonos vezetékkel történõ lezárás között nincsen különbség.
A terjedõ hullám számára a feltételek mindkét esetben azonosak. Ezért nem lép fel reflexió.
2. A távvezeték analógiájára valamennyi szimmetrikus kétkapunál definiálhatjuk a hullámimpedanciát,
ha a bemeneti impedancia megegyezik a lezáróimpedanciával, ez a hullámimpedancia.
b) Rövidzár:
Z = 0, Z = Z γ h.
(7.113)
2 ber 0 th
c) Szakadás:
Z →∞ , Z = Z cth γ h.
(7.114)
2
besz 0