Puskás Béla - Szentgáloskér

állomásának vonalát a nyilvános állomás is használhassa. A képviselõ-testület a kérést elutasította
azzal, hogy az elõnytelen a községre nézve, további költségeket nem kívánnak
felvállalni. A községben sürgõs esetben a telefonálás biztosítva van a községi telefonon
keresztül, a családoknál lévõ telefonokhoz pedig baráti kapcsolatok révén sokan hozzájutnak.
„Különösen ellene szól a nyilvános állomás felállításának az, hogy eddig az igali beszélgetések
mind ingyenesek voltak, míg ha nyilvános állomást állítanának fel, úgy ezen
beszélgetésekért is fizetnének a felek.”
Közmûvek
A képviselõ-testület egyhangú határozattal kimondta, hogy 1926-ban hajlandó a villamos
áramot a községbe bevezettetni. A képviselõ-testület 1927. június 17-én tárgyalta a
Somogyvármegyei Villamossági Rt. ajánlatát a község villamosítására vonatkozóan. A hálózat
kiépítése fejében a községnek ötven évre kizárólagos jogot kellett biztosítani, és vállalni
az elsõ öt évben legalább 140, a következõ öt évben legalább 280 db 25 wattos izzó
használatát. A képviselõ-testület az ajánlatot egyhangúlag elfogadta.
1941-ben Somogy megye húsz községét villamosítják – köztük Szentgáloskért is. A
villamosítás költségeinek fedezésére legfeljebb 6%-os pótadót vethettek ki. Mivel a község
lakosságának régi vágya a villamosítás, a képviselõ-testület vállalható kötelezettségnek tekintette
a pótadó kivetését. 1942-ben Szentgáloskéren is kiépült a villanyhálózat.
A falut érintõ buszjárat 1953-ban indult meg. A vezetékes vízhálózatot 1990-ben építették
ki, a gázt 1993-ban vezették be a településre. Az elsõ kövesút 1912-ben épült
Szentgáloskéren.
Állattenyésztés-állategészségügy
A képviselõ-testület 1922-ben egyhangúlag kimondta, hogy Mernye székhellyel szükségesnek
ítéli a körállatorvosi állás betöltését.
1933-ban a község 400 pengõvel járult hozzá a birkaistálló felépítéséhez. A fenti összeget
késõbb még 200 pengõvel ki kellett egészíteni. 1934-ben a hatályos húsvizsgálati díjak
a következõk voltak:
Felnõtt vagy növendék marha: 1,20 P
Szopós borjú: 0,50 P
Juh, kecske:0,60 P
Sertés: 0,50 P
1942-ben az Igalban felépítendõ, a rühösség gyógykezelésére szolgáló gázkamra létesítéséhez
Szentgáloskér 107 pengõvel járult hozzá.
1969 telén Lapapusztát száj- és körömfájás miatt szinte hermetikusan lezárták. 1972ben
a termelõszövetkezet korszerû szarvasmarhatelepet létesített.
A különbözõ járványok megelõzésének fontos elõfeltétele volt, hogy az elhullott állatok
maradványait biztonságosan el tudják helyezni. A korábbi évtizedekben ennek egyik
legbiztonságosabb módja a lakott területektõl megfelelõ távolságra megépített dögkút volt.
1948-ban a községi dögkút építésével Durczi Vendelt bízták meg, azzal a kikötéssel,
hogy 2 méter átmérõjû és legfeljebb 15 méter mély kutat kell ásnia. A kút építésének költsége
80 forint volt.
99